Zaragoza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zaragoza
Zaragoza shel.JPG
Zaragoza címere
Zaragoza címere		 Zaragoza zászlaja
Zaragoza zászlaja
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Autonóm közösség Aragónia
Tartomány Zaragoza (tartomány)
Megye Zaragoza (megye)
Alapítás éve 24.
Polgármester Juan Alberto Belloch
Népesség
Teljes népesség 660 895 fő (2006) +/-
Népsűrűség 601,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 1 062,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zaragoza (Spanyolország)
Zaragoza
Zaragoza
Pozíció Spanyolország térképén
Koordináták: é. sz. 41° 39′ 00″, ny. h. 00° 54′ 00″
é. sz. 41° 39′ 00″, ny. h. 00° 54′ 00″
Zaragoza weboldala

Zaragoza (ejtsd: IPA [θaraˈɣoθa] ) város a Spanyolországi Aragónia autonóm közösség székhelye. Spanyolország ötödik legnépesebb városa, 2006-ban 660 895 lakosa volt. Földrajzi elhelyezkedése – körülbelül 300 kilométerre Madridtól, Barcelonától, Valenciától, Bilbaotól és Toulouse-tól – logisztikai csomóponttá teszi.

Tartalomjegyzék

Fekvése[szerkesztés]

Az Ebro folyó partján, egy völgyben fekszik, ahol a Huerva és a Gállego folyó beletorkollik az Ebroba. Az Ebro folyó alapvető a város életében, lakhatóvá teszi a földet. Mostanság, 2008 óta nagyon szépen rendben van tartva a folyó, hogy a zaragóziak kiélvezhessék, bicikliutakat és parkokat építettek. A folyó partja túlnyomó részt síkság, a déli oldalán egy enyhe megemelkedés található. A folyó mentén található anyagok nagyrészt: homok, kavicsok és agyag.

Története[szerkesztés]

Zaragoza vagy eredetileg Salduba, az ibériai ilergeták alapítása. Kr. e. 45-ben Caesar földúlta, de újra fölépült és Kr. e. 27. már római gyarmat (Colonia Caesarea Augusta Salduba, közönségesen csak Caesaraugusta) és tekintélyes város. 255-ben püspöki székhely volt.

409-ben elfoglalták a vandálok, 452-ben a svévek, 475-ben Eurik nyugati gót király. Mostani nagyságát azonban csak a mórok uralma alatt érte el, akik a várost 715-ben elfoglalták és 1017-ben külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780-ban a föllázadt várost Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be.

1118. december 18-án elfoglalta I. Alfonz és Huesca helyett Aragónia fővárosává tette; s mint ilyen csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben a püspökség helyett érsekségre emelkedett.

Aragónia és Kasztília egyesítése után Zaragoza megszűnt az udvartartás székhelye lenni és ezzel hanyatlásának kora is megkezdődött. V. Fülöp 1710. augusztus 20-án itt szenvedett vereséget Károly főhercegtől.

Különösen nagy hírre tett szert a város a napóleoni háborúkban, 1808-1809-ben. 1808 augusztus 3. kezdte el Lefebvre a Palafox által védett várost lövetni. A franciák minden erőlködésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vittoriához kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. December 20-án kezdetét vette a második ostrom. Eközben a várost újra megerősítették és őrségét 30 000-re emelték. 1809 első hónapjában a város falain a franciák három rést lőttek; ezen bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, nemigen tudtak beljebb hatolni. Lannes marsal ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de edménytelenül. Mikorn végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalni, Zaragoza meghódolt. Több mint 54 000 ember (14 000 katona) pusztult el 60 nap alatt. Ekkor égett el a híres aragóniai királyi levéltár is. [1]

Közigazgatás[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Kerületei[szerkesztés]

Zaragoza kerületei

Zaragoza 12 kerületre (distrito) oszlik, melyek negyedekből (barrio) állnak:

  • 1. kerület: Casco Antiguo: San Pablo, El Gancho, La Magdalena, San Miguel, Las Tenerías, San Agustin.
  • 2. kerület: Centro
  • 3. kerület: Delicias: La Bombarda, La Bozada, Delicias, Monsalud, Parque Roma.
  • 4. kerület: Universidad: Romareda, Ciudad Jardín, Casablanca, Montecanal.
  • 5. kerület: San José: San José.
  • 6. kerület: Las Fuentes: La Cartuja, Las Fuentes.
  • 7. kerület: La Almozara: La Almozara, Puerta Sancho.
  • 8. kerület: Oliver-Valdefierro: Valdefierro, Miralbueno, Oliver.
  • 9. kerület: Torrero-La Paz: Torrero, La Paz, Torrecilla de Valmadrid.
  • 10. kerület: Margen Izquierda: ACTUR-Rey Fernando, Parque Goya, Arrabal, Barrio de Jesús, Vadorrey, Cogullada, Picarral, La Jota.
  • 11. kerület: Barrios Rurales Norte: Juslibol, Movera, Montañana, Peñaflor de Gállego, San Juan de Mozarrifar, San Gregorio.
  • 12. kerület: Barrios Rurales Oeste: Alfozea, Casetas, Garrapinillos, Monzalbarba, Venta del Olivar, Villarrapa.

Gazdaság[szerkesztés]

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Látnivalók[szerkesztés]

A Basilica de Pilar napnyugtakor
La Seo katedrális
Gargallo Próféta című világhírű szobra a Gargallo Múzeumban.
  • Nuestra Señora del Pilar Székesegyház vagy Virgen del Pilar: a Plaza del Pilar közepén áll a város jelképe, az Ebro partján. A hagyomány szerint Szent Jakab apostolnak itt jelent meg egy alabástrom oszlopon Szűz Mária s elrendelte, hogy tiszteletére templomot emeljenek, cserébe ő pedig védeni fogja egész Hispániát és Zaragozát.
  • La Seo vagy Megváltó-katedrális (Catedral de San Salvador): a Plaza de La Seo téren álló öthajós katedrális, a 12-17. században épült.
  • Tőzsde (Lonja): reneszánsz épület, 1551
  • Városháza (Ayuntamiento)
  • Torreón de la Zuda
  • Római falmaradványok
  • Szent-János templom
  • Érseki palota (Palacio Arzobispal)
  • Szent Sír-kolostor (Convento de San Sepulcro)
  • Mária Magdolna-templom (Iglesia de la Magdalena)
  • Szent Károly-papnevelde (Seminario de San Carlos)
  • Arab fürdők (Baños Árabes)
  • Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
  • Igazságügyi Palota (Audiencia / palacio condes de Morata)
  • az Argillo grófok palotája (Palacio Conde de Argillo)
  • Szent Pál-templom (Iglesia de San Pablo)
  • Aljafería-kastély (Castillo de la Aljafería)
  • Puerta del Carmen városkapu
  • Don Juan de Lanuza szobra
  • Szent Engracia-kolostor (Convento de Santa Engracia)
  • Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Bellas Artes)
  • Pablo Gargallo-múzeum (Museo de Pablo Gargallo)
  • Néprajzi és Természettudományi Múzeum
  • Szent Antal-templom (Iglesia de San Antonio)

Híres emberek[szerkesztés]

Írók, költők[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Gascon de Gotor, Z. artistica, monumental e historica (Zaragoza, 1891)

Források[szerkesztés]

  • Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963-243-838-8
  • A Pallas nagy lexikona

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaragoza témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zaragoza&oldid=13518937”