III. Eduárd angol király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Eduárd
King Edward III from NPG.jpg

Anglia királya
Uralkodási ideje
1327. február 1. – 1377. június 21.
Koronázása
1327. február 1.
Elődje II. Eduárd angol király
Utódja II. Richárd angol király
Életrajzi adatok
Uralkodóház Plantagenêt-ház
Született
1312. november 13.
Windsori kastély, Berkshire
Elhunyt
1377. június 21. (64 évesen)
Sheen Palota, Richmond
Nyughelye Westminsteri apátság, London
Házastársa Hennegaui Filippa
Gyermekei Eduárd
Izabella
Johanna
Vilmos
Lionel
János
Edmund
Blanka
Mária
Margit
Vilmos
Tamás
Édesapja II. Eduárd angol király
Édesanyja Franciaországi Izabella

III. Eduárd angol király, a Plantagenet-házból (Windsor, 1312. november 13.1377. június 21.), II. Eduárd és Franciaországi Izabella fia. Az angol hagyomány az utolsó angol lovagkirálynak, nagy formátumú hadvezérnek tartja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Coa England Country History Anjou-Plantagenêt (1198-1340).svg

Amikor 1330-ban elérte nagykorúságát, uralkodása kezdetén megbüntette apja halálának okozóit: anyját száműzte, annak szeretőjét, Roger Mortimer grófot pedig kivégeztette.

Halidon Hill melletti, 1333-ban kivívott győzelmével visszaállította Anglia fennhatóságát Skócia fölött, 1338-ban pedig a Capetingek egyenes ágának kihalása után, a francia koronára is igényt támasztott. 1340-ben felvette a francia királyi címet és a háborút kezdett Franciaország ellen. A sluys-i (1340), crécyi (1346) és a poitiers-i (1356) nagy győzelmek után megkötötte a brétigny-i békét (1360. május 8.), melyben a francia koronáról ugyan lemondott, de megkapta Franciaország nyugati felét, Gascogne, Guyenne, Poitou tartományokat, Ponthieu grófságot és Calais városát teljes királyi joggal. Közben a franciákkal szövetkezve Skóciát pusztította végig és kényszerítette újabb meghódolásra. Amikor azonban V. Károly francia király 1369-ben a háborút újra elindította, Eduárd öt év alatt, Calais kivételével, összes franciaországi birtokát elveszítette.

A folytonos háborúk miatt a parlament pénzsegélyére minduntalan szüksége volt, így uralkodása alatt a parlament hatalma és tekintélye jelentősen megnőtt. 50 évnyi uralkodása alatt vagy hetvenszer kellett egybehívnia a parlamentet, amely engedmények és kiváltságok árán nem fukarkodott a pénzbeli segély megszavazásával. Eduárd alatt vált szét véglegesen a parlament felső- és alsóháza (1340), mely utóbbit Eduárd 1343 óta rendszeresen összehívta. A parlament Eduárd óta a békekötésre és a hadüzenetre is jogot formált; a pápával kitört viszályban a parlament vetett véget a pápának fizetett hűbéradónak; a királlyal karöltve fogadta Wycliffe-t oltalmába és a trónörökösödés kérdését is e testület döntötte el.

Eduárd kora az angol köznyelv és irodalom terén is nagy horderejű: az ő idejében szorította ki az angol nyelv a latin nyelvet a hivatalokból és iskolákból és ekkor írta Geoffrey Chaucer első műveit. A király nem tudott ugyan még folyékonyan angolul és udvarában is a francia nyelv volt a társalgás nyelve, de jelleme és szokásaira nézve mintaképe volt egy igazi tőrőlmetszett angolnak, amiért népe rajongva szerette, bár hosszú uralkodásának végén az anyagi jólét az örökös háborúk következtében hanyatlásnak indult. De az ő idejében Anglia a kontinensen döntőbb szerepet játszott, mint valaha.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége, Hennegaui Filippa (1314. június 24.1369. augusztus 15.) 9 gyermeket szült Eduárdnak:

Név
Születés
Halál
Megjegyzés
Eduárd walesi herceg 1330. június 15. 1376. június 8.
Izabella 1332. június 16. 1382. október 5. (?)
Johanna 1333. februárja 1348. szeptember 2.
Lionel 1338. november 29. 1368. október 7.
Genti János lancasteri herceg 1340. március 6. 1399. február 3.
Yorki Edmund 1341. június 5. 1402. augusztus 1.
Mária 1344. október 10. 1362
Margit 1346. július 20. 1361. októberedecembere
Tamás 1355. január 7. 1397. szeptember 8.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
II. Eduárd
Anglia királya
13271377
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
II. Richárd