Google Chrome OS

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Chrome OS szócikkből átirányítva)
Google Chrome OS
Fejlesztő Google
OS-család Unix-szerű
Hardver x86, ARM
Kernel Monolitikus (Linux)
Felhasználói felület Google Chrome alapú GUI
Licenc Google Chrome OS szolgáltatási feltételek [1]
Státusz aktuális
Weboldal http://www.google.com/chromebook/

A Google Chrome OS (röviden Chrome OS) egy könnyűsúlyú, nyílt forráskódú számítógépes operációs rendszer, amit a Google Inc. fejleszt, internet-alapú alkalmazások futtatására.[2] A Google 2009. július 7-én jelentette be a Chrome OS-t, majd ugyanazon év novemberében nyílt forráskódúvá tette, Chromium OS néven.[3][2][4][5]

A Chromium OS-től eltérően, ami lefordítható a letöltött forráskódból, a Chrome OS-hez kizárólag egyedi, a Google gyártópartnerei által szállított hardverre telepítve lehet hozzájutni.[6] A Chrome OS felhasználói felülete minimalista megközelítést követ, hasonlóan a Chrome webböngészőhöz. A kizárólagosan a számítási felhőre alapuló operációs rendszeren az egyetlen valódi alkalmazás a fájlkezelőt és médialejátszót is magába foglaló webböngésző.[7] Így a Chrome OS célcsoportját azok a felhasználók alkotják, akik a számítógép előtt töltött idejük nagy részében az internetet használják.[8][9][10].

A Chrome OS, legalábbis kezdeti célként, netbookokon fut, x86 vagy ARM architektúrájú rendszereken.[8] Az alkalmazások a Chrome böngészőben futnak majd, az Androidtól eltérően, amit főleg okostelefonokra fejlesztettek, és hagyományos alkalmazásokat is képes futtatni.[11]

A végleges változat megjelenését 2010 második felére várták, ez a dátum azóta többször csúszott,[12][13][14][15] míg végül 2011. június 15-én jelentek meg az első, kereskedelmi forgalomban kapható Samsung ChromeBookok, majd júliusban az Acerek.[12][13][14][15][16]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Google fejlesztői 2009-ben kezdték meg a Chrome operációs rendszer kifejlesztését; erre az alacsony fogyasztású, internetezésre fókuszáló netbookok növekvő népszerűsége inspirálta őket. A cég nem végzett hagyományos értelemben vett piackutatást annak eldöntésére, hogy alkalmas-e a piaci környezet egy netbookos operációs rendszer bevezetésére. Ehelyett az alkalmazottaknak mintegy 200 Chrome OS-t futtató netbookot osztott ki, és ezek használati statisztikáit, és más informális mérőszámokat vett figyelembe. A fejlesztők maguk is feljegyezték a saját használati mintáikat. Matthew Papakipos, a Chrome OS projekt korábbi[17] vezető mérnöke három gépet használt otthon, és úgy találta, általában rövid munkamenetekre jelentkezett be a gépekre; egy gyors webes keresést beütni vagy egy rövid emailt elküldeni.[18]

2009. november 19-én a Google megjelentette a Chrome OS forráskódját a Chromium OS projekt elindításával.[3] Ahogy az más open source projektek esetében is megszokott, a fejlesztők szabadon módosíthatják a Chromium OS-t és fordíthatnak belőle saját verziókat, de a Google és partnerei csak a hivatalos Google Chrome OS kódját fogja támogatni, kizárólag az erre a célra tervezett hardverplatformokon. A Chromium OS-től eltérően a Chrome OS automatikusan frissülni fog a legfrissebb verzióra.[19] Az InformationWeek tesztelője, Serdar Yegulalp szerint a Chrome OS termékként „kidolgozottsága és integrációja a hardverrel, amin futni fog olyan szintű lesz, amit a Chromium OS nem fog alapértelmezetten nyújtani.” A Chromium OS projektként „egy közös kiindulási alap lesz, amiből a kész terméket előállítják” és más leszármazott termékek is profitálhatnak belőle. A termék és a projekt párhuzamosan fejlődik majd és időnként kölcsönvesznek majd egymástól.[20]

2009. november 19-i sajtótájékoztatóján Sundar Pichai, a Google a Chrome fejlesztéséért felelős alelnöke bemutatta az operációs rendszer egy korai változatát, a Chrome böngészőre erősen emlékeztető grafikus felülettel, amiben a gyakran használt Web-alapú alkalmazásoknak saját böngészőfül van fenntartva, melyek kisebb helyet foglalnak el és a gyors hozzáférés érdekében rögzíthetőek. Az operációs rendszert futtató netbook 7 másodperc alatt indult el, és ezen a szintidőn a Google még javítani kíván. Pichai elmondása szerint a Google, legalábbis kezdetben, nem készíti fel a Chrome OS-t arra, hogy a felhasználó elsődleges számítógépén fusson.[21][19][20][22]

