Hewlett-Packard

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hewlett-Packard Company
HP D B RGB 72 MX+space.png
Típus Public (NYSE: HPQ)
Jogelőd Compaq
Digital Equipment Corporation
Alapítva Palo Alto, Kalifornia (1939)
Székhely Palo Alto, Kalifornia
Vezetők Bill Hewlett, Co-founder
David Packard Co-founder
Leo Apotheker, Chairman, CEO & President
Cathie Lesjak, CFO and EVP
Randall D. Mott, CIO and EVP
Michael Holston, General Counsel and EVP
Iparág számítógép rendszerek
perifériák
szoftver
consulting
IT services
Termékek számológép
monitor
digitális fényképezőgép
PC
nyomtató
scanner
PDA
televízió
Árbevétel 127,24 mrd USD(2011)[1]
Profit 7,074 mrd USD (2011) [1]
Alkalmazottak száma 349,600 (2011)[1]
Tőzsde New York Stock Exchange

A Hewlett-Packard Company weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hewlett-Packard Company témájú médiaállományokat.

A Hewlett-Packard Company (NYSE: HPQ), röviden HP, jelenleg a világ legnagyobb IT vállalata, amely a PC-iről és nyomtatóiról lett világhírű. Központja a kaliforniai Palo Altoban van, de világszerte képviseli magát a számítógépes, nyomtatási, fényképészeti termékeivel, valamint a kapcsolódó szoftverekkel és szolgáltatásokkal. Az a cég, amely hajdanában a nagyvállalatok, gyárak és az egészségügy piacai számára termelt, ma főleg háztartási elektronikai eszközöket forgalmaz, mint a fényképezőgépek és a nyomtatókazetták, amelyek bármely bevásárlóközpontban kaphatóak.

A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

2006-ban a HP-nek 91,7 milliárd USD forgalma volt – az IBM-et (91,4 milliárd USD) megelőzve – ezzel a világ első technológiai vállalata a forgalom tekintetében. A HP világelső a PC gyártásban is megelőzve a Dell-t, a Gartner és IDC piackutató cégek 2006. októberi jelentései szerint.[2]

A HP története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bill Hewlett és Dave Packard a Stanford University villamosmérnöki karán végeztek 1934-ben. A cég egy garázsban indult Palo Altóban, mikor még posztgraduális képzéseben vettek részt a nagy gazdasági válság idején. A céget hivatalosan 1939. január 1-jén alapították meg, 538 USD befektetéssel.[1] Dave és Bill nem tudták eldönteni az alapításkor hogy Hewlett-Packard-nak, vagy Packard-Hewlett-nek nevezzék el a céget. Megegyeztek abban, hogy feldobnak egy pénzérmét, és aki nyer a pénzfeldobáson, az dönthet a cég nevéről. Dave nyert, így ő dönthetett, és a cégnek a Hewlett-Packard nevet adta. A HP 1957. november 6-án alakult nyilvános részvénytársasággá. Sok projektjük közül a HP200A elnevezésű precíziós audio oszcillátor volt az első, amely sikeres lett. Az újításuk abban állt, hogy egy izzót használtak hőmérsékletfüggő (PTK) ellenállásként az amplitúdó stabilizáló áramkörben. Ezt a HP terméket 54,40 $ áron kínálták, szemben a versenytársak kevésbé stabil termékével, amelynek több mint 200 dollár volt az ára. Ezt a terméküket, némi továbbfejlesztéssel egészen 1972-ig forgalmazták 200AB néven, amely elektroncső-alapú volt. 33 évig gyártották, talán ez volt minden idők leghosszabb ideig forgalmazott alap elektronikus terméke. A cég egyik legkorábbi üzletfele a The Walt Disney Company volt, amely nyolc Model 200B oszcillátort (71,50$/darab) vett tőlük a Fantasound surround hangrendszerükbe, amit a Fantasia című film miatt vezettek be.

