Barcelona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barcelona
Barcelona collage.JPG
Barcelona főbb látnivalói
Barcelona címere
Barcelona címere
Barcelona zászlaja
Barcelona zászlaja
Becenév: Ciutat Comtal, Barna, BCN
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Autonóm közösség Katalónia
Tartomány Barcelona
Megye Barcelonès
Kerületei 10
Polgármester Xavier Trías i Vidal de Llobatera (CiU)
Irányítószám 08001–08080
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 1 611 822 fő (2013)
Népsűrűség 15764 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 12 m
Terület 100,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Barcelona  (Spanyolország)
Barcelona
Barcelona
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 41° 23′ 00″, k. h. 2° 11′ 00″Koordináták: é. sz. 41° 23′ 00″, k. h. 2° 11′ 00″
Barcelona weboldala
Barcelona

Barcelona (katalánul [bəɾsəˈɫonə], spanyolul [barθeˈlona]) város Észak-Spanyolországban, Katalónia fővárosa.[1] A Földközi-tenger partján található, mintegy 120 km-re délre a Pireneusoktól és a francia határtól. Délen a Llobregat folyó, északon pedig a Besós (spanyolul; katalánul Besòs) folyó határolja. A Generalitat de Catalunya, azaz a Katalán Kormány székhelye. Érseki központ és egyetemi város, kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992. évi nyári olimpiai játékok helyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötővárosa.

A lakosság száma 1 615 908 fő (2010)[2]. Barcelona a második legnépesebb spanyolországi város, valamint a tizenegyedik legnagyobb az Európai Unióban. Barcelona teljes területe 36 településből áll, melyeknek lakossága összesen 3 186 461 fő. A város területe 636 km².

Barcelona különböző globális eseményeknek adott helyet, amik hozzájárultak a város alakulásához és nemzetközi kisugárzást adtak neki. A legjelentősebbek közé sorolható az 1888-ban megrendezett Univerzális Kiállítás, 1929–ben a Nemzetközi Kiállítás, az Olimpiai Játékok 1992 nyarán. A város otthont ad a Mediterrán Unió titkárságnak is.

Manapság Barcelona elismerten globális város kulturális, pénzügyi, kereskedelmi és idegenforgalmi szempontból is. Itt van a Földközi-tenger egyik legfontosabb kikötője, fontos kommunikációs pont Spanyolország és Franciaország között az autópálya-kapcsolat és a nagy sebességű vasút közlekedése révén. 2010-ben Barcelona repülőterét mintegy 30 millió utas vette igénybe.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Katalónia autonóm közösségben, Barcelona tartományban és Barcelonès járás területén, a Földközi-tenger partján fekszik. 160 km-re, a Pireneusokban húzódó francia határtól délre terül el. A Llobregat és Besòs folyók torkolata közé eső délkeleti partszakaszon, a Barcelonai-síkságon (Llano de Barcelona) található. A Katalóniai-hegységhez tartozó Parti-hegylánc vonulatai szegélyezik, délről a Garraf-hegység, nyugatról a Colserolla. Legmagasabb pontjai: a Tibidabo a város északi részén (532 m) és a Montjuic a nyugati, tenger felőli oldalon (213 m).

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcelona egy mediterrán éghajlatú város, sajátosság, hogy északra található a Földközi-tenger. A tél rövid, viszonylag hűvös, januárban és februárban az átlagos hőmérséklet körülbelül 10 °C, a legmagasabb hőmérséklet általában 13 °C lehet ilyenkor. A nyár száraz, hosszú és meleg (de júliusban és augusztusban a napi maximum hőmérséklet ritkán haladja meg a 30 °C-ot, mivel a szél fúj a tenger felől a szárazföldre.


A fagy a város területén szinte soha nem fordul elő, a pedig nem gyakori jelenség.

A teljes éves csapadékmennyiség mintegy 600 mm. A legcsapadékosabb hónap az október, ekkor mintegy 96 mm eső esik. A legszárazabb hónap a július (27 mm) és a június (38 mm).