Szintén 2009. november 19-én Chris Kenyon, a Canonical Ltd OEM szolgáltatásainak alelnöke bejelentette, hogy a Canonical a Google-lel kötött szerződés alapján „fejlesztői erőforrásokkal segíti a Google [Chrome OS] fejlesztését. A megbeszélések alapján Sundar Pichai és Linus Upson világossá tette, hogy amikor csak lehetséges, a nyílt forrású fejlesztői közösség már meglévő komponenseire és eszközeire kívánnak építeni, hogy elkerüljék a dolgok szükségtelen újra-kifejlesztését. Ez a világos fókusz sok jelenlegi szoftverprojekt számára előnyösnek bizonyulhat majd, amit mi szívesen látunk.”.[23]

2010. január 25-én a Google jegyzeteket, képeket és egy videót jelentetett meg arról, hogy mutatna egy 5-10 hüvelykes képernyőjű táblagépen (tablet PC) futó Chrome OS felhasználó felülete. A kialakítás nagyjából megegyezik a netbookokéval, de érintőképernyővel; képernyőn megjelenített qwerty billentyűzettel, különböző kiosztásokkal; nagy, szögletes ikonokkal a böngészőfülek fölött; az alsó él mentén elhelyezkedő panelekkel, amik felfelé húzással nyithatók meg.[24][25] A tervek nyilvánosságra hozatala két nappal azelőtt történt, hogy az Apple bemutatta volna az iPad táblagépét.[26]

2010 márciusában a Google jelezte, hogy megfontolja külön végfelhasználói és vállalati Chrome OS-verziók kifejlesztését.[27]

A Cr-48 hardverprototípus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cr-48 képernyője az első rendszerindításkor

A Google 2010. december 7-én tartott sajtótájékoztatóján jelentette be a Cr-48 notebookot (a név a króm 48 tömegszámú izotópjára utalhat), ami a Chrome OS operációs rendszer tesztelésére szánt referenciahardver. Kísérleti programja keretében számos darabot szétosztogatott ezekből a notebookokból. A Cr-48-at kizárólag tesztcélból fejlesztették ki, nem tervezik, hogy szélesebb közönség számára elérhetővé teszik.[28][29][30] A Google igyekezett választ adni azokra a panaszokra is, hogy az operációs rendszer szinte használhatatlan, ha valamilyen okból a hardver nem csatlakozik az internethez. A cég demonstrálta a Google Docs Chrome OS-en futó, offline verzióját, és bejelentett egy 3G szolgáltatási szerződés-tervezetet, ami a Chrome OS felhasználóinak havonta ingyen 100 MB adatforgalmat biztosítana, egyéb fizetős opciókat a Verizon mobilszolgáltató biztosítana.[15]

Mintegy 60 000 Cr-48-at gyártottak le azért, hogy 2010 decemberében tesztelőknek és cikkíróknak osszák szét őket. A 2010. december közepén megjelenő első kritikák szerint a termék ígéretes, de még nem teljesen piackész.[31][32]

Kurt Bakke, a Conceivably Tech szakírója 2010. december 29-i tesztjében ezt írta: „háztartásomban a Chromebook a leggyakrabban használt számítógéppé, családi berendezéssé vált. Mindössze 15 másodperces rendszertöltési ideje és az elkülönített Google-felhasználói fiókok miatt ehhez megy oda mindegyikünk egy gyors webes keresésre, emailt nézni vagy YouTube-os és facebookos tevékenykedésre. Nem váltja le a többi notebookjainkat – tartunk egy játszós laptopot, két átlagos notebookot és két netbookot ötgyerekes családunkban. A legnagyobb panasz, amit idáig kapott a Flash alkalmazások gyatra teljesítménye volt.”[33]

2011. március 8-án Sundar Pichai, a Google termékfejlesztésért felelős igazgatója bejelentette, hogy az utolsó Cr-48-ast is kiadták a 60 000-ből.[34]

