Fortià Szibilla aragóniai királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fortià Szibilla
Sibilla de Fortia DarocaSMiguel.jpg
Fortià Szibilla királyné a darocai Szent Mihály templom egy fali képén

Aragón Királyság királynéja
Sibil·la de Fortià/Sibila de Fortiá
Uralkodási ideje
1377. október 11.1387. január 5.
Koronázása Zaragoza
1381. január
Elődje Szicíliai Eleonóra
Utódja Bar Jolán
Mallorcai Királyság királynéja
Sibil·la de Fortià/Sibila de Fortiá
Uralkodási ideje
1377. október 11.1387. január 5.
Elődje Szicíliai Eleonóra
Utódja Bar Jolán
Valenciai Királyság királynéja
Sibil·la de Fortià/Sibila de Fortiá
Uralkodási ideje
1377. október 11.1387. január 5.
Koronázása nem volt külön koronázás
Elődje Szicíliai Eleonóra
Utódja Bar Jolán
Szardíniai Királyság királynéja
Sibil·la de Fortià/Sibila de Fortiá
Uralkodási ideje
1377. október 11.1387. január 5.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Szicíliai Eleonóra
Utódja Bar Jolán
Életrajzi adatok
Uralkodóház Barcelonai-ház
Teljes neve Fortià Szibilla
Született 1350/55
Fortià, Katalónia
Elhunyt 1406. november 24. (56 évesen)
Barcelona
Nyughelye 1. Barcelona
2. Poblet-kolostor
Házastársa 1. Artal de Foces, Mallorca kormányzója (–1374)
Házastársa 2. IV. (Szertartásos) Péter aragón király (1319–1387)
Gyermekei 2. házasságából:
1. Alfonz (1376–1377 után)
2. Péter (1379–1379)
3. Izabella (Erzsébet) (1380–1424)
Édesapja Fortià Berengár aragóniai báró (–1375 előtt)
Édesanyja Palau Franciska

Fortià Szibilla (Fortià, Katalónia, 1350/55Barcelona, 1406. november 24.), katalánul: Sibil·la de Fortià, la Fortiana (o Forciana), régies helyesírással: Sibília de Forcià, spanyolul: Sibila de Fortiá, aragóniai bárónő, második házassága révén aragón, valenciai, mallorcai és szardíniai királyné.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Édesapja Fortià Berengár aragóniai báró, édesanyja Palau Franciska. Szibilla első férje Artal de Foces. Később az ő halála után a szintén özvegy IV. Péter aragóniai király szeretője lett majd a király 1377. október 11-én feleségül vette Szibillát, aki házasságkötésekor még írni-olvasni sem tudott, ami alapvető elvárás volt egy aragón királyné esetében, és ez a kapcsolat mélyítette el a konfliktust az aragón király és a fiai között, akik 1386-ban az uralkodásának 50. évfordulóján tartott ünnepségek alól kivonták magukat. Házasságukból három gyermek született.

Később mostohafia, János nem volt hajlandó megjelenni apja halálos ágyánál, annyira gyűlölte Szibillát, akit férje halála után száműzött is az udvarból. Barcelonában halt meg.

Gyermekei [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Artal első felesége Mallorcai Esclarmunda (–1371), Aragóniai Sanchónak, Ferdinánd mallorcai királyi herceg (III. Jakab mallorcai király féltestvére) természetes fiának a lánya volt.

Irodalom [szerkesztés]

  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

Külső hivatkozások [szerkesztés]


Előző
Szicíliai Eleonóra
Aragónia királynéja Aragon Arms.svg
1377 – 1387
Következő
Bar Jolán
Előző
Szicíliai Eleonóra
Valencia királynéja Escut de la Ciutat e Regne de València.svg
1377 – 1387
Következő
Bar Jolán
Előző
Szicíliai Eleonóra
Szardínia királynéja Armoiries Royaume Sardaigne.png
1377 – 1387
Következő
Bar Jolán