Barcelona éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 13,4 14,6 15,9 17,6 20,5 24,2 27,5 28,0 25,5 21,5 17,0 14,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 4,4 5,3 6,7 8,5 12,0 15,7 18,6 19,3 16,7 12,6 8,1 5,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 41 29 42 49 59 42 20 61 85 91 58 51
Forrás: [1]


Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcelonában megközelítőleg 1,6 millió ember él, az agglomerációval együtt pedig 4.856.579 fő a város lakossága (2007-es adatok). A népsűrűség 15 739 fő négyzetkilométerenként. 2005-ben, a lakosság mintegy 14%-a bevándorló volt, többségük Marokkóból és Latin-Amerikából, különösen Ecuadorból, Peruból, Kolumbiából, Argentínából, a Dominikai Köztársaságból és Bolíviából származik. Az egyéb, említésre méltó nemzetiségiek a románok, az olaszok és a franciák. Az elmúlt években egyre több bevándorló érkezik az észak-európai országokból, mint például Angliából.

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1900–2010
1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1981 1991 2001 2005 2010[2]
533.000 587.411 710.335 1.005.565 1.081.175 1.280.179 1.557.863 1.745.142 1.754.900 1.681.132 1.505.325 1.593.075

1.619.337

Barcelona lakosságának alakulása 1900–2005 között az INE szerint

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hivatalos nyelv Barcelonában a katalániai, emellett a spanyolországi

alkotmányban szerepel a kasztíliai (vagy spanyol) is, mint hivatalos nyelv. A lakosok nagy része nem beszél idegen nyelveket.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Barcelona helyén elterülő legősibb település első lakói a kelta layetánok voltak, akik a Tibidabo és a Mons Taber között telepedtek le.

1698‑as Barcelona térkép

I. e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilcar Barcas karthágói hadvezér alapította meg a mai helység elődjét, mely először az ibér Barcino néven tűnt fel a történelmi dokumentumokban.

I. e. 201-ben Scipio római hadvezér foglalta el, majd Augustus császár idején római kolónia lett - előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel.

414-ben, majd 531-ben a nyugati gótok birtokába került s fővárosukká tették, Athaulf király székhelye volt.

716-ban a mórok Al Hurr kalifa vezetésével elfoglalták és Badsalunának nevezték el.

801-ben Jámbor Lajos Karoling király a katalán őrgrófság fővárosává tette. 874-ben Barcelona grófjai függetlenséget kaptak. Katalónia és Aragónia egyesülése idején Genova és Velence mellett a Földközi-tenger vezető kereskedővárosává vált.

A 16. században Katalónia fekvése miatt kiesett az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendült Barcelona hatalma is.

1701–13 között, a spanyol örökösödési háborúban a katalánok Habsburg Károly főherceg mellé álltak, szabadságjogokat remélve tőle. 1714-ben a francia Bourbon-házból származó V. Fülöp spanyol király csapatai lerohanták a várost és jelentős részét elpusztították.

1778-ban III. Károly király felszabadította az Amerika felé irányuló kereskedelmet, ismét megnyílt a nagy múltú barcelonai kikötő, a város a király uralma alatt újra fellendült. A 19. században a város visszanyerte hajdani jelentőségét a Földközi-tengeren.

1888. május 20-án nyílt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A világkiállításoknak köszönhetően Barcelona jelentős vásárvárossá vált.

A Nemzetközi Kiállítás idején

1931-ben kikiáltották az I. Spanyol Köztársaságot, s ekkor Katalónia függetlenséget kapott. Barcelonában megalakult az első Katalán Parlament, mely a köztársaságpártiakat képviselte. 1937–39 között is itt működött a Köztársasági Kormány, Francisco Franco csapatai csak 1939 januárjában foglalták el a várost.

1975-ben, a diktatúra megszűnése után ismét hivatalos nyelv lett a katalán, majd 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját, az autonóm tartomány székhelyévé pedig Barcelonát nevezték ki.

Az 1936-os népolimpiát népszerűsítő plakátok egyike

1992-ben itt rendezték a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat.