A Cr-48 noteszgépek több, egyelőre kihasználatlan hardverkomponenst tartalmaztak, amiket egy későbbi szoftverfrissítés aktiválhat; ezek közé tartozik a Bluetooth 2.1 kontroller.[35] Az USB port csak billentyűzet, egér, hálózati adapter vagy tárolóeszköz csatlakoztatására szolgál, nyomtatót nem lehet hozzákötni, mivel az operációs rendszer nem tartalmaz nyomtatáskezelést.[36] Az előzőektől eltérő hardvereszközökkel való bővítés valószínűleg problémákat okozna az operációs rendszer önmagát védő biztonsági modelljével.[37] A felhasználók számára ajánlott a Google Cloud Print szolgáltatás használata a régebbi nyomtatók eléréshez, vagy egy „felhőtudatos” nyomtató, mint pl. egy HP ePrint printer csatlakoztatása a Google Cloud Printhez.[38]

Kereskedelmi hardver: Chromebook[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Google a kezdeti bejelentéskor számos gyártót nevezett meg, mint a Chrome OS potenciális hardvergyártóját, köztük az Acer, Adobe, Asus, Freescale, Hewlett-Packard, Lenovo, Qualcomm, Texas Instruments, Toshiba,[39] Intel,[40] Samsung,[41][42] és Dell cégeket.[43]

A 2011. május 11-i Google I/O fejlesztői konferencián a Google bejelentette, hogy az első két kereskedelemben kapható, Chrome OS-t futtató modellt az Acer Inc. és a Samsung Electronics Co. gyártja majd, áruk 349 dollárnál kezdődik majd. A megjelenés dátuma 2011. június 15. volt az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban. A Chromebookokat az USA-ban az Amazonon és a Best Buyon lehet megvenni; az USA-n kívül különféle „vezető kiskereskedelmi láncoktól”. A Google nyolc másodperces rendszerindítást és egy feltöltéssel nyolc órás üzemidőt ígér, és állítása szerint a Chromebookokhoz nem lesz szükség vírusvédelemre. A 3G-vel szerelt modellekhez két éven keresztül havi 100 megabájt ingyenes vezeték nélküli hozzáférés jár, ami havi 20 dollárért egy gigabájttal növelhető. A Google dolgozik egy Chrome OS-t futtató asztali gép fejlesztésén is.[16][44][45]

A Google az üzleti és az oktatási szféra részére bejelentett egy havi előfizetésen alapuló árszabást is, ami három éves szerződéssel, a szükséges cseréket és frissítéseket beleszámolva havi 28, illetve 20 dollár lesz felhasználónként.[16]

Előzetes fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iparági elemzők már a Chrome OS-t futtató eszközök kereskedelmi megjelenése előtt vizsgálni kezdték azok lehetséges sikerét, előnyeit és korlátait.

A Chrome OS-t már a legelején a Microsoft vetélytársának tekintették, közvetlenül a Microsoft Windows, közvetetten a cég szövegfeldolgozó és táblázatkezelő programjaival szemben pozicionálták – utóbbi esetében fontos tényező a Chrome OS szoros függése a számítási felhőtől.[46][47] A Chrome OS vezető fejlesztője, Matthew Papakipos azzal hárította ezt el, hogy a két operációs rendszer funkcionalitása nem fedi egymást, hiszen a Chrome OS-t netbookokra szánják, melyek számítási teljesítménye kevés az olyan erőforrás-igényes alkalmazások futtatásához, mint amilyen például az Adobe Photoshop.[18]

Egyes megfigyelők szerint más operációs rendszerek már betöltötték azt a niche-t, amit a Chrome OS is céloz, ráadásul a böngészőn kívül natív alkalmazások futtatására is képesek. 2009 novemberében a PC Worldben Tony Bradley ezt írta: „Már most is képesek vagyunk annak nagy részére, vagy talán mindenre ami a Chrome OS ígér. Egy Windows 7- vagy Linux-alapú netbookra a felhasználó egyszerűen nem telepít mást, csak egy böngészőt és máris rácsatlakozhat a Google-termékeinek és más web-alapú alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak a mérhetetlen tömegére. A netbookok sikeresen elfoglalták a PC-piac alsó szegmensét, és már ma is webközpontú számítástechnikai élményt nyújtanak. Nem látom át, miért kéne izgatottnak lennünk amiatt, hogy egy év múlva képesek leszünk ugyanezt elérni, de a negyedik helyen álló böngészőbe bezárva.”[48]

Egy évvel később, Ryan Paul az Ars Technicától hasonló következtetésekre jutott. Azt írja, a Google Cr-48 prototípusa „hozza az alapokat a webszörfölés, játék és a személyes termelékenység terén, de csődöt mond az [erőforrás-]intenzívebb feladatoknál”. Dicséri a Google informatikai biztonsághoz való hozzáállását, de kétli, hogy az átlagos számítógép-felhasználó elfogadna-e egy olyan operációs rendszert, amiben az egyetlen alkalmazás egy webböngésző. „Jelenlegi formájában, azt hiszem az operációs rendszer megfelelő lehet egyes kisebb célközönségek számára, például akik tényleg csak böngészni akarnak, vagy irodai dolgozóknak olyan munkahelyeken, akik váltottak a Google netes irodai csomagjaira vagy csak intranetes alkalmazásokat használnak. Határozottan nem nyújt teljes értékű alternatívát azokhoz az általános célú számítási környezetekhez viszonyítva, amiket jelenleg a netbookokon találunk.” Paul leírása szerint a Chrome OS előnyeit „megkaphatjuk más szoftverkörnyezetekben is anélkül, hogy a natív alkalmazásainkat fel kellene áldoznunk érte”.[31]

