Google Chrome

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Disambig gray.svg  Nem tévesztendő össze a következővel: Chrome OS.
Google Chrome
New-google-chrome-logo.png
Régi és új logó
Chromebrowser.png
A magyar Wikipédia kezdőlapja Linux alatt futó Chrome 12-n.
Fejlesztő Google
Legfrissebb stabil kiadás 17.0.963.56 (2012. február 15.) [1] +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás 18.0.1025.7 (Dev) (2012. február 7.) [1] +/-
Programozási nyelv C++, Assembly, JavaScript, Python (csak a test case-ekhez)
Operációs rendszer Microsoft Windows (Windows XP SP2 és későbbi), Mac OS X (10.5 és későbbi), Linux
Méret 24,3 MB
Állapot stabil
Kategória Webböngésző
Licenc Google Chrome általános szerződési feltételek [2]

WebKit: BSD/LGPL;

V8: BSD.
Weboldal www.google.com/chrome code.google.com/chromium/ dev.chromium.org/

A Google Chrome a Google által fejlesztett nyílt forráskódú webböngésző, ami a WebKit böngészőmotort használja. 2008 szeptemberében jelentették meg az első publikus bétaverziót, az első stabil verziót 2008. december 11-én adták ki. A Chrome nevét a böngészők grafikus felületének nem létfontosságú részeiről (angolul „chrome”, kb. csicsa) kapta; a névválasztás ironikus, mivel épp arra törekedtek, hogy ezek aránya minimális maradjon. 2012 januárjában a Chrome világszinten a második legnépszerűbb böngésző volt, 28,4%-os globális részesedéssel, Dél-Amerikában pedig az első helyen áll a Statcounter adatai szerint,[3][4][5] Magyarországon a Mozilla Firefox után a második leggyakrabban használt böngésző, 34,88%-kal.[6]

2008 szeptemberében a Google kiadta a Chrome teljes forráskódját, beleértve a V8 JavaScript-motort egy nyílt forrású (BSD licencű) fejlesztési projektként, Chromium néven.[7][8][9] Ez lehetővé tette a külső fejlesztők részvételét a projektben, megkönnyítve a böngésző átültetését Linux és Mac OS X alá. A Google szóvivője reményeit fejezte ki, hogy más böngészők is használni fogják a V8-as JavaScript-motort.[10] A Chromium Google-fejlesztésű részei a megengedő BSD licenc alatt vannak,[11], ami lehetővé teszi kódrészletek felhasználását nyílt és zárt forrású projektekben egyaránt.[12] A forráskód más részei különböző nyílt forrású licencek alatt hozzáférhetők.[13] A Chromium csaknem ugyanazokat a funkciókat valósítja meg, mint a Chrome, de a Google-védjegy használata, a beépített Flash-lejátszó, PDF-olvasó és az automatikus frissítési funkciók nélkül; logója is kissé eltérő.[14]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történet

Eric E. Schmidt, a Google akkori vezérigazgatója hat éven keresztül ellenezte, hogy a cég saját webböngészőt fejlesszen. Elmondása szerint „abban az időben a Google kis cég volt”, és nem akarta, hogy „sebeket szerezzen egy böngészőháborúban”. Miután azonban a társalapítók, Sergey Brin és Larry Page felvettek több Firefox-fejlesztőt a Google-höz, és elkészítettek egy bemutató verziót a Chrome-ból, Schmidt elismerte, hogy „olyan jól sikerült [a demó], hogy lényegében rákényszerített, hogy meggondoljam magam”.[15]

[szerkesztés] Bejelentés

A Google Chrome bemutatását eredetileg 2008. szeptember 3-ára tervezték, az újságíróknak és a bloggereknek egy Scott McCloud által rajzolt képregényt küldtek, ami taglalja az új böngésző képességeit és motivációit.[16] Azonban az Európába szánt kópiákat túl korán postázták, és Philipp Lenssen, a Google Blogoscoped német bloggere[17] a 38-oldalas kiadványt még szeptember 1-jén beszkennelve hozzáférhetővé tette a weboldalán.[18] Ezek után a Google feltette a képregényt a Google Books oldalára és a weboldalukra,[19] valamint említést tettek róla a hivatalos blogjukban, elmagyarázva a korai bemutatás okait.[20]

[szerkesztés] Nyilvános megjelenés

Az első, Microsoft Windowson futó bétaváltozat 2008. szeptember 2-án jelent meg, 43 nyelven (a Google bejelentése szerint hamarosan jön a többi). A béta megjelenése után egy napon belül 1%-os részesedést szerzett a böngészőpiacon,[21] azonban ez hamarosan visszaesett, egy hónap múlva már csak 0,8% volt.[22]

Szeptember 3-án a Slashdot híroldalon[23] megjelent egy cikk, ami felhívta a figyelmet a Chrome böngésző végfelhasználói licencszerződésének egy pontjára, ami úgy tűnt, minden a Chrome-on keresztül átment tartalom felhasználására jogokat ad a Google cégnek.[24] A kérdéses szövegrész az általános Google felhasználási feltételekből származott.[25] A Register így fogalmazott: „Your copyright goes up in smoke.” (körülbelül „a szerzői jogaid füstbe mentek”)[26] Még ugyanaznap a kritikákra válaszként a Google eltávolította a problémás szöveget, arra hivatkozva hogy az más termékek licencszerződéséből került csak bele.[27] A Google felhívta rá a figyelmet, hogy a változtatást visszamenőleg is érvényesnek tekinti.[28]

