Foix Germána aragóniai királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Foix Germána
Germaine de Foix1.jpg
Germaine de Foix

Aragón Királyság királynéja
Germana de Foix (Fox)
Uralkodási ideje
1506. március 22.1516. január 25.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Katolikus Izabella
Utódja Portugáliai Izabella
Valenciai Királyság alkirálya
Germana de Foix (Fox)
Uralkodási ideje
1521.1538. október 15.
Elődje Diego Hurtado de Mendoza
Utódja Calabriai Ferdinánd
Nápolyi Királyság királynéja
Germana di Foix (Fuxa)
Uralkodási ideje
1506. március 22.1516. január 25.
Elődje Katolikus Izabella
Utódja Portugáliai Izabella
Navarrai Királyság (Felső-Navarra) királynéja
Germana de Foix/Germana Foixkoa
Uralkodási ideje
1513. március 23.1516. január 25.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Juana Enríquez
Utódja Portugáliai Izabella
Életrajzi adatok
Uralkodóház Foix-ház (Foix–Grailly-ház)
Teljes neve Foix Germána Orsolya (Ursula)
Született 1488/90/92
Foix
Elhunyt 1538. október 15. (50 évesen)
Llíria/Liria, Valenciai Királyság
Házastársa 1. II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király (1452–1516)
Házastársa 2. Brandenburgi János (1493–1525)
Házastársa 3. Aragóniai Ferdinánd calabriai herceg (1488–1550)
Gyermekei 1. férjétől:
1. János (1509–1509)
Házasságon kívüli kapcsolatából:
2. Izabella (1518–1537)
Édesapja Foix János navarrai királyi herceg, Narbonne algrófja (1450 után–1500)
Édesanyja Valois Mária orléans-i hercegnő (1457–1493)

Foix Germána (Foix, 1488/90/92Llíria/Liria, Valenciai Királyság, 1538. október 15.), franciául: Germaine de Foix, occitánul: Germana de Fois[1], baszkul: Germana Foixkoa, spanyolul: Germana de Foix (Fox), olaszul: Germana di Foix (Fuxa), navarrai királyi hercegnő. Aragónia, Valencia, Mallorca, Nápoly, Szicília és Navarra[2] királynéja. II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király nővérének az unokája és egyben az ő második felesége. XII. Lajos francia király nővérének a lánya. Candale-i Anna magyar királyné és Bretagne-i Anna francia királyné elsőfokú unokatestvére. A Foix-ház tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja, Foix János navarrai királyi herceg, Narbonne algrófja és navarrai trónkövetelő I. Eleonóra navarrai királynőnek, II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király féltestvérének volt a harmadszülött fia, akinek a révén Germána királyné az első férjének, II. (Katolikus) Ferdinándnak a nagyunokahúga volt. Anyja Valois Mária orléans-i hercegnő, XII. Lajos francia király nővére volt. Egy öccse született, Foix Gaston herceg. Germána navarrai királyi hercegnőként látta meg a napvilágot, és beleszületett a navarrai polgárháborúba, mely apja és I. (Foix) Katalin navarrai királynő között folyt, de apjának nem sikerült megszereznie a navarrai trónt. Korán árvaságra jutott, és ezért nagybátyjának, a francia királynak az udvarába került, ahol együtt nevelkedett másik korán árvaságra jutott unokatestvérével, Candale-i Annával közös unokatestvérük, a francia királyné, Bretagne-i Anna felügyelete alatt. II. Ulászlónak Germána és Anna kezét ajánlotta fel a francia király szövetség fejében, akik közül a magyar király Annát választotta 1502-ben, így Germána nem lett magyar királyné, de valószínűleg csak az életkora miatt, mert Ulászló mindkét arajelöltet nagyon csinosnak találta. 1505. október 19-én Blois-ban végül Germánát is eljegyezték. Spanyol nagybátyja, az aragón király és kasztíliai régens, valamint a frissen nápolyi királlyá avanzsált és nemrég megözvegyült Ferdinánd kérte meg a kezét a francia nagybácsitól, XII. Lajostól. A házassági szerződés Habsburg-ellenes éllel jött létre, hogy fiú utódok nemzésével Aragóniai Ferdinánd kitúrja vejét Hispániából, de legalábbis örökölt királyságából, Aragóniából, a franciák pedig a Habsburg-gyűrűből szerettek volna így szabadulni. A menyasszony hozománya a Nápolyi Királyság volt. A házasság 1506. március 22-én a valenciai Déniában köttetett meg, mikor II. Ferdinánd lánya, Őrült Johanna és veje Szép Fülöp útban volt Hispánia felé, hogy elfoglalja a kasztíliai trónt. Katolikus Ferdinánd visszavonult örökölt királyságaiba, így Hispánia két nagy királyságának útjai újból elváltak egy kis időre. II. (Aragóniai) Ferdinánd újdonsült nejét elvitte „nászútra” a felesége kezével szerzett királyságába, Nápolyba. Ekkor Germána és férje személyesen is találkozott Aragóniai Beatrix magyar királynéval is.[3] A házasságból egyetlen gyermek, egy fiú, János infáns született 1509-ben, aki csak pár órát élt. A házaspár minden praktikát és szert bevetett az utódnemzés érdekében, de több gyermek nem származott a házasságukból, így II. Ferdinánd reménye szertefoszlott, hogy Aragóniát saját dinasztiája uralma alatt tartsa, és az ne kerüljön a Habsburgok kezébe.