Wolfgang Gruener a Conceivably Tech-től felrótta a Photoshop és hasonló szoftverek hiányát, valamint a „használható, de idegesítő trackball-dizájnt”. Konklúziója szerint „a Google-nek még sok tennivalója maradt, de a Chrome OS-nek nagyon is van értelme, és ha a Google nem követ el végzetes hibát, megmutathatja a termékkel, hogy fog mához 5-10 évre a számítástechnika kinézni a mindennapokban”.[32] Dicsért viszont egy 2011. márciusi frissítést, ami új trackball-vezérlést, lapgörgetést, a tápellátással kapcsolatos és sok egyéb javítást tartalmazott.[49]

Az Androiddal való kapcsolat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Chrome OS után nem sokkal a Google bemutatta az azóta igen népszerűvé vált Android operációs rendszerét[50], így a cég már két nyílt forrású, kliens operációs rendszerrel is rendelkezik. A Microsoft elnök-vezérigazgatója, Steve Ballmer azzal vádolta a Google-t, hogy nem képes dönteni a kettő között.[51] A Google szerint a két operációs rendszer különböző piaci szegmenseket céloz meg, a mobil, illetve a személyi számítástechnikát, melyek az eszközök növekvő konvergenciája ellenére továbbra is elkülönülnek egymástól. A Google egyik alapítója, Sergey Brin szerint a két rendszer „idővel valószínűleg konvergálni fog”.[52]

Mindenesetre a két operációs rendszer teljesen más úton-módon van összeépítve. A Chrome OS a Portage csomagkezelővel összerakott Gentoo Linuxon alapul, a „Chromium OS portage overlay” segítségével[53], míg az Androidot kizárólag az Android Inc. (később a Google) fejlesztői alkották, egy módosított Linux kernel felhasználásával.[54]

Steven Levy a 2011-es Google I/O fejlesztői konferenciáról így tudósított: „a két rendszer közötti disszonancia nyilvánvaló”. „Az esemény minden napján volt a két rendszer valamelyikéről egy-egy kulcselőadás, amit sajtótájékoztató követett, ahol a két fejlesztői csapat vezetői (Android: Andy Rubin és Chrome: Sundar Pichai) nem túl meggyőzően megpróbálták megindokolni, hogy a rendszereik miért nem versenytársai egymásnak. Sergey Brin, a Google egyik alapítójának válasza szerint az, hogy két ígéretes operációs rendszert is birtokolnak egy olyan probléma, amivel a legtöbb cég szívesen szembeszegülne.”[55]

Kiadástípusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Google a kiadások terjesztésének a Google Chrome böngészőnél már bevált rendszerét használja a Chrome OS esetében is: három fő „csatornán” adja ki az új böngészőverziókat: egy stabil, egy béta és egy fejlesztői csatornán („Dev” channel). A stabil csatornába csak akkor kerülnek bele új képességek vagy hibajavítások, ha azokat megfelelően tesztelték a béta csatornában – ahová pedig durván havonta kerülnek bele a fejlesztői csatornából a stabilnak és teljesnek gondolt funkciók. A fejlesztői csatorna az, ahol az új ötletek kipróbálásra kerülnek (és néha elvetik őket), emiatt időnként instabil működés is előfordulhat.[56][57] A három csatorna nem egymással párhuzamosan fejlesztett három termékvonalnak, hanem egyazon termékvonalon kijelölt ritkább vagy sűrűbb pontoknak tekinthető, azaz előbb-utóbb a stabil változatba is bekerülnek a kevésbé stabil változatok funkciói.

2013-ban jelent meg a Chrome OS-en is a „Canary csatorna” (a név azokra a kanárikra utal, amiket kalitkába zárva levittek a bányába, hogy észleljék a metángázt; ha egy változtatás „megöli” a Chrome OS Canaryt, nem engedik tovább a fejlesztői csatornára). A Canary a legfrissebb, legkockázatosabb, a projekt kódja alapján előzetes tesztelés nélkül, automatikusan fordított hivatalos Chrome OS-kiadás.[58][59]

Tervezési célok és irányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A projekt kezdeti szakaszában a Google számos részletet nyilvánosságra hozott a Chrome OS tervezési céljairól és irányairól.[60] Ezeket a részleteket később nem követte a befejezett rendszer részletes technikai leírása.

