Foix Germána aragóniai királyné
| Foix Germána | |
 |
|
| Germaine de Foix | |
|
|
|
| Aragón Királyság királynéja | |
| Germana de Foix (Fox) | |
| Uralkodási ideje 1506. március 22. – 1516. január 25. |
|
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Elődje | Katolikus Izabella |
| Utódja | Portugáliai Izabella |
| Valenciai Királyság alkirálya | |
| Germana de Foix (Fox) | |
| Uralkodási ideje 1521. – 1538. október 15. |
|
| Elődje | Diego Hurtado de Mendoza |
| Utódja | Calabriai Ferdinánd |
| Nápolyi Királyság királynéja | |
| Germana di Foix (Fuxa) | |
| Uralkodási ideje 1506. március 22. – 1516. január 25. |
|
| Elődje | Katolikus Izabella |
| Utódja | Portugáliai Izabella |
| Navarrai Királyság (Felső-Navarra) királynéja | |
| Germana de Foix/Germana Foixkoa | |
| Uralkodási ideje 1513. március 23. – 1516. január 25. |
|
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Elődje | Juana Enríquez |
| Utódja | Portugáliai Izabella |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Foix-ház (Foix–Grailly-ház) |
| Teljes neve | Foix Germána Orsolya (Ursula) |
| Született | 1488/90/92 Foix |
| Elhunyt | 1538. október 15. (50 évesen) Llíria/Liria, Valenciai Királyság |
| Házastársa | 1. II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király (1452–1516) |
| Házastársa | 2. Brandenburgi János (1493–1525) |
| Házastársa | 3. Aragóniai Ferdinánd calabriai herceg (1488–1550) |
| Gyermekei | 1. férjétől: 1. János (1509–1509) Házasságon kívüli kapcsolatából: 2. Izabella (1518–1537) |
| Édesapja | Foix János navarrai királyi herceg, Narbonne algrófja (1450 után–1500) |
| Édesanyja | Valois Mária orléans-i hercegnő (1457–1493) |
Foix Germána (Foix, 1488/90/92 – Llíria/Liria, Valenciai Királyság, 1538. október 15.), franciául: Germaine de Foix, occitánul: Germana de Fois[1], baszkul: Germana Foixkoa, spanyolul: Germana de Foix (Fox), olaszul: Germana di Foix (Fuxa), navarrai királyi hercegnő. Aragónia, Valencia, Mallorca, Nápoly, Szicília és Navarra[2] királynéja. II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király nővérének az unokája és egyben az ő második felesége. XII. Lajos francia király nővérének a lánya. Candale-i Anna magyar királyné és Bretagne-i Anna francia királyné elsőfokú unokatestvére. A Foix-ház tagja.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Apja, Foix János navarrai királyi herceg, Narbonne algrófja és navarrai trónkövetelő I. Eleonóra navarrai királynőnek, II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király féltestvérének volt a harmadszülött fia, akinek a révén Germána királyné az első férjének, II. (Katolikus) Ferdinándnak a nagyunokahúga volt. Anyja Valois Mária orléans-i hercegnő, XII. Lajos francia király nővére volt. Egy öccse született, Foix Gaston herceg. Germána navarrai királyi hercegnőként látta meg a napvilágot, és beleszületett a navarrai polgárháborúba, mely apja és I. (Foix) Katalin navarrai királynő között folyt, de apjának nem sikerült megszereznie a navarrai trónt. Korán árvaságra jutott, és ezért nagybátyjának, a francia királynak az udvarába került, ahol együtt nevelkedett másik korán árvaságra jutott unokatestvérével, Candale-i Annával közös unokatestvérük, a francia királyné, Bretagne-i Anna felügyelete alatt. II. Ulászlónak Germána és Anna kezét ajánlotta fel a francia király szövetség fejében, akik közül a magyar király Annát választotta 1502-ben, így Germána nem lett magyar királyné, de valószínűleg csak az életkora miatt, mert Ulászló mindkét arajelöltet nagyon csinosnak találta. 