A régi barcelonai tallérok(régi pénznem) a középkorból származnak. Amikor 1329-ben először feltűnt az elrendezése ugyanolyan volt mint a mostaninak. A tallér négy részre oszlik , az első és negyedik részén San Jorge ezüst keresztje található. A második és harmadik része királyi szimbólummal díszített ami aranyból készült. Különböző változatokat is találhatunk egy, kettő, három vagy akár öt függőleges nemesfém rúddal kiegészítve.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcelona több évtizede jelentős kereskedelmi központ.[3] Az ipar széles skálája megtalálható a városban, legfontosabb közülük a textilipar, a vegyipar, az autóipar valamint az elektronika és a gyógyszeripar.

Az elmúlt 20 évben számos gyár költözött a elővárosokban (agglomerációba), mint például Terrassába, Sabadellbe vagy Mataróba. Barcelona Spanyolország legnagyobb pénzügyi központja, ezzel a fővárost, Madridot megelőzve. Sok nemzetközi vállalat található a városban vagy a közelében, köztük említendő a Hewlett-Packard, a Bayer, az Air Products, a Sony, a Nestlé, az IBM, a Danone és a Citibank. Barcelona otthont ad a nagy vállalatoknak is, mint például a katalán La Caixa bank vagy a Chupa Chupsak.

Barcelona volt az egyik első ipari város Európában. A 18. század végén a textilgyártás még kismértékű volt, de a 19. századra fokozatosan bővült. Mára a textil-piac ma fontos része a gazdaságnak. Híres katalán márka az Armand Basi, Mango, Camper, Adolfo Dominguez és a Desigual en Costo.

A turizmus fontos bevételi forrás, ami 1992 óta rendkívüli mértékben megnövekedett. Manapság a városba mintegy 7 millió turista látogat évente (2010-es adat).

Barcelona a Földközi-tenger egyik legnagyobb és a legfontosabb kikötője[4], így számos tengerjáró hajó érkezik és indul a városba.

Közigazgatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcelona kerületei

Barcelona közigazgatásilag 10 kerületre (distrito) osztható. Minden kerület egyúttal önálló politikai egységként is működik. A területi felosztás alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azoknak a korábban független településeknek, melyeket a 19-20. században csatoltak Barcelonához. A kerületeket negyedekre (barrio) osztják.

Kerületek
A Gótikus negyed egyik utcája
  • Ciutat Vella: Ez Barcelona történelmi központja. Magában foglalja a Gótikus negyedet (Barri Gotic), melyben sok látnivaló és műemlék található. A kerületben sok üzlet és étterem van, éjszakai élete pezsgő. További negyedek: El Raval, La Barceloneta, Barri de la Ribera.
  • Eixample: Ebben a kerületben élnek a legtöbben. Utcái egyenesek, egymásra párhuzamosak - ezeken zajos a forgalom. A kerület tele van üzletekkel, éttermekkel, múzeumokkal és számos park is található itt. Sok modern épület is épült. A kerület egy kis részét "Gayxample"-nak nevezik, mert itt található a meleg vagy leszbikus bárok, szórakozóhelyek nagy része. Ezen kívül a környéken pezsgő az éjszakai élet, sok salsa bár van. Negyedek: Sant Antoni, Esquerra de l'Eixample, Dreta de l'Eixample, Barri de la Sagrada Família, Fort Pienc, Sant Anton.
  • Sants-Montjuïc:. Ez a terület magában foglalja a híres Montjuic hegyet. A kerületben - annak ellenére, hogy nem annyira központi helyen van - található Spanyolország leghosszabb utcája (Carretera de Sants). Ezen kívül itt van a város legnagyobb vasúti pályaudvara, az "Estació de Sants". Negyedei: Poble Sec, La Marina, La Font de La Guatlla, La Bordeta, Hostafrancs, Sants, Badal.
  • Les Corts: A helybeliek körében népszerű hely. Itt található az FC Barcelona stadionja, a Camp Nou. Negyedei: Les Corts, La Maternitat.
  • Sarrià-Sant Gervasi: Ez a kerület az Avinguda Diagonal (Diagonal sugárút) "fölött" található. Itt elegáns apartmanok, házak, híres és drága éttermek találhatóak. A Pedralbes negyed hosszú idő óta a leggazdagabb kerület Barcelonában, ​​luxus villák és nagy családi házak épültek itt. Negyedei: Tres Torres, Sarrià, Vallvidrera, Bonanova, Pedralbes, Sant Gervasi, Putxet-Farró, Galvany.
  • Gràcia: Régebben egy független falu volt, csak később csatlakoztatták Barcelonához. A kerület egy nagy labirintushoz hasonló: nagyon szűk utcái és terei vannak. Nem csak katalán családok élnek itt, hanem külföldi diákok, művészek, cigányok, arabok és még sokan mások. A kerületben pezsgő az éjszakai élet. Negyedei: Vallcarca, El Coll, La Salut, Gràcia, El Camp d'en Grassot.
  • Horta-Guinardó: Ez a kerület messze van a központtól, hegyvidéki területen fekszik, ezért gyönyörű kilátás nyílik innen Barcelonára. Negyedei: Horta, El Carmel, La Teixonera, El Guinardó (Alt i Baix), La Clota, La Vall D'Hebron, Montbau.
  • Nou Barris: (katalánul "új környékek") Ez szintén olyan kerület, ami elég messze van a központtól. Negyedei: Can Peguera, Porta, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Prosperitat, Vallbona, Verdum, Vilapicina, Roquetes, Trinitat Vella, Trinitat Nova, Torre Baró, Torre Llobeta, Turó de la Peira.
  • Sant Andreu: Ez a kerület - annak ellenére, hogy nagyszabású építkezések történtek itt - megőrizte falusi jellegét. Negyedei: La Sagrera, Congrés, Trinitat Vella, Bon Pastor, Sant Andreu, Navas, Baró de Viver.
  • Sant Martí: Ez a kerület tengernél található, az elmúlt 15 évben jelentősen átalakult a kinézete. Itt található az olimpiai falu is. Negyedei: Diagonal Mar, Fort Pius, San Martí de Provençals, Poble Nou, La Verneda, El Clot, Vila Olímpica del Poblenou.