Felhasználói felület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Google Chrome OS felhasználói felületének tervezésekor a tervezési célok közé tartozott, hogy minimalizálják a képernyőn elfoglalt területet az alkalmazások és az egyszerű weboldalak egyetlen ugyanazon fülön való megjelenítésével. A tervezők megfontolták egy redukált ablakkezelési módszer használatát, ami csak teljes képernyős üzemmódban működne. A másodlagos feladatok „paneleken” jelentkeznének, melyek a képernyő aljához dokkolható, lebegő ablakok pl. csetablakokhoz vagy zenelejátszókhoz. A felosztott képernyő használata szintén szóba jöhet, két tartalom egymás melletti megjelenítéséhez. A tervezők javaslatában szerepel az is, hogy keresési lehetőséggel vagy rögzített böngészőfülekkel gyorsítsák fel az alkalmazások megtalálását és futtatását.[61]

Architektúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Chromium OS nyílt forrású projekt előzetes tervezési dokumentumaiban a Google egy háromrétegű architektúrát ír le: firmware, böngésző és ablakkezelő, valamint rendszerszoftver és felhasználói szolgáltatások.[62]

  • A firmware hozzájárul a gyors rendszerindításhoz azzal, hogy nem teszteli az olyan hardverek (pl. floppymeghajtó) jelenlétét, amelyek már nem általános tartozékai a számítógépeknek, különösen a netbookoknak. A firmware biztonsági összetevőket is tartalmaz; a bootolási folyamat minden lépését ellenőrzi, és képes a sérült rendszer helyreállítására is.[62]
  • A rendszerszoftver a boot folyamat felgyorsítására módosított Linux kernelt tartalmaz. A felhasználói szoftverek közül csak a legszükségesebbek szerepelnek, menedzsmentjükért az init processzt helyettesítő, eseményalapú Upstart felel, ami képes szolgáltatások párhuzamos elindítására, lefagyott munkafolyamatok újraindítására és egyes szolgáltatások a gyorsabb rendszerindítást szolgáló, késleltetett indítására is.[62]
  • Az ablakkezelő a felhasználó több kliensablakkal való interakciójáért felel, más X Window-ablakkezelőkhöz hasonlóan.[62]

Távoli alkalmazásfuttatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010 júniusában a Google szoftvermérnöke, Gary Kačmarčík azt írta, hogy a Chrome OS képes lesz távoli alkalmazásokhoz hozzáférni egy „Chromoting”-nak nevezett technológia segítségével, ami hasonlít a Microsoft Távoli asztali kapcsolatához.[63] A név azóta „remoting”-ra módosult, és „valószínűleg közelebb áll egy alkalmazás terminálszerveren való futtatásához, vagy egy távoli gépre való rácsatlakozáshoz RDP vagy VNC segítségével.”[64] A Chromebookok első eladási hulláma azt jelzi, hogy van igény a felhasználók részéről a virtuális munkakörnyezetek elérésére, illetve a desktop-virtualizációra.[65][66]

Hardvertámogatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Google Chrome OS-t a kezdeti tervek szerint nem az emberek elsődleges számítógépének, hanem másodlagos eszköznek szánták, mint amilyenek a netbookok,[21] és x86 vagy ARM architektúrájú processzorokon lesz képes futni.[8] Bár a Chrome OS támogatni fogja a merevlemezeket, a Google arra kéri partnereit, hogy flash memóriás tárolókat használjanak „sebességi és megbízhatósági okokból”[19]. Az SSD-tárak kisebbek, de nagyobb teljesítményt nyújtanak, ellentétben a merevlemezekkel, amik nagyobb tárkapacitást, de viszonylag kisebb teljesítményt nyújtanak. A kisebb tárkapacitású SSD tárolók jól megfelelnek a Chrome OS igényeinek, hiszen az operációs rendszer mindössze 60-adrészét foglalja el a lemezen a Windows 7-nek.[67]

Integrált médialejátszó, fájlkezelő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Google médialejátszó szoftvert integrál a Chrome OS-be és a Chrome böngészőbe egyaránt, amivel MP3-akat lehet lejátszani, JPG-ket lehet nézni és egyéb multimédiás tartalmakat lehet kezelni, még offline állapotban is.[63]

Szintén része a Chrome OS-nek a többi operációs rendszerből jól ismert fájlkezelő, amivel meg lehet tekinteni mappák és azok fájljainak tartalmát, fájlok előnézetét számos webes alkalmazás, köztük a Google Docs és a Box.net segítségével.[68]

Nyomtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Google létrehozott egy Google Cloud Printnek nevezett szolgáltatást, hogy bármely alkalmazásról, illetve eszközről, lehetővé tegye tetszőleges helyre a nyomtatást. Bár a számítási felhő lehetővé teszi szinte bármilyen eszköz számára a csatlakozást, a feladat, hogy az asztali gépektől a netbookokon át az okostelefonokig minden hardver és operációs rendszer kombinációjához nyomtatási alrendszereket fejlesszen és támogasson még a Google számára is túl nagy falat lenne.[69][70] A szolgáltatáshoz szükséges (a Cloud Printre fel nem készített nyomtatók esetében) egy proxy telepítése a Chrome OS-be. A proxy regisztrálja a nyomtatót a szolgáltatásba, kezeli a nyomtatási feladatokat, eszközmeghajtó-funkcionalitást biztosít, kezeli a feladatok státusát stb.[71]

Hivatkozások kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Van egy megoldatlan tervezési probléma, ami a Chrome OS-t és a Chrome böngészőt egyaránt érinti: hogyan kellene a webes alkalmazásoknak kezelniük a különböző hivatkozásokat. Például egy JPG képet Chrome-ban vagy egy Chrome OS-t futtató eszközön megnyitva, valamely webalkalmazás induljon-e el, hogy megjelenítse azt – és ha igen, melyik? És ha a felhasználó egy .doc fájlra kattint, melyik weboldalnak kellene megnyílnia: az Office Live-nek, a Gviewnak vagy más eszköznek? Ahogy az akkori projektvezető, Matthew Papakipos megjegyezte, a Windows fejlesztői ugyanezzel az alapvető problémával szembesülnek: „a Quicktime küzd a Windows Media Playerrel, ami küzd a Chrome-mal”. Ahogy a webalkalmazások száma nő, ugyanezzel a problémával kerülünk szembe.[18]

Biztonság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010 márciusában a Google szoftverbiztonsági fejlesztőmérnöke, Will Drewry beszélt a Chrome OS biztonságáról. Drewry „megerősített” operációs rendszerként írta le a Chrome OS-t, amely az automatikus frissítéssel és a homokozó funkcióval csökkenteni fogja a rosszindulatú kódoknak való kitettség veszélyét. Elmondása szerint a Chrome OS netbookok tartalmazni fognak egy Trusted Platform Module-t (biztonsági hardverkomponens, „platformmegbízhatósági modul”), egy „megbízható rendszerindítási folyamatot” (trusted bootpath) és egy a tápegység alatt elhelyezkedő fizikai kapcsolót, amivel fejlesztői módba lehet kapcsolni az eszközt. Ez az üzemmód kikapcsol néhány biztonsági funkciót, de megnöveli a fejlesztői rugalmasságot. Drewry kiemelte, hogy az operációs rendszer nyílt forráskódja nagyban hozzájárul a biztonságosságához, mivel lehetővé teszi az azonnali fejlesztői visszajelzéseket.[27]

Egy 2010. decemberi sajtótájékoztatón a Google azt állította, hogy a Chrome OS lesz az eddigi legbiztonságosabb kereskedelmi operációs rendszer, részben az ellenőrzött rendszerindítási folyamat miatt, melynek során a kezdeti rendszerindító folyamat, ami a csak olvasható memóriában helyezkedik el, ellenőrzi a rendszer integritását.[15]

