Android (operációs rendszer)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Android
Android robot.svg
Android L Develpment Preview.png
Android 5.0 kezdőképernyője
Fejlesztő Google, Open Handset Alliance, Android Open Source Project
Forráskód Szabad szoftver[1] (szabadalmaztatott driverekkel)
OS-család Unix-szerű
Programozási nyelv C (mag), C++, Java (UI)
Legelső kiadás 2008. szeptember 23.[2]
Stabil verzió 5.0 (Lollipop)
(2014. október 15.[3])
Fejlesztői verzió Android L fejlesztői előzetes
Frissítés 2014. október 17.
Hardver ARM, MIPS[4], x86[5]
Csomagkezelő Google Play, APK
Kernel Monolitikus (módosított Linux)
Felhasználói felület Grafikus (Material)
Licenc Apache Licenc 2.0 és GNU GPL v2[6]
Státusz Aktuális
Weboldal www.android.com (angolul)

Az Android Linux kernelt használó mobil operációs rendszer,[7] elsősorban érintőképernyős mobil eszközökre (okostelefon, táblagép) tervezve. Fejlesztését az Android, Inc. kezdte el, amit 2005-ben a Google felvásárolt,[8] majd az Open Handset Alliance nevű szövetség folytatta.[9] A fejlesztők Java nyelven írhatnak rá menedzselt kódot, az eszközt a Google által fejlesztett Java programkönyvtárakon keresztül vezérelve.[10] Az első androidos telefon 2008 októberében jelent meg.[11]

Az Android felhasználói szemmel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Manapság leginkább mobil eszközökön találkozhatunk Android operációs rendszerrel. A platform lényeges része a Google eszköztár, amely lehetővé teszi, hogy a Google-fiók azonosítónk megadása után a névjegyzéket, az üzeneteinket, a beszélgetéseinket, a naptárunkat, illetve a webes fotóalbumunkat az operációs rendszer szinkronban tartsa. Ha levelezni kezdünk egy új partnerrel a Gmail keretein belül, akkor az Android névjegyzékében megjelenik az új név; ha egy telefonhívás után felvesszük a névjegyzékbe a hívó adatait, akkor a Gmail kapcsolataink között jelenik meg szinte azonnal, s igaz ez a naptárunkra, illetve a GTalk beszélgetéseinkre is. A mobilban lévő kamera segítségével készített fotókat meg tudjuk osztani a Picasa portálon.

Képesek vagyunk egy Chrome leszármazott böngészővel a világhálót elérni, a mobil eszköz tudása megfelel egy átlagos böngésző tudásának (2.2 verzió esetén Flash Lite 10.1 révén Flash tartalom is működik), bár az élménynek a kijelző mérete szab határokat, a szöveg újratördelése és a kényelmes zoom funkciók okán mégis hasznos lehet utazás közbeni internetezésre.

A platform alapból támogat különféle multimédia formátumokat, legyen az zene vagy videó, ám a letölthető programok révén szinte alig van olyan média fájl, amelyet ne tudnánk megszólaltatni.

Google Play[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Android további érdekessége a Google Play (vagy Play Áruház), korábbi nevén Android Market, ahol több mint 1 000 000 kategorizált alkalmazást tudunk letölteni a telefonunkra vagy táblagépünkre.[12] Vannak köztük ingyenesek és fizetősek is, illetve megtalálhatóak letölthető könyvek és zenék is. Egyes országokban filmeket és eszközöket is lehet a Google Play-en keresztül vásárolni.

A platformról bővebben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Android szoftver architektúra
A grafikus felhasználói felület réteges sémája

Az Android platform abból a célból született, hogy egységes nyílt forrású operációs rendszere legyen a mobil eszközöknek (és itt elsősorban az okostelefon kategóriát kell érteni, mintsem egyszerű mobiltelefonokat). Az elképzelés alapja egy Linux alapú operációs rendszer volt, amelyet úgy alakítanak át, hogy képes legyen problémák nélkül kezelni a mobil eszközök integrált hardvereit (érintőképernyő, WiFi, HSDPA, Bluetooth stb.). Az első lépéseknél nem volt szó Java nyelvről, azonban a Google 2005 júliusában megvásárolta az Android nevű céget, és új irányt adott a fejlesztésnek: a Linux kernel fölé egy virtuális gép került, amely a felhasználói felület kezeléséért és az alkalmazások futtatásáért felelős.