Agglomeráció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcelona agglomerációjában (spanyolul: Area Metropolitana) több mint 4.000.000 ember lakik. Ez arra utal, hogy a lakosság nagy része itt él. Négy sűrűn lakott területet lehet megkülönböztetni:

  • Barcelonés: Barcelonából, Badalonából, L'Hospitaletből, Santa Colomából és Sant Adriaból áll. A lakosság ezen a területen 2.222.623 fő (2006).
  • Vallès Occidental: a várostól nyugatra, a Tibidabo hegy mögött található. Ez a terület magában foglalja többek között Terrassát, Sabadellt, Rubít, Sant Cugatot, Barberàt és Cerdanyolat.
  • Baix Llobregat: a várostól délnyugatra található, többek között a következőkből áll: Cornellà, Sant Boi, El Prat, Gavà, Sant Feliu, Esplugues, Castelldefels és Viladecans.
  • El Maresme: a város északkeleti részénél található, többek között Mataróból, Alellaból, Tianaból, Premià de Marból és El Masnouból áll .

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcelona polgármestere 2006 óta Jordi Hereu i Boher a PBB, Katalán Szocialista Párt jelöltje.

Városházi helyek a 2007. május 27-i önkormányzati választások után:

  • PSC: Baloldal, Katalán Szocialista Párt[5]: 14 hely
  • CiU: Katalán Nacionalista Párt[5]: 12 hely
  • PP: Jobboldal, Spanyol Nacionalista Párt[6]: 7 hely
  • ERC: Baloldal, Katalán Radikális-Nacionalista Párt[6]: 4 hely
  • ICV-EUiA: Baloldal, Szövetségi és Ökológiai Párt[5]: 4 ülőhely

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sagrada Família templom
Casa Milà
Güell Park
Torre Agbar, éjszaka a Barca színeiben
MNAC
MACBA