1505. október 19-én Blois-ban végül Germánát is eljegyezték. Spanyol nagybátyja, az aragón király és kasztíliai régens, valamint a frissen nápolyi királlyá avanzsált és nemrég megözvegyült Ferdinánd kérte meg a kezét a francia nagybácsitól, XII. Lajostól. A házassági szerződés Habsburg-ellenes éllel jött létre, hogy fiú utódok nemzésével Aragóniai Ferdinánd kitúrja vejét Hispániából, de legalábbis örökölt királyságából, Aragóniából, a franciák pedig a Habsburg-gyűrűből szerettek volna így szabadulni. A menyasszony hozománya a Nápolyi Királyság volt. A házasság 1506. március 22-én a valenciai Déniában köttetett meg, mikor II. Ferdinánd lánya, Őrült Johanna és veje Szép Fülöp útban volt Hispánia felé, hogy elfoglalja a kasztíliai trónt. Katolikus Ferdinánd visszavonult örökölt királyságaiba, így Hispánia két nagy királyságának útjai újból elváltak egy kis időre. II. (Aragóniai) Ferdinánd újdonsült nejét elvitte „nászútra” a felesége kezével szerzett királyságába, Nápolyba. Ekkor Germána és férje személyesen is találkozott Aragóniai Beatrix magyar királynéval is.[3] A házasságból egyetlen gyermek, egy fiú, János infáns született 1509-ben, aki csak pár órát élt. A házaspár minden praktikát és szert bevetett az utódnemzés érdekében, de több gyermek nem származott a házasságukból, így II. Ferdinánd reménye szertefoszlott, hogy Aragóniát saját dinasztiája uralma alatt tartsa, és az ne kerüljön a Habsburgok kezébe.
Germána királyné nagyon jó viszonyban volt férje unokájával, a nála csak 10 egy néhány évvel fiatalabb Habsburg Ferdinánddal, aki nagyapja udvarában nevelkedett, és akit nagyapja annak neve ellenére spanyolnak nevelt, és akit szívesen látott volna a trónon annak bátyja helyett. A baszk Loyolai Szent Ignác a baszk-navarrai királyné apródja volt. 1512-ban Aragóniai Ferdinánd felesége jogaira hivatkozva szállta meg Navarrát[4], és űzte Germána unokatestvérét, I. (Foix) Katalin navarrai királynőt a családjával együtt Navarra Pireneusokon túli kis csücskébe, Alsó-Navarrába. A „spanyol egység” ezzel a megszállással vált teljessé. 1516-ban megözvegyült, és „mostohaunokája”, Aragóniai Ferdinánd utóda az anyja, Őrült Johanna nevében a régensséget átvevő Habsburg Károly 1519-ben feleségül adta egyik német hívének, Brandenburgi Jánosnak, aki Germána egykori férjjelöltjének, II. Ulászló magyar királynak volt az unokaöccse. Az ő bátyja volt Brandenburgi György, aki II. Ulászló kedvenc unokaöccseként és II. Lajos magyar király gyámjaként hosszú ideig a magyar udvarban élt. 1520-ban Károly magával vitte Germánát a német királyi koronázására, Aachenbe, útközben megállva egy angliai villámlátogatásra VIII. Henrik angol király udvarában, akinek a felesége, Aragóniai Katalin Germána első férjének, Katolikus Ferdinándnak volt a legkisebb lánya. Második férje halála (1525) után, harmadszorra az első férje és a francia nagybátyja által 1501-ben trónfosztott nápolyi király, IV. Frigyes fiához, Ferdinándhoz, Calabria hercegéhez ment feleségül 1526-ban. Egyik házasságából sem született újabb gyermeke. A végrendelete szerint a mostohaunokájától, V. Károly német-római császártól, akinél alig több, mint 10 évvel volt idősebb, titokban egy lánya született, akit Izabellának nevezett el, és infánsnőként volt számon tartva.[5] Károly császár végül kinevezte „mostohanagyanyját” Valencia kormányzójává, ahol haláláig élt.