2008 végén a Chromium projekt fejlesztői wikijén megjelent egy üzenet, hogy kipróbálható egy a Linuxra való lefordítást lehetővé tevő „test shell”.[29] A shell funkciószegénysége ellenére a weboldalak megjelenítésében (a JavaScriptet is beleértve) egészen jól szerepelt.[30][31] 2009. január elején a CNET azt írta, hogy a Google az év első felére tervezi a Mac OS X-re és Linuxra írt verziók megjelentetését.[32] 2009 márciusára elkészült a Chromium linuxos buildjének pre-alfa változata, ami hasonlított a windowsosra, de a teljességtől még nagyon messze állt.[33]

A Chrome első hivatalos fejlesztői tesztváltozatait Mac OS X és Linux alá[34] 2009. június 4-én egy blogbejegyzésben jelentették be[35], figyelmeztetve hogy sok funkció még hiányzik belőle, és inkább korai visszajelzés céljára adták ki, nem normál használat ra. 2009. október 9-én a Google CEO-ja, Eric Schmidt azt nyilatkozta, hogy a Chrome for Mac „pár hónapon belül meg fog jelenni”.[36] 2009. november 30-án derült ki, hogy a Mac OS X-es béta 2009 végére lesz elérhető, de az App Mode, a könyvjelzőkezelő, 64 bit-támogatás, könyvjelző-szinkronizálás és kiterjesztések nélkül.[37] A hivatalos Mac OS X-es és linuxos béták 2009. december 9-én jelentek meg.[38][39]

A 2010. május 25-én bejelentett Google Chrome 5.0 volt az első stabil verzió, ami mindhárom platformot támogatta.[40]

[szerkesztés] Fejlesztés

A Chrome-ot a Google 26 különböző kódkönyvtárából és néhány más külső forrásból fordították le, mint a Mozilla Netscape Portable Runtime-ja, a Network Security Services, az NPAPI, továbbá az SQLite és néhány más open source projekt.[41][42] A JavaScript virtuális gépet (V8) kellően fontosnak ítélték ahhoz, hogy külön projektben kezeljék – ahogy az Adobe/Mozilla-féle Tamarin JavaScript-engine-nel is történt. A JavaScript-fejlesztői csapat Dániában, Aarhusban található, Lars Bak vezeti. A Google szerint az addigi JavaScript-implementációkat főleg „kis programok futtatására tervezték, ahol a rendszer teljesítménye és válaszkészsége kevésbé fontos”, de a webes alkalmazások, mint a Gmail „maximálisan kihasználják a webböngésző képességeit a DOM-manipuláció és a JavaScript terén”, így határozottan jól jön a számukra egy gyorsabban működő JavaScript-futtatómotor.

A Chrome az oldalak megjelenítéséhez a WebKit motort használja.[19] Ahogy más böngészőket, úgy a Chrome-ot is megjelenése előtt unit testingnek, „szkriptelt felhasználói akciókkal való automatizált tesztelésnek” és fuzz testingnek (véletlenszerű és/vagy hibás bemeneti adatokkal tesztelés) vetették alá, valamint a WebKit elrendezés- (layout) -tesztjeinek (melyek 99%-át a Chrome állítólag teljesítette). Az új böngészőverziókat 20-30 perc alatt automatikusan tesztelik a Google indexében megtalálható weboldalak közül több tízezerrel.[19]

A Chrome Windows alatt a 12-es verzióig[43] tartalmazta a Gearst, ami webfejlesztők számára hasznos eszközöket, köztük a webes alkalmazások által használható offline támogatást is nyújtott.[19] Azonban a Google abbahagyta a Gears fejlesztését, a HTML5 használatát preferálja helyette.[44]

2010 decemberében a Google bejelentette, hogy szeretnék a Chrome vállalati alkalmazását megkönnyíteni, ezért hivatalos MSI telepítőcsomagot fognak készíteni belőle. A normál Chrome telepítő ugyanis a böngészőt a felhasználó home könyvtárába teszi, és a háttérben láthatatlanul frissíti azt, de az MSI csomag lehetővé teszi a rendszerszintű telepítést[45], amit korábban csak a Google Pack segítségével lehetett elérni. Csoportházirendeket is készítettek, amivel a böngésző viselkedését, többek között az automatikus frissítés gyakoriságát, a kezdőlapot stb. lehet finomhangolni.[46]

2011. január 11-én a Chrome termékmenedzsere, Mike Jazayeri bejelentette, hogy a Chrome a továbbiakban nem fogja HTML5-ös videolejátszójában támogatni a (licencdíjat igénylő) H.264 video kodeket, ezzel közelítve a Chrome-ot a Chromium projekthez a nyílt kodekek (mint a Google saját VP8-a) támogatása tekintetében.[47]

[szerkesztés] Verziótörténet

Szín Jelentés
Vörös Régi kiadás
Zöld Jelenlegi stabil kiadás
Világoskék Jelenlegi bétakiadás
Lila Jelenlegi fejlesztői kiadás
Főverzió Kiadás dátuma / Kiadások közötti idő WebKit-verzió[48] V8-motor[49] verziója Operációsrendszer-támogatás Jelentős változások
0.2 2008-09-02 522 0.3 Windows Első kiadás. Az első nyilvános bétaváltozat 43 nyelven jelent meg, akkor még kizárólag Microsoft Windows platformra. Megjelenési dátuma magyar idő szerint 2008. szeptember 2. este 9 óra volt.[50]