Ez nem ment egyik napról a másikra, és a Google az első évben igen csöndesen dolgozott, 2007 elején kezdtek kiszivárogni olyan hírek, hogy a Google belép a mobil piacra. Az iparági pletykák végül igaznak bizonyultak, bár sok esetben túlzó állításokat és rémhíreket lehetett olvasni a híroldalakon. 2007. november 5-én az Open Handset Alliance bejelentette az Android platformot, kiknek tagjai között több tucat mobil technológiában érdekelt céget megtalálunk, akik érdekeltek egy szabad és nyílt forrású platform bevezetésében.

Napjainkra az Android platform iránt a mobiltelefon és a tablet gyártók izgalmát leszámítva nagy érdeklődés mutatkozik a gépjárművek fedélzeti számítógépét és navigációját szállító cégek, illetve az ipari automatizálás irányából is, hiszen minden olyan helyen kényelmes az Android, ahol alapvetően kicsi a kijelző, limitáltak az erőforrások és az adatbevitel nem egérrel és/vagy billentyűzettel történik.

A platform egyszerűnek tűnik, és messziről nézve egyszerű is, vessünk egy pillantást az alábbi ábrára:

Mint láthatjuk, a platform alapját a vörös színnel jelölt Linux kernel adja, amely tartalmazza a hardver által kezelendő eszközök meghajtó programjait. Ezeket azon cégek készítik el, amelyek az Android platformot saját készülékükön használni kívánják, hiszen a gyártónál jobban más nem ismerheti a mobil eszközbe integrált perifériákat. Ez a kis méretű kernel adja a memória kezelését, a folyamatok ütemezését és az alacsony fogyasztást elősegítő teljesítmény-kezelést is.

A kernel szolgáltatásait használják a Linux rendszerekben meglévő különféle programkönyvtárak, mint a libc, az SSL vagy az SQLite; ezek C/C++ nyelven vannak megvalósítva, és a Linux kernelen futnak közvetlenül. Részben ezekre épül a Dalvik virtuális gép, amely egyáltalán nem kompatibilis a Sun virtuális gépével, teljesen más az utasítás készlete, és más bináris programot futtat. A Java programok nem egy-egy .class állományba kerülnek fordítás után, hanem egy nagyobb Dalvik Executable formátumba, amelynek kiterjesztése .dex, és általában kisebb, mint a forrásul szolgáló .class állományok mérete, mivel a több Java fájlban megtalálható konstansokat csak egyszer fordítja bele a Dalvik fordító. A virtuális gép más, mint a Java alatti megszokott virtuális gép, vagyis a Java csak mint nyelv jelenik meg!

A kék színnel jelölt részekben már csak Java forrást találunk, amelyet a virtuális gép futtat, s ez adja az Android lényegét: a látható és tapintható operációs rendszert, illetve a futó programokat. A virtuális gép akár teljesen elrejti a Linux által használt fájlrendszert, és csak az Android Runtime által biztosított fájlrendszert láthatjuk.[13]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Android 1.0 platform 2008. október 21-én került kiadásra Apache licenc alatt, amely - egy szűk fanatikusokból álló rétegen kívül - nem nyerte el igazán az átlag felhasználók tetszését. A platform stabilitása megfelelő volt ugyan, inkább a használhatósága volt nehézkes, sok esetben pedig a kinézete nem volt megfelelő. A HTC által gyártott G1 is inkább csak koncepció-telefon volt - elősegítendő a fejlesztők munkáját, illetve felkeltendő a cégek érdeklődését -, mint használható mobil eszköz.

2010-ben a Google bemutatta a Nexus referenciakészülék termékcsaládját, amit külsős cégek gyártanak. A Google összeállt a HTC-vel, és bemutatták a Nexus One mobiltelefont, amin már az Android 2.1 volt elérhető.

Még ebben az évben bejelentették az utódot, amit már a Samsung gyártott a Nexus S-t, ami már az újabb 2.3-as Android-ot futtatja.

2011 év végén jött az újabb Galaxy Nexus, szintén a Samsung műhelyéből. Ezen már az Android 4.0 Ice Cream Sandwich futott.

2012 júniusában megjelent az első Nexus tablet a Nexus 7, majd ezt követte a Nexus 10. Mindkét tableten az Android 4.1 volt megtalálható.

2012 Novemberébe jelent meg a Nexus 4, amit a LG gyártott, Android 4.2-vel.

2013-ban jött az újabb Nexus 5 szintén LG gyártmány. Ezen a legújabb Android 4.4 KitKat fut.