Eixample, Gràcia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ciutat Vella[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kikötő (kat. Port Vell): Kolumbusz szobra, Aquarium, Maremagnum, Moll de la Fusta sétánya.
  • Ciudadela Park: az 1888–as Világkiállítás helyszíne, benne az Állatkert és a Zoológiai Múzeum.
  • Ramblák (kat. Les Rambles, sp. Las Ramblas):
    • A Plaça Reial klasszicista jellegű árkádos tér, mely a Ramblákról nyílik a Három Grácia-szökőkútjával és Gaudí kovácsoltvasból készült lámpáival.
    • Az Operaház (kat. Gran Teatre del Liceu): 1848-ban épült, 3500 fős befogadóképességű színházi épület.
    • A Perui Alkirálynő Palotája (kat. Palau Virreina): barokk polgári épület, benne az Iparművészeti Múzeummal és a Cambó-gyűjteménnyel.
    • Güell-palota (kat. Palau Güell): UNESCO Világörökség, 1885–1889 között készült Gaudí tervei szerint, Güell gróf megrendelésére. 1954 óta Színházi Múzeum, jelenleg restaurálás alatt áll.
    • Erotika Múzeuma
    • La Buqueria gyümölcs – és halpiac.
  • Gótikus negyed (kat.Barri Gótic, sp. Barrio Gótico): a Mons Taber hegyén, a katedrális körül helyezkedik el.

Sants-Montjuïc[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Les Corts[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nou Barris, Sant Andreu, Sant Martí[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Montjuic

A Montjuic hegyen sok látnivaló található, többek között az 1992-es nyári olimpiára épített Olimpiai Stadion. Fontos kulturális létesítmények: Katalán Nemzeti Múzeum (MNAC), Joan Miró Alapítvány, CaixaFórum, a Katonai Múzeum és a Fellegvár. A hegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a tengerre és Barcelonára, ezt libegővel lehet megközelíteni.

  • Ciutadella park

Itt tartották az 1888-as vásárt, azóta lett Barcelona híres vásárváros. A parkot a régi várhoz, a Citadellához építették, amit később lebontottak. További épületeket hoztak itt létre, mint például a Katalán Parlament székházát.

Strandok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcelonában jelenleg 7 strand található, ezek közül a legismertebb a Playa de San Sebastián és a Barceloneta.

Barcelonai strandok

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcelona a spanyol nemzeti ünnepek mellett nagy számú hivatalos helyi ünnepeknek is helyet ad[7]:

  • Január 1.: Cap d'Any (szilveszter)
  • Január 6.: Dia de Reis (vízkereszt)
  • Május 1.: Festa del Treball
  • Június 24.: Dia de Sant Joan (nagy ünnepségek, és tűzijáték)
  • Augusztus 15: Mare de Déu d'Agost
  • Szeptember 11.: Diada Nacional de Catalunya (Katalán Nemzetiségi Nap)
  • Október 12.: "Fiesta de la Hispanidad" (Nemzeti Ünnep)
  • November 1.: Tots Sants
  • December 6.: Dia de la Constitució (A spanyol alkotmány napja)
  • December 8.: Dia de la Puríssima
  • December 25.: Nadal (Karácsony)
  • December 26.: San Esteban (Karácsony)

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katalóniában, úgy mint Spanyolország többi részén, négyszer étkeznek naponta. A reggeli általában áll egy erős kávéból áll(cortado), hozzá valami édes járul, például Churros vagy Cañas. Az ebéd, mint a legtöbb mediterrán városban, itt is délután 2-kor van. Sok éttermi látogató eszik a "Menu del Mediodia"-t, amely magában foglalja előételt, a főételt és a desszertet. A vacsora hétköznap általában este kilenckor kezdődik, hétvégén pedig este 11-kor.

Barcelonában számos étterem van, kezdve a hagyományos mediterrán konyhától a sushin át az egzotikus thai és brazil vendéglátóhelyekig. Különösen Eixampleban, Graciában, El Bornban és Sant Gervasiban találhatóak jó éttermek. Továbbá, Katalónia Európa egyik legnagyobb borvidéke, híres terméke a Penedes, a Priorat és az Alella.

Mercat de la Boquera piac a La Ramblan

A katalán konyha kifinomult és természetes, kevés köze van a dél-spanyolországi hagyományos konyhához (Madrid és Andalúzia), illetve Spanyolország északi partjához (Baszkföld, Galícia). Katalán konyha mediterrán, befolyásolja az olasz és a francia konyha. A fő összetevők helyi termékek, mint például az olívaolaj, a hal, a hüvelyesek, a fokhagyma, a rizs, tenger gyümölcsei és a Földközi-tenger térségében termő számos zöldség, mint például a cukkini, a padlizsán, a paprika, a paradicsom és vöröshagyma.