Linux shell-hozzáférés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Chrome OS tartalmaz egy minimális funkcionalitású, bash-szerű Unix rendszerhéjat Chrome Shell vagy „crosh” néven.[72] Fejlesztői üzemmódban a croshnál valamivel nagyobb utasításkészletű parancssor nyitható a VT-2-n.[72]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Google Chrome OS szolgáltatási feltételek. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
  2. ^ a b Mediati, Nick: Google Announces Chrome OS. PC World, 2009. július 7. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  3. ^ a b Sengupta, Caesar: Releasing the Chromium OS open source project. Official Google Blog. Google, Inc., 2009. november 19. (Hozzáférés: 2009. november 19.)
  4. Kalla, Riyad. „Google Chrome OS Based on Ubuntu”, The Buzz Media (Hozzáférés ideje: 2010. december 29.) 
  5. Hudson, Paul. „Chrome OS vs Ubuntu Netbook Remix”, Tech Radar (Hozzáférés ideje: 2010. december 29.) 
  6. Dylan F. Tweney: Gadget Lab Hardware News and Reviews Google Chrome OS: Ditch Your Hard Drives, the Future Is the Web. Wired, 2009. november 19. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
  7. Google Chrome OS fájlkezelő és médialejátszó. (Hozzáférés: 2011. május 11.)
  8. ^ a b c Womack, Brian: Google to Challenge Microsoft With Operating System. Bloomberg.com, 2009. július 8. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  9. Hansell, Saul: Would you miss Windows with a Google operating system?. New York Times, 2009. július 8. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  10. Pichai, Sundar: Introducing the Google Chrome OS. Official Google Blog. Google, Inc., 2009. július 7. (Hozzáférés: 2009. július 16.)
  11. Google Plans a PC Operating System. New York Times, 2009. július 8. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  12. ^ a b Google sets "late fall" release for Chrome. Reuters, 2010. június 2
  13. ^ a b Ahmed, Murad: Google takes on Microsoft with Chrome operating system. Times Online, 2009. július 8. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  14. ^ a b Boulton, Clint. „Google CEO Schmidt on Google TV, Chrome OS, NFC Chip”, Google Watch (Hozzáférés ideje: 2010. november 19.) 
  15. ^ a b c d Paul, Ryan. „Google demos Chrome OS, launches pilot program”, Ars Technica (Hozzáférés ideje: 2010. december 8.) 
  16. ^ a b c Sherr, Ian. „Google to launch Chrome Laptops in June”, 2011. május 11. (Hozzáférés ideje: 2011. május 11.) 
  17. Brodkin, Jon. „Google Chrome OS creator takes job at Facebook, announces switch on Twitter”, 2010. június 28. (Hozzáférés ideje: 2010. június 29.) 
  18. ^ a b c Stokes, Jon. „Google talks Chrome OS, HTML5, and the future of software”, Ars Technica, 2010. január 19. (Hozzáférés ideje: 2010. január 23.) 
  19. ^ a b c Developer FAQ. Google. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
  20. ^ a b Yegulalp, Serdar: Google Chrome OS Previewed. InformationWeek, 2009. december 5. (Hozzáférés: 2009. december 6.)
  21. ^ a b Linux commands 
  22. Rapoza, Jim: REVIEW: Google Chrome OS Developer Edition Provides Intriguing Look at Web-Only Computing. eWeek.com, 2009. december 3. (Hozzáférés: 2009. december 4.)
  23. Kenyon, Chris. „Google Chrome OS and Canonical”, Canonical Blog (Hozzáférés ideje: 2010. december 14.) 
  24. Form Factors Exploration. The Chromium Projects. Google. (Hozzáférés: 2010. február 10.)
  25. Form Factor Exploration: Tablet. The Chromium Projects. Google, 2010. január 25. (Hozzáférés: 2010. február 10.)
  26. Goldman, David. „Tablet wars: Google looks to take on Apple iPad”, CNNMoney.com, 2010. február 4. (Hozzáférés ideje: 2010. február 10.) 
  27. ^ a b Messmer, Ellen: Google sheds light on Chrome OS Netbook security, 2010. March. (Hozzáférés: 2010. március 8.)
  28. Ackerman, Dan. „Google Cr-48 Chrome hardware pilot program: 'Not for the faint of heart'”, 2010. december 7. (Hozzáférés ideje: 2010. december 8.) 
  29. Calore, Michael. „First Look: Google’s Netbook Has Its Head in the Cloud”, Wired (Hozzáférés ideje: 2010. december 10.) 
  30. Google: Cr-48 Chrome Notebook, 2010. December. (Hozzáférés: 2010. december 13.)
  31. ^ a b Paul, Ryan. „Nothing but 'Net: hands-on with the Cr-48 Chrome OS laptop”, Ars Technica (Hozzáférés ideje: 2010. december 16.) 
  32. ^ a b Gruener, Wolfgang. „Chrome OS Is Ahead Of Its Time”, Conceivably Tech (Hozzáférés ideje: 2010. december 14.) 
  33. Bakke, Kurt. „Where Did All Those Chromebooks Go To?”, Conceivably Tech (Hozzáférés ideje: 2010. december 30.) 
  34. Pichai, Sundar. „sundarpichai”, Twitter (Hozzáférés ideje: 2011. március 20.) 
