Zaragoza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zaragoza
Zaragoza shel.JPG
Zaragoza címere
Zaragoza címere
Zaragoza zászlaja
Zaragoza zászlaja
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Autonóm közösség Aragónia
Tartomány Zaragoza (tartomány)
Megye Zaragoza (megye)
Alapítás éve 24.
Polgármester Juan Alberto Belloch
Irányítószám 50001 - 50022
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 682 004 fő (2013)
Népsűrűség 601,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 1 062,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zaragoza  (Spanyolország)
Zaragoza
Zaragoza
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 41° 39′ 00″, ny. h. 0° 54′ 00″Koordináták: é. sz. 41° 39′ 00″, ny. h. 0° 54′ 00″
Zaragoza weboldala

Zaragoza (ejtsd: IPA [θaraˈɣoθa] ) város a Spanyolországi Aragónia autonóm közösség székhelye. Spanyolország ötödik legnépesebb városa, 2013-ban 600 000 lakosa volt. Földrajzi elhelyezkedése – körülbelül 300 kilométerre Madridtól, Barcelonától, Valenciától, Bilbaótól és Toulouse-tól – logisztikai csomóponttá teszi.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ebro-folyó partján, egy völgyben fekszik, ahol a Huerva és a Gállego-folyó beletorkollik az Ebróba. Az Ebro alapvető a város életében, lakhatóvá teszi a földet. Mostanság, 2008 óta nagyon szépen rendben van tartva a folyó, hogy a zaragózaiak kiélvezhessék, bicikliutakat és parkokat építettek. A folyó partja túlnyomó részt síkság, a déli oldalán egy enyhe magaslat található, a fellelhető anyagok a homok, a kavics és az agyag.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zaragoza vagy eredetileg Salduba, az ibériai ilergeták alapítása. Kr. e. 45-ben Caesar földúlta, de újra felépült és Kr. e. 27-ben már római gyarmat (Colonia Caesarea Augusta Salduba, egyszerűbben Caesaraugusta) és tekintélyes város. 255-ben már püspöki székhely volt.

409-ben elfoglalták a vandálok, 452-ben a svévek, 475-ben Eurik nyugati gót király. Mostani nagyságát azonban csak a mórok uralma alatt érte el, akik a várost 715-ben elfoglalták és 1017-ben külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780-ban a föllázadt várost Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be.

1118. december 18-án elfoglalta I. Alfonz, és Huesca helyett Aragónia fővárosává tette. Csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben püspökségét a pápa érsekség rangjára emelte.

Aragónia és Kasztília egyesítése után az udvartartás elköltözött a városból, ami ezzel hanyatlani kezdett. V. Fülöp 1710. augusztus 20-án itt szenvedett vereséget Károly magyar főhercegtől.

Különösen nagy hírre tett szert a város a napóleoni háborúkban, 1808-1809-ben. Lefebvre, a franciák 4. hadtestének parancsnoka 1808. augusztus 3-án kezdte el lövetni a várost, amit Palafox védett. A franciák minden erőfeszítésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vitoriához kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. A második ostrom december 20-án kezdődött, de addigra a várost megerősítették, a védőrséget 30 000 főre gyarapították. 1809 első hónapjában a franciák három rést lőttek a város falain; ezeken bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, beljebb nemigen tudtak hatolni. Lannes marsall ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de eredménytelenül. Amikor végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalniuk, Zaragoza meghódolt. Több mint 54 000 ember (14 000 katona) esett el a 60 nap alatt, ekkor égett el az aragóniai királyi levéltár is. [1]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zaragoza kerületei

Zaragoza 12 kerületre (distrito) oszlik, melyek negyedekből (barrio) állnak:

  • 1. kerület: Casco Antiguo: San Pablo, El Gancho, La Magdalena, San Miguel, Las Tenerías, San Agustin
  • 2. kerület: Centro
  • 3. kerület: Delicias: La Bombarda, La Bozada, Delicias, Monsalud, Parque Roma
  • 4. kerület: Universidad: Romareda, Ciudad Jardín, Casablanca, Montecanal
  • 5. kerület: San José: San José
  • 6. kerület: Las Fuentes: La Cartuja, Las Fuentes
  • 7. kerület: La Almozara: La Almozara, Puerta Sancho
  • 8. kerület: Oliver-Valdefierro: Valdefierro, Miralbueno, Oliver
  • 9. kerület: Torrero-La Paz: Torrero, La Paz, Torrecilla de Valmadrid
  • 10. kerület: Margen Izquierda: ACTUR-Rey Fernando, Parque Goya, Arrabal, Barrio de Jesús, Vadorrey, Cogullada, Picarral, La Jota
  • 11. kerület: Barrios Rurales Norte: Juslibol, Movera, Montañana, Peñaflor de Gállego, San Juan de Mozarrifar, San Gregorio
  • 12. kerület: Barrios Rurales Oeste: Alfozea, Casetas, Garrapinillos, Monzalbarba, Venta del Olivar, Villarrapa

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Basilica de Pilar napnyugtakor
La Seo katedrális
Gargallo Próféta című világhírű szobra a Gargallo Múzeumban
  • Nuestra Señora del Pilar Székesegyház vagy Virgen del Pilar: a Plaza del Pilar közepén áll a város jelképe, az Ebro partján. A hagyomány szerint Szent Jakab apostolnak itt jelent meg egy alabástrom oszlopon Szűz Mária, s elrendelte, hogy tiszteletére templomot emeljenek, cserébe ő pedig védeni fogja egész Hispániát és Zaragozát.
  • La Seo vagy Megváltó-katedrális (Catedral de San Salvador): a Plaza de La Seo téren álló öthajós katedrális, a 12-17. században épült
  • Tőzsde (Lonja): reneszánsz épület, 1551
  • Városháza (Ayuntamiento)
  • Torreón de la Zuda
  • Római falmaradványok
  • Szent János-templom
  • Érseki palota (Palacio Arzobispal)
  • Szent Sír-kolostor (Convento de San Sepulcro)
  • Mária Magdolna-templom (Iglesia de la Magdalena)
  • Szent Károly-papnevelde (Seminario de San Carlos)
  • Arab fürdők (Baños Árabes)
  • Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
  • Igazságügyi Palota (Audiencia / palacio condes de Morata)
  • az Argillo grófok palotája (Palacio Conde de Argillo)
  • Szent Pál-templom (Iglesia de San Pablo)
  • Aljafería-kastély (Castillo de la Aljafería)
  • Puerta del Carmen városkapu
  • Don Juan de Lanuza szobra
  • Szent Engracia-kolostor (Convento de Santa Engracia)
  • Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Bellas Artes)
  • Pablo Gargallo-múzeum (Museo de Pablo Gargallo)
  • Néprajzi és Természettudományi Múzeum
  • Szent Antal-templom (Iglesia de San Antonio)

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írók, költők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gascon de Gotor, Z. artistica, monumental e historica (Zaragoza, 1891)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963-243-838-8
  • A Pallas nagy lexikona

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaragoza témájú médiaállományokat.