Katalán ételek:

  • Escalivada: Grillezett zöldségek (paprika, paradicsom, padlizsán, cukkini), sok olívaolajjal és ecettel.
  • Aioli: Fokhagyma majonézzel
  • Pa amb tomàquet: Kenyér (Xapata), paradicsommal, fokhagymával és olívaolajjal
  • Crema Catalana: A créme brulée katalán változata
  • Paella: Alapvetően egy hagyományos valenciai étel, (rizs sáfrány, szárított paprika, különböző tenger gyümölcsei). Egy tipikus katalán változat szerint a puha rizst egy edényben tintahallal kell felszolgálni, így fekete (negre) színű lesz.

Barcelonában több mint 25 piac van, melyek öt vagy hat napon át vannak nyitva. A legnagyobb ezek közül a Mercat de la Boqueria a La Ramblan. Ez a piac állítólag a legszélesebb választékot kínálja a friss termékekből Európában. Itt egész évben nagy mennyiségű friss hal, tenger gyümölcsei, tintahal, rák, homár és kagyló van. Októberben sok gombát árulnak, melyet Barcelona környékén szedtek.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legolvasottabb napilap a La Vanguardia - spanyol nemzeti napilap - melynek székhelye Barcelonában van. A város rendelkezik számos saját, népszerű és ingyenes újságokkal is, köztük megemlítendő a 20Minutos vagy a Que.

Barcelonában két helyi televízió is van (BTV és TD8). A város számos rádióadóval rendelkezik.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcelonában van Spanyolország legnagyobb oktatási központja. A legfontosabb egyeteme az "Universitat de Barcelona". Ezen kívül népszerű még az Universitat Autònoma de Barcelona (UAB), az Universitat Politècnica de Catalunya, az Universitat Internacional de Catalunya és az Universitat Pompeu i Fabra. Ezen kívül vannak magánegyetemek is, mint például az "ESADE" és az "Universitat Ramon Llull.

Vásárlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcelona Európa egyik legnagyobb kereskedelmi központja. Sok bevásárlóközpont van a Gótikus negyedben, El Bornban, Eixampleban és Graciában. Még a távolabbi városrészekben is, mint Sarrià-Sant Gervasi, Sant Andreu, Sants és Les Corts, rengeteg üzlet várja a vásárlókat.

A Gótikus negyedben kisebb boltok találhatóak, mint például kerámia, spanyol és olasz elegáns ruhák, bőrkabátok, giccses emléktárgyak szakboltjai. Ugyanez vonatkozik El Born kerületre is. Az Avinguda Portal de l'Angel-n (magyarul: Portal de l'Angel sugárúton) nagy spanyol üzletláncok találhatóak, mint a Zara vagy a Mango. A Rambla de Catalunyán sok divatos és olcsó cipőüzlet van, a Placa de Catalunyán pedig egy neves áruház, az El Corte Inglés foglal helyet, amely legfelső emeletéről kilátás nyílik a térre és Passeig de Graciára.

Barcelonában található Európa egyik legnagyobb piaca, a Mercat de la Boqueria.

A nagyobb áruházak a hét hat napján, általában 10:00-21:00 vagy 22:00 között vannak nyitva. A szinte minden kisebb üzlet bezárt délután a spanyol szieszta idejére, ami 14:00 és 16:00 közé esik.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Katalán Nemzeti Múzeum (kat. Museu Nacional d'Art de Catalunya, sp. Museo Nacional de Arte de Cataluña), rövidítve: MNAC, a világ egyik leggazdagabb román kori gyűjteménye, a Montjuic-on.
  • Kortárs Művészetek Múzeuma (kat. Museu d'Art Contemporani de Barcelona, sp. Museo de Arte Contemporáneo de Barcelona), rövidítve: MACBA, a városközpontban.
  • A Kortárs Kultúra Központja (kat. Centre de Cultura Contemporània de Barcelona, sp. Centro de Cultura Contemporánea de Barcelona), rövidítve: CCCB, a Raval városrészben.
  • Joan Míró Alapítvány (kat. Fundació Joan Miró, sp. Fundación Joan Miró), a katalán festő remekeivel, a Montjuic–on.
  • Picasso Múzeum (kat. Museu Picasso, sp. Museo Picasso de Barcelona), Picasso korai műveinek gyűjteménye a városközpontban.
  • Antoni Tápies Alapítvány (kat. Fundació Antoni Tápies, sp. Fundación Antoni Tàpies), a festő alapítványi múzeuma az Eixample–n.
  • Tudományos Múzeum (kat. Museu de la Ciència i de la Tècnica de Catalunya, sp. Museo de la Ciencia), jelenleg új néven: "CosmoCaixa", a Tibidabo lábánál.
  • Barcelonai Történeti Múzeum (kat. Museu d'Història de la Ciutat), a Barceloneta negyedben, a kikötőben.
  • Poble Espanyol, Spanyolország építészetét bemutató falumúzeum