Termékskála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cég profilja igen széles többféle, eltérő piacon verseng a vásárlók kegyeiért, melyekből a legkiemelkedőbb a számítógépek és a perifériák gyártása és forgalmazása, de termékkörébe tartoznak a különböző mérőkészülékek, elektronikai alkatrészek és orvosi műszerek is. (forrás: Fehér Péter, Budapesti Corvinus Egyetem) A HP többek között számítástechnikai eszközök, hálózati hardverek, és nyomtatók gyártására, az adattárolás fejlesztésére, szoftver tervezése, és a szolgáltatások nyújtására specializálódott.

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A garázs, amelyben a HP elindult

A cég eredetileg inkább mezőgazdasági és ipari elektronikus termékek gyártását tartotta fókuszban. Később azonban úgy döntött, hogy jobban összpontosít a jó minőségű elektronikus vizsgálati és mérési eszközök készítésére.

A 1940-es évektől rengeteg elektronikus vizsgálati berendezést gyártott, többek között jelgenerátorokat , feszültségmérőket , oszcilloszkópokat , frekvencia számlálókat, hullám elemzőket, és számos más eszközt készített. Termékeik megkülönböztető jellemzője volt a mérési határértékek kitolása és a pontosság, a HP eszközök sokkal érzékenyebbek, pontosabbak, és precízebbek voltak, mint a hasonló berendezések.

A 1960-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

HP 48G számológép

A HP a Szilícium-Völgy alapítójaként ismert, annak ellenére, hogy nem foglalkozott aktívan félvezetőkkel egészen a Fairchild Semiconductor 1957-es megalapításáig. Az 1960 körül létrehozott HP Associates részleg elsődlegesen belső használatra, a cég saját műszereihez és számológépeihez készített félvezetőket.

1960-ban a cég összefogott a japán Sony és a Yokogawa Electric vállalatokkal termékek japán gyártására. A termékek nem arattak nagy sikert, mivel Japánban túl magasak voltak a HP designjegyeket magukon hordozó termékek gyártási költségei. A cég a Yokogawa-val 1963-ban létrehozott egy közös vállalatot (Yokogawa-Hewlett-Packard), amely a HP termékek Japán marketingjéért volt felelős. 1999-ben a HP visszavásárolta a Yokogawa Electric HP Japan-beli részesedését.

A cég alapított egy leányvállalatot Dynac néven, amely digitális berendezések gyártására szakosodott. A cég nevének kiválasztásában nagy szerepet játszott, hogy hogy a kisbetűs "hp" logó megfordítva megegyezzen a Dynac "dy" logójával. A két vállalat épülete egymás mellett állt, a logó pedig a két épület között úgy, hogy bármelyikbe ment be valaki, mindig annak a cégnek a logóját látta, amely felé éppen közelített. A Dynac a Dynamic Accuracy rövidítése is volt, mivel azonban kiderült, hogy ez a név már le volt védve, a cég nevét Dymec-re változtatták, majd 1959-ben beolvasztották az anyavállalatba.

A HP a Digital Equipment Corporation miniszámítógépeit kezdte használni műszereihez fejlesztésében, de később úgy döntöttek, egyszerűbb egy saját design csapattal dolgozni, mint a DEC-vel üzletelni, és végül 1966-ban betört a számítógépes piacra saját HP 2100 és HP 1000 névre keresztelt miniszámítógép sorozataival. Ezen a néven 20 évig gyártottak termékeket, amelyeket a HP 9800 és HP 250 sorozatú asztali és üzleti számítógépek követtek.

A 1970-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

HP 9100A

A HP 3000 egy fejlett üzleti számítástechnikai szerver volt, amely alkalmazta a RISC technológiát, és csak nemrégiben vonult vissza a piacról. A HP 2640 sorozat okos és intelligens terminálok bevezetett formája volt, és bemutatta képernyőt felcímkézett funkcióbillentyűket, amelyeket ma már többek között a banki ATM-ek használnak. A HP 2640 sorozat is az egyik legfontosabb elem a grafikus megjelenítés volt. A HP ekkor már meghaladta az IBM-et az eladások tekintetében.