A Google Chrome megjelenésekor sikeresen teljesítette az Acid1 és Acid2 teszteket, de nem ment át az Acid3 teszten; mindenesetre 79/100 pontot ért el rajta, ami magasabb az Internet Explorer 7 vagy a Firefox 3 eredményénél – kevesebb viszont az Opera által elért 84/100 pontnál.[51] Összehasonlítva a konkurens böngészők előzetes vagy bétaváltozataival, a Chrome gyengébb eredményt ért el, mint a Firefox (85/100), az Opera (91/100) és a Safari (100/100), de még mindig magasabbat az Internet Explorernél (21/100).[51]
0.3 2008-10-29 Javítottak a pluginek teljesítményén és megbízhatóságán. Helyesírás-ellenőrzés a beviteli mezőkön. Javított web proxy-kezelés és megbízhatóság. Az ablakok és lapok (fülek) kezelésének frissítése.
0.4 2008-11-24 525 Könyvjelzőkezelő import-export-támogatással. A beállítások között megjelent az adatvédelmi szakasz. Új „felbukkanó ablak blokkolása”-figyelmeztetések. Biztonsági javítások.
1.0 2008-12-11 528 Első stabil kiadás
2.0 2009-05-21
(161 nap)		 530 0.4 A 2.0 változat alfaverziója 2009. január 13-án jelent meg,[52] tesztváltozata pedig 2009. március 17-én került nyilvánosságra.[53] 35%-kal gyorsabb Javascript a Sunspider-benchmarkban, egérgörgő-támogatás, teljes képernyős üzemmód, teljes oldal nagyítása, űrlapok automatikus kitöltése, könyvjelzők rendezése cím szerint, lapok (fülek) dokkolása a böngésző vagy az asztal széleihez, alapszintű Greasemonkey-támogatás, feljavított „Új lap” oldal.[54]
3.0 2009-10-12
(144 nap)		 532 1.2 Megújult, jobban testre szabható „Új lap” oldal. 25%-kal gyorsabb Javascript. HTML 5 video és audio tagek támogatása,[55] natív támogatással az Ogg Theora videóhoz, Ogg Vorbis hanglejátszáshoz, H.264 videóhoz, AAC- és MP3 lejátszásához); továbbfejlesztett Omnibox; témák támogatása; újratervezett „Új lap” oldal.[56][57][58][59][60] A 2009. augusztus 7-én megjelent 3.0.197.11-es változat 100%-ig jut el az Acid3 tesztben, azonban egy 'X' látszik a jobb felső sarokban, mert biztonsági aggályok miatt a letölthető betűkészletek támogatása még nem szerepelt abban a verzióban.[61]
4.0 2010-01-25
(105 nap)		 1.3 Könyvjelző-szinkronizáció, kiterjesztések (extension) támogatása. Jobb fejlesztői eszközök, javított HTML5-támogatás, HTTP byte range-támogatás.[62][63] A 4.0.249.4-es változattól kezdve az Acid3 teszt tökéletes végrehajtása, beleértve a linktestet és a letölthető betűkészleteket is.[64]. Web storage-támogatás.
4.1.249 2010-03-17
(51 nap)		 Fordítási infósáv, a magánélet védelmével kapcsolatos új funkciók.[65]
5.0.375 2010-05-25
(69 nap)		 533 2.1 Windows
Mac
Linux		 Az első stabil verzió, ami a Windows, Mac OS X és Linux platformot is támogatja. A főbb újdonságok közé tartozik a JavaScript gyorsítása, a böngésző beállításainak szinkronizálása több gép között, új HTML5-funkciók támogatása és egy újraírt könyvjelzőkezelő.[66] A nagyítás szintjének megjegyzése weboldalanként, kétujjas nagyítás (pinch to zoom), kiterjesztések és teljes képernyős üzemmód a Mac verzióban[67] Külön fülön megnyíló könyvjelzőkezelő.[68] A HTML5 helymeghatározó technológiáinak támogatása (Geolocation API).[69] Beépített, a böngésző frissítési mechanizmusát használó Adobe Flash Player.[70] Az oldalankénti tartalombeállításoknál működik a mintaillesztés (regexp).[70]
6.0.472 2010-09-02
(100 nap)		 534.3 2.2 UI-változások az eszköztárban, az omniboxban (címsor) és az új fül oldalon (a két menüt egyesítették, felülvizsgálták a gombok helyét, a színséma szemkímélőbbé vált[71]). UI-javítások Mac alatt.[72] A VP8/WebM videók támogatása. A PDF-eket középre igazítva mutatja.[73] Automatikus űrlapkitöltés. A témák, könyvjelzők, beállítások mellett most már a kiterjesztések is szinkronizálhatók.[74]
7.0.517 2010-10-21
(49 nap)		 534.7 2.3.11.22 Főként a kód stabilizálására szolgáló kiadás, sok száz hibajavítással. HTML5-elemző algoritmus, Fájl API, az input taggel könyvtár feltöltése. Mac OS X alatt a szervizmenü és az AppleScript támogatása.[75] Egyes oldalelemek GPU-gyorsítása.[76] A HTML5 canvas elemének WebGL kontextusa. Az „Új lap” oldalon webes alkalmazások támogatása. Az SSL socketek késői (futásidejű) kötése: a magas prioritású SSL-kéréseket küldi először a szerver felé. A HTTP-sütik kezelésének új opciói. Frissített, a webalkalmazások megmutatását lehetővé tevő „Új lap” oldal.