Színházak és filmszínházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kulturális élet egyik központja az Avenida del Paralelo (kat. Avinguda Paralel), ahol a színpadi élet koncentrálódott, egyik legnevesebb épülete az "El Molino", a katalán Moule Rouge volt (2006 nyarán lebontották).

Barcelona rangos színpadai jelenleg a következők:

Az Eixample és a Ciutat Vella területén több színház is koncentrálódott, ezek a következők: Teatro Condal, Teatro Poliorama, Teatro Romea, Teatro Victoria, és az El Mercat de les Flors, ahol főleg zenei darabokat, komédiákat láthatnak nézői.

A hagyományos színház mellett mozikat is találunk nagy számban a fővárosban: Filmoteca de la Generalidad de Cataluña, Verdi Mozi, Méliès Mozi stb.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az FC Barcelona Spanyolország egyik világhírű labdarúgócsapata. A klub a spanyol labdarúgó-bajnokság kezdetétől megszakítás nélkül részt vesz az első osztály bajnoki küzdelmeiben.[8] Az egyesületet 1899. november 29-én alapította a svájci Hans Gamper. Az FC Barcelona előbb a katalán regionális bajnokságban és a spanyol labdarúgókupában, később pedig az 1928-ban megalakított egységes spanyol labdarúgó-bajnokságban és a nemzetközi kupákban vált a spanyol, valamint a nemzetközi labdarúgás egyik legmeghatározóbb egyesületévé.[9]

Barcelona második leghíresebb csapata az Real Club Deportivo Español, röviden RCD Espanyol. Saját stadionja is van, melyet Estadi Cornellà-El Prat-nak hívnak [10]. 1997-től 2009-ig a klub hazai mérkőzéseit az Olimpiai Stadionban játszották ami a Montjuïc-hegyen található.

Barcelona sportos város. A strandok és a parkok gyakran tele vannak kocogókkal, korcsolyázókkal és a kerékpárosokkal. Minden év április-májusában Formula–1-es nagydíjat rendeznek Montmelóban, Barcelonától nem messze.

Olimpiai város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcelona az 1992. évi nyári olimpiai játékok (XXV.) színhelye volt. A rendezvény a városban négy helyszínen zajlott mintegy 168 ország részvételével. A fő helyszín a Montjuic hegye volt, ahol kiépült az Anilla Olimpica, azaz Olimpiai Ring az egykori olimpiára szánt stadion felújításával. Ugyanezen a helyen áll még a San Jordí Sportpalota (kat. Palau Sant Jordí) és a Picornell Sportuszoda is, több más sportpálya kíséretében.

Camp Nou, pálya és lelátó

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcelona kiterjedt tömegközlekedési hálózattal rendelkezik. Mintegy 130 autóbuszjárat, 40 éjszakai buszjárat, 4 villamos vonal és 11 metróvonal van a városban. A magyar HÉV-ekhez hasonlóan Barcelonát és az agglomerációját több elővárosi vasút (Rodalies) köti össze. A taxik sárga-feketék, ezek különösen népszerűek az éjszakai közlekedésben.

A metróhálózatot folyamatosan bővítik. Legutóbb a 9-es és a 10-es metróvonal volt építés alatt, elkészültük után közös szakaszuk körülbelül 50 km-es lett és 52 állomással rendelkezik - így ez lett Európa leghosszabb metróvonala. 2010-ben adták át az említett metróvonalak első részeit.