  35. CR48 Prototype Hardware Specs – Chrome OS Lounge. (Hozzáférés: 2011. április 18.)
  36. Google Cloud Print Help. (Hozzáférés: 2011. április 18.)
  37. YouTube - Chrome OS Security. (Hozzáférés: 2011. április 18.)
  38. Google Cloud Print. (Hozzáférés: 2011. április 19.)
  39. Pichai, Sundar: Google Chrome OS FAQ. Official Google Blog. Google, Inc., 2009. július 8. (Hozzáférés: 2009. július 21.)
  40. Myslewski, Rik: Intel Cozying up to Google Chrome OS. The RegisterOSnews, 2009. július 10. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  41. Richards, David: Samsung Confirms Chrome Based Netbook. Channel News Australia, 2010. február 11. (Hozzáférés: 2010. február 13.)
  42. Google Chrome OS gets detailed, first laptops from Acer and Samsung coming mid-2011. engadget, 2010. december 7. (Hozzáférés: 2010. december 11.)
  43. Dell Tests Google's Chrome Operating System on Some Computers”, 2010. június 25. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 31.) 
  44. A new kind of computer: Chromebook. The Official Google Blog. Google. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
  45. Stein, Scott. „First Take: Samsung Series 5 Chromebook, the future of Netbooks?”, 2011. május 11. (Hozzáférés ideje: 2011. május 14.) 
  46. Keegan, Victor. „Can Chrome steal Microsoft's shine?”, The Guardian, 2009. július 10. (Hozzáférés ideje: 2009. július 11.) 
  47. Bertolucci, Jeff: Google, Microsoft Invade Enemy Territory: Who Wins?. PC World, 2009. július 10. (Hozzáférés: 2009. július 11.)
  48. Bradley, Tony: Five Reasons the Google Chrome OS will Flop, 2010. April. (Hozzáférés: 2010. április 12.)
  49. Gruener, Wolfgang. „Google Releases First Big Chrome OS Update”, Conceivably Tech (Hozzáférés ideje: 2011. március 4.) 
  50. Dignan, Larry: Admob: Droid and Android army make big browsing splash. ZDNet, 2009. november 23. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
  51. Patel, Nilay: Steve Ballmer calls Chrome OS "highly interesting," says Google "can't make up their mind". AOL (Engadget), 2009. július 14. (Hozzáférés: 2009. november 28.)
  52. Krazit, Tom: Brin: Google's OSes likely to converge. CNET News, 2009. november 20. (Hozzáférés: 2009. november 28.)
  53. http://www.chromium.org/chromium-os/how-tos-and-troubleshooting/portage-build-faq
  54. Paul, Ryan: Dream(sheep++): A developer's introduction to Google Android. Ars Technica, 2009. február 23. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  55. Levy, Steven. „Jobs to PC: 'You're Busted!' And Other Notes From The OS Wars”, 2011. június 7. (Hozzáférés ideje: 2011. június 7.) 
  56. Mark Larson: Google Chrome Release Channels, 2009. január 8. (Hozzáférés: 2009. január 9.)
  57. Mark Larson: Dev update: New WebKit version, new features, and a new Dev channel, 2009. január 8. (Hozzáférés: 2009. január 9.)
  58. Commit: Add extra appids to support changing from/to canary-channels.
  59. Chrome Story: Chrome OS is Getting Canary Channel for Experimental Features
  60. The Chromium Projects: Chrome OS. (Hozzáférés: 2011. július 2.)
  61. The Chromium Projects: User Experience. Google. (Hozzáférés: 2009. november 21.)
  62. ^ a b c d Security Overview: Chromium OS design documents. Google. (Hozzáférés: 2009. november 25.)
  63. ^ a b Metz, Cade. „Google morphs Chrome OS into netbook thin client”, 2010. június 9. (Hozzáférés ideje: 2010. június 14.) 
  64. Mathews, Lee: Google Chrome's Remoting feature shows up in Chromium with enterprise implications, 2010. augusztus 13. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
  65. Claburn, Thomas: Google Pleased With Chromebook Sales. InformationWeek
  66. Thibodeau, Patrick. „Orlando tries out 600 Chromebooks, The Chrome OS-based laptops may fit into city's cloud strategy”, Computerworld 
  67. Mearian, Lucas: Google Chrome OS will not support hard-disk drives. Computerworld, 2009. november 19. (Hozzáférés: 2009. november 21.)
  68. Rosenblatt, Seth. „Chrome OS goes offline, gets file manager”, 1011. augusztus 10. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 11.) 
  69. Jazayeri, Mike: A New Approach to Printing. The Chromium Blog. Google Inc., 2010. április 15. (Hozzáférés: 2010. április 16.)
  70. Heater, Brian: Google Talks Cloud-Based Printing for Chrome OS. App Scout, 2010. április 16. (Hozzáférés: 2010. április 16.)
  71. Whitney, Lance: Google moving closer to Chrome OS printing. CNET News. (Hozzáférés: 2010. április 17.)
  72. ^ a b Poking around your Chrome OS Notebook. The Chromium Projects. (Hozzáférés: 2011. január 1.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chrome OS című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]