Xubuntu
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Xubuntu 8.04 |
|
| Fejlesztő: | Canonical Ltd. |
| OS-család: | Linux |
| Legfrissebb változat: | 7.04 / 2007. április 19. |
| Rendszermag típusa: | monolitikus |
| Alapért. UI: | Xfce |
| Licenc: | számos különböző licenc |
| Weboldal: | www.xubuntu.org |
Az Xubuntu egy nyílt forrású Linux-disztribúció, az Ubuntu hivatalos származéka. Xfce grafikus környezetet használ. Az Xubuntut azon felhasználóknak szánják, akik kisebb számítógépes ismerettel rendelkeznek vagy azoknak, akik egy hatékony grafikus környezetben és egy gyors rendszeren szeretnének dolgozni. Főként GTK+ alkalmazásokat tartalmaz.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
Híresztelések szerint az Ubuntu Breezy Badger (5.10) verziója mellett jelent meg, de a hivatalos megjelenés időpontja nem határozható meg, mivel az Xubuntu nevet már az xubuntu-desktop csomagban használták, amely az Xfce környezetet telepítette. Az első hivatalos Xubuntu kiadás 2006. június 1-jén jelent meg az Ubuntu 6.06 mellett, melynek kódneve a Dapper Dake volt.
[szerkesztés] Eltérések az Ubuntutól
Az Ubuntu a GNOME asztali környezetet és a GNOME-alkalmazásokat használja. Az Xubuntu az Xfce grafikus környezetet használja, ezáltal kevésbé terheli a rendszert, régebbi számítógépeken jobban használható. Xubuntu elsődlegesen GTK+ alkalmazásokat használ, amelyeket úgy terveztek, hogy ne használja annyira a rendszer erőforrásait, mint a GNOME megfelelői.
[szerkesztés] Rendszerkövetelmények
A 6.10-es Xubuntu verzió futtatásához 128 MB, telepítéséhez 192 MB RAM szükséges. Az Alternate Install CD csak 64 MB RAM-ot követel meg a telepítéshez. Az Xubuntu telepítéséhez 1,5 GB szabad merevlemez-terület szükséges.
[szerkesztés] Hasonló projektek
Az Xubuntuhoz hasonló projekt az Ubuntu Lite, amely IceWM grafikus környezetet használ az Xfce-vel szemben. Egy másik disztribúció a Fluxbuntu, amely régebbi gépekhez ideális, mivel a Fluxbox nevű ablakkezelőt tartalmazza.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||
|---|---|---|---|---|
| Hivatalos: | Ubuntu • Kubuntu • Edubuntu • Xubuntu • Gobuntu • Ubuntu Studio | |||
| Nem hivatalos: | Christian Edition • Devubuntu • Elbuntu • Fluxbuntu • Freespire • gNewSense • Gnoppix • Guadalinex • Ichthux • ImpiLinux • Kiwi • Linspire • MEPIS • Molinux • Multimedia Center • nUbuntu • Scibuntu • Ubuntu Lite • LinuxTLE | |||
|
||||
|---|---|---|---|---|
| Unix-szerű rendszerek: | Linux | QNX | HP-UX | AIX | AtheOS | Syllable | DNIX | Digital UNIX | Tru64 | BSD | IRIX | MINIX | NeXTSTEP | OS-9 | OS-9/68k OS-9000 | OS/360 | OSF/1 | Plan 9 | Solaris | SunOS | UNIflex | Ultrix | UniCOS | Xenix | z/OS | |||
| BSD: | NetBSD | FreeBSD | OpenBSD | PC-BSD | PicoBSD |MicroBSD | MirBSD | DragonFly BSD | WarBSD | ekkoBSD | BSD/OS | Darwin | TrustedBSD | |||
| Linux-disztribúciók: | blackPanther OS | CentOS | Damn Small Linux | Debian | Fedora Core | Frugalware | Gentoo | GoboLinux | KNOPPIX | Kubuntu | Mandriva | MEPIS | PCLinuxOS | Red Hat Enterprise Linux | Red Hat Linux | Slackware | SuSE Linux | Ubuntu | UHU-Linux | Vector Linux | Xandros | Zenwalk | Arch Linux | |||
| Az összes Linux-disztribúció | ||||


