LG Electronics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
LG Electronics
Jelmondat „Life's Good”. (magyarul: „Az élet jó”)
Típus tőzsdén jegyzett: KRX: 066570, LSE: LGLD
Alapítva 1958
Székhely Joido-tong (여의도동), Szöul, Dél-Korea
Vezetők Ku Bondzsun (구본준), CEO
Alapító Koo In-hwoi
Iparág fogyasztói elektronika
háztartási termékek
telekommunikációs eszközök
Tulajdonos LG Group
Forma részvénytársaság
Termékek számítógépképernyő, memóriakártya, televízió, mobiltelefon, okostelefon, táblagép, DVD-lejátszó, Blu-ray-lejátszó, házimozi, projektor, laptop, CD- és DVD-meghajtó, hűtőgép, mosógép, porszívó, légkondicionáló
Árbevétel US$ 48,976 milliárd (2011)[1]
Profit US$ -423,9 millió (2011)[1]
Alkalmazottak száma 91 045 (2011)[1]
Anyavállalata LG Group
Leányvállalatai Zenith Electronics
Tőzsde

A LG Electronics weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz LG Electronics témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az LG Electronics Inc. a szórakoztató elektronikai, háztartáselektronikai, légkondicionáló és mobilkommunikációs termékek világának egyik vezető szereplője, az egyik legnagyobb dél-koreai csebol,[2] az LG Group leányvállalalata. Televíziókészülékek gyártásában a Samsung után a világ második legnagyobb vállalata,[3]

2012-ben az LG még a világ ötödik legnagyobb mobiltelefon-gyártója volt,[4] 2020-ra azonban a 9. helyre csúszott vissza.[5]

Története[szerkesztés]

1957-ben Ku Inhö (구인회), az egy évvel később létrehozott, akkor még Goldstar (금성사, Kumszongsza) név alatt működő vállalat alapítója és vezérigazgatója éjszakáit rádióhallgatással töltötte. A rádió akkoriban a civilizáció szimbóluma volt, a legfejlettebb eszköz, amely híreket hoz a világról, de Koreában abban az időben még nem létezett a gyártásához szükséges technológia és szaktudás. A vállalat nemcsak az első koreai rádiót készítette el, de elsőként használt hazai gyártású alkatrészeket is. Ezért is tekintenek sokan úgy a vállalat indulására, mint Korea elektronikai iparának születésére. 1995-ben a koreai Lucky vállalat egyesült a Goldstarral, ebből származik az LG név. (A Life’s Good tehát nem a márkanév jelentése, hanem annak mintájára visszamenőlegesen alkotott jelmondat.)

Tevékenységének jelentőségét mutatja, hogy a dél-koreai vállalat volt az ázsiai félsziget országaiból az első, amely külföldi leányvállalatot, általános kutatási-fejlesztési és dizájn központot létesített, illetve az első koreai vállalat, mely átlépte a 100 millió dolláros exportforgalmat, illetve ügyfélszolgálatot hozott létre.

2009. január 1-jén az LG Electronics megoldásközpontú változások mentén átszervezte korábbi divízióit (Mobile Communications, Digital Display, Digital Media, Digital Appliances), és ma már LG Electronics Mobile Communications Company, LG Electronics Home Entertainment Company, LG Electronics Home Appliance Company és LG Electronics Air Conditioning Company részlegekkel működik.

Szponzorként[szerkesztés]

2009-ben egy hosszú távú megállapodás értelmében a Formula–1 nemzetközi, illetve technológiai partnere lett. Az LG kizárólagos megjelöléseket használhat, valamint exkluzív marketingjogokra tett szert a nemzetközi sportesemény hivatalos szórakoztatóelektronikai, mobiltelefon, illetve adatfeldolgozó partnereként.

Az LG Electronics 2009 január 1-je óta, mint az „A Formula–1 Nemzetközi Partnere” és az „A Formula–1 Technológiai Partnere” címek tulajdonosa, kizárólagos megjelenési felületekkel és exkluzív marketingjogokkal rendelkezik a versenysorozattal kapcsolatban, és magáénak tudhatja az „A Formula–1 Hivatalos Szórakoztatóelektronikai-, Mobiltelefon-, Adatfeldolgozó Partnere” címeket is, melyeknek köszönhetően a televíziós közvetítésekkor az időmérésnél, az adatok kijelzésénél látható a logója. Az LG Electronics a 2010-es versenyszezonban két új megállapodást kötött. A Cosworth hivatalos szórakoztatóelektronikai partnereként saját termékeivel látja el a motorgyártót, például digitális vevőegységgel felszerelt LCD HDTV készülékekkel, HD/DVD-felvevőkkel, digitális műsorok vételére alkalmas HD projektorokkal és laptopokkal, amelyeket a Formula–1-es futamokon, illetve a vállalat Angliában található Formula–1-es központjában használnak. A Cosworth a 2010-es világbajnokságon négy csapatnak is szállított motort.[6] Az LG Electronics a másik együttműködés értelmében pedig a Lotus Racing hivatalos technikai beszállítója, és mind a versenypályán, mind a fejlesztőüzemben támogatja termékeivel a csapatot. A 2010-es versenyszezonban az LG Electronics a Virgin Racing együttműködő partnere volt[7] valamint a Red Bull Racing csapatszintű támogatója, illetve technológiai partnere.

Részlegei[szerkesztés]

Home Entertainment[szerkesztés]

Televíziókészülékek, plazmamodulok, valamint audio- és videotermékekkel kapcsolatos technológiákra összpontosít. A vállalat a korábbi digitális kijelzők (LG Electronics Digital Display Company), illetve digitális média (LG Electronics Digital Media Company) csoportok összevonássából született. A vállalat elnök-vezérigazgatója Simon Kang, aki ezt megelőzően az LG Digital Display Company elnökhelyettese és vezérigazgatója volt.