8.0.552 2010-12-02
(42 nap)		 534.10 2.4.9.13 A Chrome homokozójában futtatott, beépített, biztonságos PDF-megjelenítő, még több szinkronizálási lehetőség, javított pluginkezelés.[77] GPU-gyorsított Canvas 2D – a 2D kontextusú canvas elemek GPU-hardverrel gyorsított megjelenítése (alapértelmezésben kikapcsolva). Kattintással megjeleníthető, alapértelmezésben blokkolt pluginek, mint a Flashblocknál (Click-to-Play). Az about:flags oldalon (Labs helyett új nevén: Flags) számos funkció kipróbálható: Side Tabs, a maces Tabposé (a böngészőfülek áttekintése)[78], Chrome Instant (a weboldalak betöltése és mutatása már a címsorba írás közben), oldalt megjelenített fülek, külön fülön megjelenő beállítások oldal, Cloud Printing, webalkalmazások háttérben, a böngésző ablakaitól független futtatása, host remoting, az elavult pluginek letiltása, XSS Auditor, Cloud Print Proxy.
9.0.597 2011-02-03
(63 nap)		 534.13 2.5.9.6 WebP-támogatás.[79] GPU-gyorsított Canvas 2D – a 2D kontextusú canvas elemek GPU-hardverrel gyorsított megjelenítése, és a WebGL alapértelmezésben bekapcsolva. Az about:flags oldalon bekapcsolható funkciók: nyomtatási előnézet, Verbatim Instant, teljes weboldalak előtöltése (Web Page Prerendering), Native Client, Click-to-Play[80], homokozóban futtatott Adobe Flash plugin[81][82].
10.0.648 2011-03-08
(33 nap)		 534.16 3.0.12.30 Google Cloud Print bejelentkezési lehetőség engedélyezve. Homokozóban futtatott GPU folyamat (jelenleg csak részlegesen megvalósítva); eredetileg a 10-es stabil verzióra tervezték, de későbbre, a 11-es verzióra helyezték át a megjelenés dátumát.[83][84] Gyorsabb JavaScript egy új V8-fordító, a Crankshaft („főtengely”) beépítésének köszönhetően.[85] A beállítások ablak dialógusablak helyett új böngészőfülön nyílik meg. Malware-ek jelentése, az elavult pluginek észlelése és kikapcsolása. Az elmentett jelszavak szinkronizálhatóak, a funkció alapértelmezetten bekapcsolva. GPU-gyorsított videólejátszás. Háttérben futó webalkalmazások, webNavigation extension API.[86]
11.0.696.57 2011-04-27
(50 nap)		 534.24 3.1.8.16 HTML5 Speech Input API (beszéddel történő szövegbevitel).[87] A weboldal összeállításának (compositing) hardveres gyorsítása alapértelmezetten bekapcsolva. A GPU-alapú hardveres gyorsítás és a WebGL kikapcsolása XP alatt.[88] Frissített ikon.[89]
12.0.742.91 2011-06-07
(41 nap)		 534.30 3.2.10.21 Hardveresen gyorsított 3D CSS; új Safe Browsing (biztonságos böngészés) védelem a rosszindulatú fájlok letöltése ellen; a Flash sütik törlése a böngészőn belülről; alkalmazások indítása név alapján az Omniboxból; a Sync integrálása az újratervezett Beállítások oldalba; továbbfejlesztett képernyőolvasó-támogatás; Macen figyelmeztetés a Command-Q lenyomásakor.[90] Új kísérletek (flags): P2P API, a meglévő lap aktiválása megnyitáskor (tehát új lap megnyitása a háttérben), kísérleti új lap oldal, csoportosítás hozzáadása a lap helyi menüjéhez, PPAPI Flash futtatása a megjelenítő folyamatban, több profil. A Google Gears támogatásának megszüntetése. Nyomtatás és mentés gombok a beépített PDF-megjelenítőben.[43]
13.0.782 2011-08-02
(56 nap)		 535.1 3.3.10.30 Teljes weboldalak spekulatív előretöltése (Instant Pages).[91] Nyomtatási előnézet. Az Omnibox gépeléskor nem csak az előzmény-URL-ek elejében, hanem a teljes URL-ben keres.[92] Böngészőfülek csoportosítása (Tab grouping): a Ctrl billentyűvel kiválasztott több fülön egyszerre lehet műveleteket végrehajtani (pl. lap újratöltése). Gyorsított 2D Canvas (most már aktiválva).[93] IndexedDB+LevelDB. A nyomtatási előnézet továbbfejlesztése. Kísérleti lehetőségek (flags): A meglévő lap aktiválása megnyitáskor. Az Instant korlátozása a keresésre. Kísérleti új oldal.[94]
14.0.835 2011-09-16
(45 nap)		 535.1 3.4.14.21 A fordítási, jelszómentési és a helyzetkövetési felbukkanó sávok színe kékről szürkére változott. A kísérleti új lap oldalon színkódoltak a miniatűrök, az Alkalmazások és a Leggyakrabban látogatott webhelyek közötti váltógomb mérete lecsökkent.