Gyermekei [szerkesztés]
- 1. férjétől, II. Ferdinánd (1452–1516) aragón királytól, 1 fiú:
- 2. férjétől, Brandenburgi János (1493–1525) valenciai alkirálytól, nem születtek gyermekei
- 3. férjétől, Aragóniai Ferdinánd (1488–1550) calabriai hercegtől, IV. Frigyes nápolyi király és Balzo Izabella andriai hercegnő fiától, nem születtek gyermekei
- Házasságon kívüli kapcsolatából V. Károly (1500–1558) német-római császártól:[8]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ ejtsd [fujsz] vagy [fujs]
- ↑ 1512-től és csak Felső-Navarrában.
- ↑ Berzeviczy Albert: Beatrix királyné(MEK)
- ↑ II. (Katolikus) Ferdinánd apja, II. János aragón király révén navarrai infáns is volt, de a Navarrai Királyság II. János első felesége, I. Blanka navarrai királynő jogán öröklődött, és mivel Ferdinánd csak a második házasságból származott, így elvileg nem volt jogosult a navarrai trónra. Ezért 1479-ben apja halála után Navarrát nővére, Eleonóra, Germána királyné apai nagyanyja örökölte. Germánának így több joga volt Pamplonára, mint férjének, de Navarra jogos királya az elűzött unokatestvére, Katalin volt.
- ↑ La Universidad de Alicante/Germana de Foix – 2012. január 3.
- ^ a b De Francisco Olmos (2003: 138).
- ↑ katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona.
- ↑ Geneall/Isabel, infanta de Castilla – 2012. január 3.
Irodalom [szerkesztés]
- Anthony, Raoul: Identification et Etude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Paris, Masson, 1931.
- Wacha, Brigitte szerk.: A Habsburgok. Egy európai dinasztia története, Gulliver Kiadó, Budapest, 1995.
- De Francisco Olmos, José María: Estudio documental de la moneda castellana de Carlos I fabricada en los Países Bajos (1517), Revista General de Información y Documentación 13, 133–153, 2003. URL: l. Külső hivatkozások
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- José María de Francisco Olmos: Estudio documental de la moneda castellana de Carlos I fabricada en los Países Bajos (1517) – 2010. november 19.
- Szent Ignác élete – 2010. november 19.
- FMG/Toulouse Nobility/Foix Counts – 2010. november 19.
- Euweb/Foix – 2010. november 19.
- Histoire des Comtes de Foix – 2010. november 19.
- Seigneurs de Grailly Généalogie – 2010. november 19.
- La Universidad de Alicante/Germana de Foix – 2010. november 19.
- Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea/Trastamara (Aragonesi) – 2010. november 19.
| Előző Katolikus Izabella |
Aragónia királynéja  1506 – 1516 |
Következő Portugáliai Izabella |
| Előző Katolikus Izabella |
Szicília királynéja  1506 – 1516 |
Következő Portugáliai Izabella |
| Előző Katolikus Izabella |
Nápolyi királyné  1506 – 1516 |
Következő Portugáliai Izabella |
| Előző Katolikus Izabella |
Szardínia királynéja  1506 – 1516 |
Következő Portugáliai Izabella |
| Előző Katolikus Izabella |
Mallorca királynéja  1506 – 1516 |
Következő Portugáliai Izabella |
| Előző Katolikus Izabella |
Valencia királynéja  1506 – 1516 |
Következő Portugáliai Izabella |
| Előző Kasztíliai Johanna |
Navarra királynéja .svg) 1513 – 1516 (Felső-Navarra) |
Következő Portugáliai Izabella |
| Előző Diego Hurtado de Mendoza |
Valencia alkirálya 1521 – 1538 |
Következő Calabriai Ferdinánd |
| Előző Katolikus Izabella |
Barcelona grófnéja 1506 – 1516 |
Következő Portugáliai Izabella |