Business Solution[szerkesztés]

Az LG Business Solutions Company kereskedelmi (B2B) monitorokra, szállodai televíziókra, digitális médiafelület alkalmazásokra, biztonsági, valamint telematikai rendszerekre összpontosít. A vállalatot B.B. Hwang, a korábbi LG Electronics Digital Media Company csoport elnökhelyettese és vezérigazgatója vezeti. A vállalat 2009. január 1-jén alakult a korábbi LG Electronics Digital Display Company és LG Electronics Digital Media Company egyes divízióit ötvözve.

Digital Display[szerkesztés]

Az LG Group digitális kijelzőket gyártó tagja, amely elsősorban az LCD- és plazmatelevíziókat, valamint projektorokat, számítógép-monitorokat és plazmapaneleket gyárt.

A vállalat divíziói az LG Electronics Inc. globális stratégiaváltása után 2009. január 1-jétől az újonnan alakult LG Electronics Home Entertainment Company-ba illetve az LG Electronics Business Solution Company beleolvadva működnek tovább.

Digital Media[szerkesztés]

Az LG Group szórakoztató elektronikai cikkeket gyártó tagja. A vállalat vezérigazgatója és ügyvezetője Mr. BB Hwang. A vállalat audio és video eszközöket, hordozható számítógépeket, optikai tárolóegységeket, biztonságtechnikai termékeket gyárt.

A vállalat divíziói az LG Electronics Inc. globális stratégiaváltása után 2009. január 1-jétől az újonnan alakult LG Electronics Home Entertainment Company-ba illetve az LG Electronics Business Solution Company beleolvadva működnek tovább.

Home Appliances[szerkesztés]

az LG Group háztartási elektronikai cikkeket gyártó tagja. Többek között hűtőszekrényeket, konyhai eszközöket és egyéb háztartási eszközöket, például mosógépeket, porszívókat gyárt. A vállalat 1958-ban alakult LG Electronics Digital Appliance Company néven. Az 1960-as években kezdte forgalmazni az első koreai mosógépet és légkondicionálót. Az 1980-as években nyílt meg az első európai értékesítési pont Németországban. 2000-re a cég lett a világon a legtöbb légkondicionálót eladó vállalat,[8] és kialakították az első internetes hűtőszekrényt is. 2008-ban az Amerikai Asztma és Allergia Alapítvány (AAFA) és az Allergia Sztenderdek Kft. (ASL) allergia- és asztmabarátnak nyilvánította a cég termékeit.[forrás?]

A vállalat az LG Electronics Inc. globális stratégiaváltása után 2009. január 1-jétől működik LG Electronics Home Appliance Company néven, immár a légkondicionáló készülékek nélkül, amelyek külön üzletágat alkotnak. A cég vezetésével a volt LG Electronics Digital Appliance Company vezérigazgatója, Young Haa Lee bízták meg.

Az LG háztartáselektronikai részlege gyártotta a világ első interaktív hűtőszekrényét és a gőzmosógépet.[9]

Mobile Communications[szerkesztés]

A vállalat mobiltelefon-részlege ismert volt arról, hogy folyamatosan új technikai megoldásokkal, innovációkkal kísérleteztek. Készítettek például duplaképernyős telefont, moduláris telefont, csuklóvénát szkennelve feloldó telefont, flexibilis képernyőjű telefont is.[10][11] Az LG 2002-ben lépett be a mobiltelefon piacra a nyomógombos, ún. „candybar” formatervű B1200-zal.[12] 2009-ben kezdett el Android rendszerű okostelefonokat gyártani.[13]

2021 áprilisában az LG bejelentette, hogy július 31-gyel kivonul a mobiltelefonok piacáról, mely évek óta veszteséges a számukra. 2020-ban az LG a mobiltelefonpiac 2%-át birtokolta, 24,7 millió készüléket adott el, 13%-kal kevesebbet mint 2019-ben.[5]

Termékek[szerkesztés]

Az LG sok céggel – mint például a Philips-szel vagy a Hitachival – is együtt dolgozik. Az LG fejlesztései közé tartozik a Flatron képernyő, a teljes érintőképernyős mobiltelefon,[12] és világpiaci vezető volt a CDMA mobiloknál.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c 2011 Form 10-K, LG Electronics”, Fortune, 2011. február 28. (Hozzáférés ideje: 2011. április 4.) 
  2. The Chaebols in South Korea: Spearheading Economic Growth. Thomas White International, Ltd., 2010. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  3. LG Aims to Boost Television Market Share With 3-D, Web-Connected Models. Bloomberg, 2011. február 16. (Hozzáférés: 2013. július 11.)
  4. Gartner Says Worldwide Sales of Mobile Phones Declined 2.3 Percent in Second Quarter of 2012”, Gartner, 2012. augusztus 14.. [2012. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 9.) 
  5. a b LG Electronics exits from loss-making mobile biz. Korea Times. (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  6. LG közlemény[halott link]
  7. LG közlemény
  8. LG történelem. [2009. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 29.)
  9. Ötvenéves az LG[halott link]
  10. 5 truly wild LG phone innovations – and why they failed. Techradar. (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  11. LG G8 can unlock by scanning the veins in your hand. CNET. (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  12. a b LG Electronics exits the smartphone business – here’s how its mobile fortunes swayed over the last two decades. Business Insider. (Hozzáférés: 2021. április 5.)
  13. LG unveils its first Android smartphone. Trade Arabia. [2009. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva].
  14. G launches GSM phones. The Economic Times. (Hozzáférés: 2021. április 5.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]