A Native Client (NaCl) engedélyezése a Chrome Web Store alkalmazásaihoz.[95] Web Audio API (realisztikus 3D hanghatások). A Mac OS X Lion új görgetősávjának támogatása. A szinkronizálásnál az összes adat titkosításának lehetősége (korábban csak a jelszavakat lehetett). Nyomtatási előnézet Macen. Kísérleti Web Request extension API.[96] DNSSEC stapled certificates (összetűzött tanúsítványok): a https-t használó oldalak akkor is biztonságosnak minősülnek, ha a kapcsolat csak a DNSSEC tanúsítvánnyal van aláírva.[97]
15.0.874 2011-10-25
(39 nap)		 535.2 3.5.10.22 Az áttervezett „Új lap” oldal most már az alapértelmezett. Gyorsabb nyomtatási előnézet. A teljes képernyős HTML5 videót lehetővő tevő JavaScript fullscreen API alapértelmezetten be van kapcsolva.[98] A megbízható helyek Chrome Web Store-alkalmazásai inline módon (helyben) települnek. Az Omnibox előzményei is szinkronizálódnak.[99]

Átálltak az FFmpeg natív VP8-dekóder használatára.[100] A bővítmények integrálása a beállítási oldalak közé.
16.0.912 2011-12-13
(49 nap)		 535.7 3.6.6.5 A kísérleti több profilos támogatás alapértelmezetten be van kapcsolva, az ikonja a böngészőfülsáv bal szélére került, a korai verziókban egy minitorta (cupcake), a későbbiekben a felhasználó által kiválasztott avatár jelöli.[99] Opcionális engedélyek a kiterjesztéseknél, így telepítéskor a felhasználó eldöntheti, melyeket engedélyezi és melyeket nem.[101]
17.0.963 2012-02-08
(57 nap)		 535.11 3.7.12.12

Új API-k a kiterjesztésekhez. Az Omniboxba gépelt URL előtöltése, ha nagy biztonsággal eldönthető, milyen URL-re fog kiegészülni; védelem a letöltésekben lévő kártevők ellen.[102] A V8 JavaScript-motor már nem „stop-the-world”, azaz megszakításos, hanem inkrementális szemétgyűjtővel (garbage collector) van ellátva.[103] Figyelmezteti a felhasználót, ha be akarja csukni a profil utolsó inkognítóablakát és aktív letöltése van. A panelek (perzisztens, könnyűsúlyú ablakok) alapértelmezetten bekapcsolva. A keresőbeállítások is szinkronizálódnak.[104] A nyomtatási előnézetben állíthatók a margók módosíthatók. A felhasználó által kiadott Mouse Lock „Allow”-engedély domainenként tárolódik. Kisebb felhasználói felületbeli változások, mint például az „Új lap” gombról a „+” jel eltűnése, a „gyári megoldás” helyett CSS-sel kialakított rádiógombok és jelölőnégyzetek a beállítási oldalakon. Jobb SVG-támogatás. A User Agent-karakterlánc megváltoztatásának korlátozott támogatása. Az érintőképernyő-kezelési gesztusok korlátozott támogatása.
17.0.963
18.0.1025 2012-01-24 535.19 3.8.9.5 A profil szinkronizálásakor a Google OAuth userinfo API használata a profilinformáció kinyeréséhez. A kiterjesztések manifest_version attribútumának támogatása. A gyenge RSA- és DSA-kulcsok elutasítása HTTPS-tanúsítványláncok kiértékelésénél. Teljes képernyős alkalmazás jelenlétében a panelek elrejtése (Windows alatt).

[szerkesztés] Design

A Google Chrome 1.0 Acid3 tesztje
A Google Chrome 3.0 Acid3 tesztje

A fő tervezési célkitűzések közé tartozott a létező böngészőkhöz képest a biztonság, a sebesség és a stabilitás növelése. A felhasználói felület újdonságai közé tartozik a minimalista megközelítés[19], ami nem tipikus a modern webböngészőknél[105]. A Chrome fő erőssége a gyorsasága, ami a webes alkalmazások, illetve a JavaScript kódok futtatásánál mutatkozik meg, és több forrás mérései alapján korának böngészői közül a legnagyobb[106][107]. A Chrome egyedi funkciói közül több is akad, amit először más böngészők fejlesztőcsapata jelentett be, de a Google-nek sikerült először implementálnia és kiadnia[108]. Ilyen volt például a felhasználói felület egyik leglátványosabb újítása, a címsor és a keresőmező összevonása (az „Omnibox”), amit először a Mozilla jelentett be 2008 májusában, mint tervezett funkciót[109].

[szerkesztés] Webes szabványoknak való megfelelés

A Google Chrome első kiadott verziója már átment az Acid1 és az Acid2 teszten. A 4.0-s verziótól kezdve maximális pontszámot ért el az Acid3 teszten.[62]

Az Ecma International ECMAScript 262-es számú szabványmegfelelőségi tesztjén[110] (version ES5.1, 2012-01-16), a Chrome 17.0.963.46 bétaverzió 215/11181-ot ért el. A fejlesztői (Dev) változat (18.0.1025.3) pontszáma 40/11181 volt – az alacsonyabb pontszámok jobbak, mivel a pontok a hibás tesztek számát jelzik.

A W3C szabványügyi szervezet hivatalos CSS 2.1 tesztjén a Chrome böngészőmotorja, a WebKit 89,75%-ot (89,38%-ot a 99,59%-ből) ért el a tesztelt CSS 2.1 jellemzők közül.[111]

A 2012. január 1-jei HTML5 teszten a Chrome 17.0.963.46 374/475 pontot ért el 13 bónuszponttal. A Dev változat, a 18.0.1025.3, 377/475 pontot ért el 13 bónuszponttal[112]

[szerkesztés] Biztonság

A Chrome periodikusan frissítéseket tölt le két feketelistához (egyet az adathalászat, egyet a malware-ek ellen), és figyelmezteti a felhasználót, ha kártékony weboldalt próbál megnyitni. Ez a szolgáltatás mások számára is hozzáférhető egy ingyenes és nyilvános API-n keresztül („Google Safe Browsing API”). A Google a listázott weboldalak tulajdonosait is értesíti, akik sokszor nincsenek is tudatában, hogy oldaluk kártékony kódot tartalmaz.[19]