A legnagyobb belföldi és nemzetközi buszpályaudvar az "Estació del Nord". Ide érkezik és innen indul a Gironai repülőtéri busz is. A regionális buszok elsősorban a Placa de Catalunya és a Plaça Urquinaona buszállomásokról indulnak és érkeznek.

Modern metróállomás

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcelonában több vasútállomás is található. A legfontosabb közülük az Estación de Barcelona Sants, innen indulnak Spanyolország minden részébe a belföldi vonatok. Az "Estació de França" állomásról nemzetközi vonatok indulnak Párizsba, Zürichbe, Milánóba, Montpellierbe.

Az agglomerációban lévő településeket az úgynevezett Rodalíes vonatokkal lehet megközelíteni, melyek hasonlóak a magyar HÉV-ekhez. Ezek a vonatok az alábbi, föld alatti állomásokról indulnak: Passeig de Gracia, Placa de Catalunya, El Clot-Arago, Sant Andreu Comtal és Arc de Triomph.

Sants állomásról indulnak a spanyol nagysebességű vonatok (AVE), amelyekkel többek között Zaragozába, Madridba és Sevillába lehet utazni. Madrid és Barcelona között napi 11 vonatpár közlekedik, ​​a menetidő 2 óra és 38 perc. Emellett 15 olyan vonat is jár, ami több helyen is megáll, így több az utazási idő.

Repülő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcelona saját nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, mintegy 15 km-re a városközponttól.

A repülőteret autóval, taxival, busszal (Aerobus és Nitbus) és vonattal (Rodalíes) lehet megközelíteni, mely "Sants Estació", "Passeig de Gracia" és "Estació de França" vasútállomásokkal teremt kapcsolatot.

Az új terminál építésekor 11.000 parkolót létesítettek. A repülőteret 2014-re metróval is meg lehet majd közelíteni.

Barcelonától mintegy 100 km-re található Reusban és Gironában is repülőtér.[11]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Építészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szobrászművészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Eusebi Arnau i Mascot (Barcelona, 1864–1933), katalán szobrászművész.
  • Josep Llimona i Bruguera (Barcelona, 1864- Barcelona, 1934), katalán szobrászművész.
  • Josep María Subirachs (Barcelona, 1927. március 11.), szobrász- és festőművész.

Festőművészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ramón Casas i Carbó (Barcelona, 1866. január 4. - 1932. február 29.) katalán festőművész és grafikus
  • Santiago Rusinol festőművész és író
  • Josep Triadó i Mayol (Barcelona, 1870–1929), katalán festőművész
  • Antoni Tápies i Puig (Barcelona, 1923.december 13.*), katalán festő- és szobrászművész
  • Joan Miró i Ferrà (Barcelona, 1893. április 20. – Palma de Mallorca, 1983. december 25.); katalán festőművész, grafikus és keramikus
  • Josep Maria Sert y Badía (Barcelona, 1876–1945), katalán festőművész.

Előadóművészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • José Carreras (Josep Maria Carreras i Coll), (Barcelona, 1946. december 5.) operaénekes, tenor
  • Montserrat Caballé (Maria de Montserrat Viviana Concepción Caballé i Folc), (Barcelona, 1933.) opera-énekesnő, szoprán

Más híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép a városról
Panorámakép a városról

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bereznay István: Barcelona (Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda Bp. 1982.) ISBN 963-243-205-3
  • Bede Béla – Lempert Márta: Katalónia (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó, Bp. 1991.) ISBN 963-243-398-X

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Földrajz atlasz - Mozaik Kiadó
  2. ^ a b Spanyol Statisztikai Hivatal
  3. A Pallas nagy lexikona - Barcelona
  4. A Pallas nagy lexikona
  5. ^ a b c Tükörfordítás
  6. ^ a b Magyarosított név
  7. La web de la ciutat de Barcelona
  8. FC Barcelona.cat
  9. Az FC Barcelona című, magyar Wikipédia szövegből
  10. RCD Espanyol - Stadium
  11. Barcelonába gyakran érkeznek ezekről a repülőterekről turisták, mert olcsóbb, így általában ezeket választják

Fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Barcelona (Spanje) című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Barcelona című katalán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barcelona témájú médiaállományokat.