2014 októberében mutatták be a jelenleg legújabb Nexus-t a Nexus 6-ot (Motorola) és a Nexus 9-et (Asus), amiken az Android 5.0 Lollipop található

Verzió Elnevezés Kiadás dátuma API-szint Eloszlás [14]
4.4 KitKat 2013. október 31. 19 33.9%
4.3 Jelly Bean 2013. július 24. 18 7.0%
4.2.x 2012. november 13. 17 20.4%
4.1.x 2012. július 9. 16 21.3%
4.0.3–4.0.4 Ice Cream Sandwich 2011. december 16. 15 7.8%
2.3.3–2.3.7 Gingerbread 2011. február 9. 10 9.1%
2.2 Froyo 2010. május 20. 8 0.5%

„Custom ROM”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyártótól kiadott, eredeti operációs rendszeren kívül lehetőségünk van ún. „Custom ROM”-ok – egyedi ill. sorozaton kívüli ROM-ok – használatára, mely egy módosított Android operációs rendszert jelent (néha magasabb verziószámú, mint a gyári). Ezek a ROM-ok új funkciókat tehetnek lehetővé, gyakran gyorsabbak mint a gyári operációs rendszer. Telepítése saját felelősségre hajtható végre, a telefon garanciája érvényét veszíti. A legelterjedtebb Custom ROM a CyanogenMod.

Rendszerkövetelmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az operációs rendszer minimum rendszerkövetelménye kiadásról kiadásra változott. Az első rendszerkövetelmény 32 MB RAM, 32 MB ROM és 200 MHz-es ARM architektúrájú (ARMv5) processzor volt.[15][16] 2013 novemberében az Android 4.4 KitKat-nek minimum 512 MB RAM, ARMv7 vagy MIPS vagy x86-os architektúrájú processzor szükségeltetik és OpenGL ES 2.0 kompatibilis GPU.

Az Oracle és az Android[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy 2010. augusztus 12-i sajtóközleményben az Oracle bejelentette, hogy pert indít a Google ellen, amiért megsértette az Android operációs rendszerben használt Java-hoz fűződő szellemi tulajdonjogait. Az indoklás szerint: „Az Android kifejlesztése során a Google tudatosan többször is megsértette az Oracle szellemi jogait a Java használatával.” A per 2012. április 16-án vette kezdetét a San Francisco-i szövetségi bíróságon. Az Oracle egymilliárd dollár értékű kártérítést követel, ill. az Android terjesztésének felfüggesztését kéri addig, amíg meg nem állapodik a Google-lal a licencfeltételekről.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Philosophy and Goals. Android Open Source Project. Google. (Hozzáférés: 2012. április 21.)
  2. Announcing the Android 1.0 SDK, release 1, 2008. szeptember 9. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  3. [hhttp://www.android.com/versions/lollipop-5-0/ Android 5.0, Lollipop] (angol nyelven). Android.com, 2014. október 15
  4. MIPS gets sweet with Honeycomb. Eetimes.com. (Hozzáférés: 2012. február 20.)
  5. Shah, Agam: Google's Android 4.0 ported to x86 processors. Computerworld. International Data Group, 2011. december 1. (Hozzáférés: 2012. február 20.)
  6. Licenses. Android Open Source Project. Open Handset Alliance. (Hozzáférés: 2008. október 22.)
  7. Android Overview. Open Handset Alliance. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  8. Elgin, Ben: Google Buys Android for Its Mobile Arsenal. Bloomberg Businessweek. Bloomberg, 2005. augusztus 17. [2011. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 20.) „In what could be a key move in its nascent wireless strategy, Google (GOOG) has quietly acquired startup Android, Inc., ...”
  9. Open Handset Alliance (2007-11-05). "Industry Leaders Announce Open Platform for Mobile Devices". Press release. Elérés: 2007-11-05.
  10. Shankland, Stephen. „Google's Android parts ways with Java industry group”, CNET News, 2007. november 12. 
  11. T-Mobile G1 Spec. Infosite and comparisons. GSM Arena. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  12. Google Play Hits 1 Million Apps. mashable.com, 2013. július 24. (Hozzáférés: 2014. január 2.)
  13. Android fejlesztés”, 2010. május 31. (Hozzáférés ideje: 2010. május 31.) 
  14. Android Version Overview. Android. (Hozzáférés: 2014. november 5.)
  15. Minimal hardware requirements for Android. stackexchange.com, 2011. október 17. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
  16. Google Android System Requirements. mycomputeraid.com, 2009. március 3. (Hozzáférés: 2013. november 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Android (operációs rendszer) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]