A Chrome tipikusan minden fület külön processzként indít el, hogy „megakadályozza a malware-ek települését” és azt, hogy az egyes fülek egymásra tudjanak hatni, bár a tényleges processzkiosztási modell ennél bonyolultabb.[113] A legkisebb jogosultság elvét követve a processzek alacsony jogosultságokkal indulnak; nincs joguk fájlokat írni, vagy olvasni érzékeny területekről (Dokumentumok, Asztal stb.) – hasonlóan a Windows Vista vagy Windows 7 alatt futó „védett módú” Internet Explorerhez. A homokozót fejlesztő „Sandbox Team” a processzek közötti határvonalat börtönrács-szintre (jail) emelte;[114] így például az egyik böngészőfülön megnyitott kártékony weboldal képtelen hozzáférni a másik fülön bevitt hitelkártyaszámhoz, hozzáférni az egér állapotához vagy beállítani, hogy rendszerindításkor lefusson valamilyen script, és a fül becsukásakor leállításra fog kerülni.[19] Ez egy egyszerű biztonsági modellt határoz meg, kétszintű biztonsággal, ami a „felhasználóból” és a „homokozóból (sandbox)” áll, ahol a homokozó kizárólag a felhasználó által kezdeményezett kommunikációra válaszolhat.[115]

A pluginek, mint pl. az Adobe Flash Player, általában nincsenek felkészítve a homokozóban való futtatásra. Ezeket gyakran a böngésző biztonsági szintjén, vagy afelett kell futtatni. A támadási felület csökkentése érdekében a pluginek külön processzekben futnak, amik a megjelenítővel (renderer) kommunikálhatnak, ami maga is fülönként dedikált, igen csekély jogosultságú szinten fut. A plugineket módosítani kell, hogy képesek legyenek ebben az architektúrában futni, és a legkisebb jogosultság elvét betartani.[19] A Chrome támogatja az NPAPI-t,[116][117], de nem támogatja az ActiveX-vezérlőket.[117] A Java appletek támogatása a Java 6 update 12 és újabb változatokban elérhető.[118] A Java Mac OS X alatti támogatását egy 2010. május 18-án megjelentetett Java Update oldotta meg.[119]

A Chrome-ban megtalálható egy privát böngészési funkció, az „inkognitó üzemmód”. Az ilyen üzemmódú böngészőablak nem tárol előzményeket vagy HTTP-süti-ket a látogatott weboldalakról.[120] Az inkognitó üzemmód hasonló a Safari, a Mozilla Firefox 3.5, az Opera 10.5 és az Internet Explorer 8 privát böngészési funkcióihoz.

A Pwn2Own hackelési verseny 3 éve során egyetlenegyszer sem sikerült a Chrome valamely biztonsági rését kiaknázni.[121]

[szerkesztés] Sebesség

A Chrome-ban használt JavaScriptet futtató virtuális gép, a V8 JavaScript-motor képességei közé tartozik a dinamikus kódgenerálás, a hidden class transitions, precíz garbage collection.[19] A Google 2008. szeptemberi tesztjei a V8-at kétszer olyan gyorsnak hozták ki, mint a Mozilla Firefox 3 és a WebKit éjszakai buildjei.

Megjelenésekor több híroldal végzett sebességtesztet, felhasználva a SunSpider JavaScript Benchmark eszközt, valamint a Google saját számításigényes tesztjét, amiben pl. raytracing, korlátozás-kielégítés (constraint solving) is szerepel.[122] Egyöntetűen sokkal gyorsabbnak találták összes versenytársánál, beleértve a Safarit (windowsos), a Mozilla Firefox 3-at, az Internet Explorer 7-et, az Operát és az Internet Explorer 8-at.[123][124][125][126][127][128]

2009-ben: a Chrome sebessége a Sunspider, a Celtic Cane és a V8 tesztprogramok szerint egyaránt a legjobb (szorosan a Safari mellett) öt elterjedt böngésző legfrissebb elérhető verziója közül (2009. március 20.).[129]

2010 elején is őrzi sebességelőnyét[130].

A Chrome DNS-előtöltést (prefetching) is használ a weboldalak gyorsabb betöltéséhez.[131] Ez a képesség Internet Explorer alatt bővítményként érhető el, a Firefox 3.5-be pedig beépítették.

A Chrome már használja a http protokoll kiváltására készült SPDY-t[132][133] a Google-szolgáltatásokkal (pl. Google kereső, Gmail, Chrome-szinkronizáció és a Google hirdetések kiszolgálása) való kommunikáció során. A Google is elismeri, hogy a Chrome és a Google SSL-szerverei közötti kommunikáció során bekapcsolták a SPDY használatának lehetőségét.[134] A Chrome-ban futó SPDY-munkamenetek a következő különleges URL-en tekinthetők meg: chrome://net-internals/#events&q=type:SPDY_SESSION%20is:active .

[szerkesztés] Stabilitás

A Gears fejlesztői csapata egy többszálú (multithreaded) böngésző szükségességéről beszélt (akkoriban az összes böngésző-implementáció egyetlen szálon futott), a Chrome-ban ez a koncepció többfolyamatos (multiprocess) architektúrával lett megvalósítva,[135] hasonlóan az Internet Explorer 8-as verziójának új funkciójához, a „Loosely Coupled Internet Explorer (LCIE)”-hez.[136] Alapértelmezésben minden site instance-hoz és pluginhez külön processz indul el.[137] Ez megakadályozza, hogy az egyes megnyitott weboldalak vagy webes alkalmazások hozzáférjenek egymáshoz, ami fontos lépés a biztonság és a stabilitás felé; ha egy böngészőfül lefagyna, csak egy, a többi folyamattól függetlenül bezárható „Sad Tab”-bal (szomorú fül) kell foglalkozni, nem kell az egész Chrome-ot újraindítani. Ez a stratégia némileg megnöveli az egy weboldal megnyitásához szükséges memória mennyiségét, de összességében előnyös, mert a memória-töredezettség processzenként jelentkezik, és a böngészőfül becsukásakor a processz bezárásával megszűnik.