Aragóniai Ferdinánd, Calabria hercege, IV. Frigyes fia, Germána 3. férje.

Germána királyné nagyon jó viszonyban volt férje unokájával, a nagyapja udvarában nevelkedő, nála 10-15 évvel fiatalabb Habsburg Ferdinánddal, akit nagyapja spanyolként nevelt fel idegen eredete ellenére és szívesen látott volna a trónon annak bátyja helyett. A baszk Loyolai Szent Ignác a baszk-navarrai királyné apródja volt. 1512-ban Aragóniai Ferdinánd felesége jogaira hivatkozva megszállta Navarrát[4], és elűzte Germána unokatestvérét, I. (Foix) Katalin navarrai királynőt a családjával együtt Navarra Pireneusokon túli kis csücskébe, Alsó-Navarrába. A „spanyol egység” ezzel a megszállással vált teljessé. 1516-ban megözvegyült, és „mostohaunokája”, Aragóniai Ferdinánd utóda az anyja, Őrült Johanna nevében a régensséget átvevő Habsburg Károly 1519-ben feleségül adta egyik német hívének, Brandenburgi Jánosnak, aki Germána egykori férjjelöltjének, II. Ulászló magyar királynak volt az unokaöccse. Az ő bátyja volt Brandenburgi György, aki II. Ulászló kedvenc unokaöccseként és II. Lajos magyar király gyámjaként hosszú ideig a magyar udvarban élt. 1520-ban Károly magával vitte Germánát a német királyi koronázására, Aachenbe, útközben megállva egy angliai villámlátogatásra VIII. Henrik angol király udvarában, akinek a felesége, Aragóniai Katalin Germána első férjének, Katolikus Ferdinándnak volt a legkisebb lánya. Második férje halála (1525) után, harmadszorra az első férje és a francia nagybátyja által 1501-ben trónfosztott nápolyi király, IV. Frigyes fiához, Ferdinándhoz, Calabria hercegéhez ment feleségül 1526-ban. Egyik házasságából sem született újabb gyermeke. A végrendelete szerint mostohaunokájától, a nála 8–12 évvel fiatalabb V. Károly német-római császártól titokban egy lánya született, akit Izabellának nevezett el, és infánsnőként volt számon tartva.[5] Károly császár végül kinevezte „mostohanagyanyját” Valencia kormányzójává, ahol haláláig élt.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ejtsd [fujsz] vagy [fujs]
  2. 1512-től és csak Felső-Navarrában.
  3. Berzeviczy Albert: Beatrix királyné(MEK) – 2014. május 3.
  4. II. (Katolikus) Ferdinánd apja, II. János aragón király révén navarrai infáns is volt, de a Navarrai Királyság II. János első felesége, I. Blanka navarrai királynő jogán öröklődött, és mivel Ferdinánd csak a második házasságból származott, így elvileg nem volt jogosult a navarrai trónra. Ezért 1479-ben apja halála után Navarrát nővére, Eleonóra, Germána királyné apai nagyanyja örökölte. Germánának így több joga volt Pamplonára, mint férjének, de Navarra jogos királya az elűzött unokatestvére, Katalin volt.
  5. La Universidad de Alicante/Germana de Foix – 2014. május 3.
  6. ^ a b De Francisco Olmos (2003: 138).
  7. katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona.
  8. Geneall/Isabel, infanta de Castilla – 2014. május 3.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Paris, Masson, 1931. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Wacha, Brigitte szerk.: A Habsburgok. Egy európai dinasztia története, Gulliver Kiadó, Budapest, 1995.
  • De Francisco Olmos, José María: Estudio documental de la moneda castellana de Carlos I fabricada en los Países Bajos (1517), Revista General de Información y Documentación 13, 133–153, 2003. URL: L. Külső hivatkozások

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Foix Germána aragóniai királyné témájú médiaállományokat.
Előző
Katolikus Izabella
Aragónia királynéja Aragon Arms.svg
1506 – 1516
Következő
Portugáliai Izabella
Előző
Katolikus Izabella
Szicília királynéja Aragon-Sicily Arms.svg
1506 – 1516
Következő
Portugáliai Izabella
Előző
Katolikus Izabella
Nápolyi királyné Armoiries Anjou Jérusalem.svg
1506 – 1516
Következő
Portugáliai Izabella
Előző
Katolikus Izabella
Szardínia királynéja Armoiries Royaume Sardaigne.png
1506 – 1516
Következő
Portugáliai Izabella
Előző
Katolikus Izabella
Mallorca királynéja Armoiries Majorque.svg
1506 – 1516
Következő
Portugáliai Izabella
Előző
Katolikus Izabella
Valencia királynéja Escut de la Ciutat e Regne de València.svg
1506 – 1516
Következő
Portugáliai Izabella
Előző
Kasztíliai Johanna
Navarra királynéja Escudo de Navarra (oficial).svg
1513 – 1516 (Felső-Navarra)
Következő
Portugáliai Izabella
Előző
Diego Hurtado de Mendoza
Valencia alkirálya Escut de la Ciutat e Regne de València.svg
1521 – 1538
Következő
Calabriai Ferdinánd
Előző
Katolikus Izabella
Barcelona grófnéja Aragon Arms.svg
1506 – 1516
Következő
Portugáliai Izabella