A 1968-ban el kezdték gyártani a HP9100A nevű terméküket, amit az amerikai Wired magazin, mint a gyártó első kereskedelmi forgalomba hozott, és sorozatban gyártott személyi számítógépének nevezett, a vállalat azonban ezt a készüléket asztali számológépnek hívta. A gép kezdetleges ára 5000 $ volt, és nem tartalmazott alfabetikus billentyűzetet. 1972-ben bemutatták a világ első kézi tudományos elektronikus számológépét (HP-35), az első kézi programozható számológépet 1974-ben (HP-65), az első alfanumerikus, programozható, és bővíthető számológépet 1979-ben (HP-41 C), valamint a első szimbolikus és grafikus számológépet HP-28C néven. A 98x5-ös technikai és asztali számítógépek szériájának gyártása 1975-ben Ezek a gépek a BASIC programozási nyelvet. HP számítógépek hasonlókra voltak képesek mint sokkal később az IBM személyi számítógépek, azonban rendelkezésre álló technikai korlátok miatt az árak elég magasak voltak.

Az 1980-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

HP Laptopok

1984-ben, HP bevezette a tintasugaras- és lézernyomtatókat. Ezzel együtt indult meg a szkenner gyártás is. Később sikeres multifunkciós termékeket fejlesztettek, amelyek egyben voltak nyomtatók, szkennerek, fénymásolók és faxok. Elindult a HP LaserJet-tel gyártása, ami rendkívül népszerű vonal volt a lézer nyomtatók piacán.

1968 március 3-án a HP regisztrált a HP.com domain nevet, amely a kilencedik olyan oldal volt a világon, amit .com domain név alatt lehetett nyilvántartani. 1987-ben, azt a Palo Alto-i garázst, ahol a Hewlett Packard megalakult, és megkezdte üzleti tevékenységét, Kalifornia állambeli történelmi mérföldkőnek jelölték ki.

A 1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 1990-es években, HP kibővítette a számítógépes termékcsaládot, amely kezdetben az egyetemi, kutatási és üzleti felhasználók számára készült. A cég 2005-ben, a hpshopping.com-on független leányvállalatot indított, melynek célja a közvetlenül a fogyasztóknak történő eladás volt az interneten.

A 2000-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001. szeptember 3-án, a HP bejelentette, hogy megállapodásra jutottak a Compaq-al , hogy egyesítik a két céget. A 2002 májusában egyesültek hivatalosan. 2004-ben megjelent a HP DV 1000 sorozat, köztük a HP Pavilion dv 1658 és 1040, két évvel később, 2006 májusában, a HP megkezdte „legyen megint személyi a számítógép” című kampányát. A kampány célja az volt, hogy visszaállítsa azt a tényt, hogy a PC egy személyes termék. Május 13-án 2008, a HP és az Electronic Data Systems bejelentette [28] , hogy aláírta a végleges megállapodást, amelynek értelmében a HP felvásárolta az EDS-t. 2009. november 11-én 3Com és a Hewlett-Packard bejelentette, hogy a Hewlett-Packard 2,7 milliárd dollárért felvásárolja a 3Com-ot. A Hewlett-Packard-nál legújabb feladatként a hálózati eszközök piacára való betörést nevezték meg.

A 2010-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Április 28-án, 2010, Palm, Inc. és a Hewlett-Packard bejelentette, hogy a HP felvásárolja a Palm-ot 1,2 milliárd dollárért. A Palm készülékek és a HP IPAQ termékcsalád ad némi átfedést, de jelentősen növelik a mobil jelenlétét a cégen belül.

HP mint szponzor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mark Webber a HP által támogatott Williams BMW-ben

A HP számos sportegyesületet támogatott, többek között 1995 és 1999 között ők voltak a Tottenham Hotspur futball klub támogatója. 2006-ig a Formula 1-es BMW Williams csapatot, 2010-től pedig a Renault F1-et támogatták.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]