A Chrome-ba beleépítettek egy feladatkezelő segédprogramot is (Task Manager), amivel ellenőrizhető, hogy melyik oldalak (vagy pluginek) foglalják a legtöbb memóriát, töltik le a legtöbb bájtot vagy használják a legtöbb CPU-kapacitást, és itt ki is lehet lőni őket.[19]

[szerkesztés] Felhasználói felület

Alapértelmezés szerint a Chrome felhasználói felületén megtalálhatók a vissza, előre, frissítés, kezdőoldal, könyvjelző, ugrás, illetve mégse gombok. A kezdőoldal gombja beállítható, hogy az „Új lap” oldalra vigyen vagy más, előre beállított oldalra, de akár el is rejthető.

A böngészőfülek a Chrome felhasználói felületének legfontosabb elemei, ezért az ablak tetejére (címsor, title bar) helyezték, nem a vezérlők alá. Ez a változtatás szembemegy több más böngésző kialakításával. A böngészőfülek (tartalmukkal együtt) könnyen mozgathatók fogd és vidd módszerrel a böngészőablakok között. Minden fülnek saját vezérlői vannak, az Omnibox-ot is beleértve.[19]

Az Omnibox a minden böngészőfül felső részén megtalálható címsáv-féleség, ami a megszokott címsáv és a keresőmező funkcionalitását kombinálja. Ha a felhasználó olyan oldal URL-jét üti be, amin korábban már végzett keresést, a Tab leütésével közvetlenül az Omniboxból kereshet azon az oldalon. Ha gépelni kezd az Omniboxba, a Chrome automatikusan javaslatokat fog kiírni; ezek lehetnek korábban meglátogatott oldalak (az oldal URL-je vagy akár tartalma alapján), népszerű webhelyek (nem feltétlenül olyanok, amiken ténylegesen járt már a felhasználó – a Google Suggest alapján javasol) és népszerű keresések. A Chrome a gyakran látogatott oldalak URL-jeit is automatikusan kiegészíti.[19] Ha a felhasználó több kulcsszót ír az Omniboxba és Entert üt, a Chrome keresést fog végrehajtani az alapértelmezett keresővel.

Amikor a Google Chrome nincs maximalizálva, a „fülsáv” közvetlenül az ablak címsora alatt jelenik meg. Maximalizált állapotban a fülek egybemosódnak a címsáv tetejével. Más böngészőkhöz hasonlóan a Chrome-nak is van teljes képernyős üzemmódja, amikor a felhasználói felület nem létfontosságú részein (a „chrome-on”, csicsán) kívül az operációs rendszer felületét is elrejti.

A Chrome egyik jellemző új képessége az „Új lap” oldal, ami lecserélheti a böngésző kezdőlapját, és új fül (vagy új ablak) létrehozásakor jelenik meg. A korai Chrome-változatokban ez a lap a kilenc leggyakrabban látogatott weboldal kisméretű képét (indexkép) mutatta, valamint a gyakori kereséseket, az újonnan felvett könyvjelzőket, és a frissen bezárt füleket; hasonlóan, mint a Google Toolbarral kibővített Internet Explorer és Firefox esetén, vagy mint az Opera Speed Dial funkciójánál.[19] A Google Chrome 2.0-ban, az „Új lap” oldalon lehetővé tették a nem kívánt weboldalképek eltüntetését.[54] A Chrome 3.0-tól kezdve az „Új lap” oldal a 8 leggyakrabban látogatott weboldalt jeleníti meg. Az indexképek átrendezhetők, rögzíthetők vagy eltüntethetők. Képek helyett szöveges listát is lehet választani. Egy „Nemrégiben bezárt” sáv is megjelent, a közelmúltban bezárt oldalak listájával és egy „Tippek” rész, ahol a böngésző használatával kapcsolatos tippek-trükkök jelennek meg.[138]

A Chrome 3D-s logója a projekt indulásától 2011 márciusáig
A 2011 márciusában bevezetett letisztultabb, 2D-s logó

2011 márciusában a Google lecserélte a projekt kezdetétől használt, 3D-s logót egy új, egyszerűbb logóra. A Google designere, Steve Rura így indokolta a változtatást: „Mivel a Chrome lényege, hogy a lehető legkönnyebben és zavaró tényezőktől mentesen nyújtsa a webezés élményét, felfrissítettük a Chrome ikonját, hogy jobban kifejezze ezt az érzést. Az egyszerűbb ikon megtestesíti a Chrome szellemiségét – a web könnyebbé, gyorsabbá és elérhetőbbé tételét mindenki számára.”[139]

[szerkesztés] Bővítmények

2009. szeptember 9-én tette elérhetővé a Google a bővítményeket (extensions) a Chrome Dev csatornán, számos mintabővítményt is ajánlva tesztelésre.[140] Decemberben jelent meg a Google Chrome bővítménygaléria bétája, több mint 300 bővítménnyel.[39][141]

A bővítménygaléria 2010. január 25-én a Google Chrome 4.0 verzióval együtt debütált, több mint 1500 bővítménnyel.[142]

2011. február 4-ére a galéria 11 500 bővítménynél is többet tartalmazott,[143] köztük az Independent,[144] a CEOP,[145], a Transport for London,[146] a Cricinfo,[147] a Web of Trust[148] és a FIFA hivatalos bővítményeivel.[149]

[szerkesztés] Témák

A Google Chrome 3.0-tól kezdve telepíthetők a böngésző megjelenését megváltoztató témák.[150] Számos harmadik fél által készített témához lehet hozzáférni témagalériában,[151] ami a „Témák beszerzése” gombbal érhető el a Chrome beállításaiban.[152] Még több téma hozzáférhető a Chrome bővítménygalériában.

[szerkesztés] Asztali parancsikonok és alkalmazások

A Chrome lehetővé teszi a böngészőben webes alkalmazást megnyitó parancsikonok létrehozását az asztalon. Ilyen módon indítva, a Chrome az ablak címsorától eltekintve a szokásos felhasználói felület nélkül nyílik meg, „hogy a felhasználó minél kevésbé legyen akadályozva abban, amit csinálni próbál”. Így a böngésző a többi helyi alkalmazás mellett futhat, hasonlóan a Mozilla Prismhez vagy a Fluidhoz.[19]

A funkció továbbfejlesztése a 9-es stabil verzióval együtt 2011 februárjában debütáló Chrome Web Store, ahonnan webes alkalmazásokat lehet beszerezni és letölteni.[153][154]

[szerkesztés] Chrome Web Store

A 2010. december 7-én bejelentett Chrome Web Store („Chrome webáruház”) lehetővé teszi alkalmazások telepítését (lényegében parancsikonok létrehozását) népszerű és gyakran használt weboldalakhoz, játékokhoz. A Web Store-ba szorosan integrálták a témákat és a bővítményeket is, így az oldalon a Chrome extráinak teljes katalógusa kereshető.[155]

Az ötletet hamar kritikával illették: Ryan Paul, az Ars Technica szakírója 2010. december 9-én így fogalmazta meg fenntartásait: „A felhasználók teljesen más módon használják az alkalmazásokat az asztali számítógépükön és a mobil világban, mint a weben – ahol a fizetési falakat gyakran szidják-hordják, és elmosódik a különbség tartalom és szoftver között. Ilyen környezetben van egyáltalán értelme a szoftveráruház-modellnek? Nem vagyunk meggyőzve… A játékokon kívül, a szoftverbolt ötlete egy webböngészőben – ahol a telepítés gyakorlatilag a könyvjelzők közé helyezést jelenti – a józan észnek ellentmondani látszik, és azt a benyomást kelti, hogy az egész mutatvány egy nem létező problémára megoldás csak."[155]

A Chrome Web Store-t 2011. február 11-én, a Chrome 9 stabil verziójának megjelenésekor nyitották meg.[156]

[szerkesztés] Weboldalak automatikus fordítása

A Google Chrome a 4.1-től kezdve tartalmaz a Google Fordítót használó beépített fordítósávot. A gépi fordítás 52 nyelv között működik.[157]

[szerkesztés] Kiadástípusok

2009. január 8-án a Google bevezette a kiadások terjesztésének egy új rendszerét: három „csatornán” adja ki az új böngészőverziókat: egy stabil, egy béta és egy fejlesztői csatornán („Dev” channel); korábban csak béta és fejlesztői csatorna létezett, a korábbi fejlesztői csatornát nevezték át béta csatornára. A stabil csatornába csak akkor kerülnek bele új képességek vagy hibajavítások, ha azokat megfelelően tesztelték a béta csatornában – ahová pedig durván havonta kerülnek bele a fejlesztői csatornából a stabilnak és teljesnek gondolt funkciók. A fejlesztői csatorna az, ahol az új ötletek kipróbálásra kerülnek (és néha elvetik őket), emiatt időnként instabil működés is előfordulhat.[158][159] Az egyes csatornák közötti váltás Windows operációs rendszer alatt a Google Chrome Channel Changer programmal történhet;[160] egy kevésbé stabil csatornáról stabilabbra váltva is várható, hogy a böngésző előbb-utóbb frissülni fog, tehát a három csatorna nem egymással párhuzamosan fejlesztett három termékvonalnak, hanem egyazon termékvonalon kijelölt ritkább vagy sűrűbb pontoknak tekinthető ilyen szempontból.

A Google Chrome OS megjelenésének közeledtétől aligha függetlenül 2010. július 22-én a Google bejelentette, hogy fel fogja gyorsítani a stabil változtatások megjelentetését (a stabil verziók között eltelt időkhöz lásd a táblázatot); a kiadási ciklust negyedévesről 6 hetesre rövidítik.[161] A gyorsabb kiadási ciklus egy új csatornát hozott magával: a „Canary csatornát” (a név azokra a kanárikra utal, amiket kalitkába zárva levittek a bányába, hogy észleljék a metángázt; ha egy változtatás „megöli” a Chrome Canaryt, nem engedik tovább a fejlesztői csatornára). A Canary a legfrissebb, legkockázatosabb, a Chromium projekt kódja alapján előzetes tesztelés nélkül, automatikusan fordított hivatalos Chrome-kiadás. A Canaryval megjelenő újdonság, hogy bármely más feltelepített Chrome-verzióval párhuzamosan lehet használni; nincs összekötve a másik Chrome-telepítéssel, saját szinkronizálási profilt, témákat, böngészőbeállításokat használ.[162] A Canary kiadás kezdetben csak MS Windows platformon volt hozzáférhető, 2011. május 3-án jelent meg a Mac OS X-kiadás.[163]

[szerkesztés] Automatikus frissítés

A Chrome gondoskodik saját maga frissítéséről, a beállított csatornának (lásd fentebb) megfelelően, és platformtól függően. Windows alatt a „névjegy” megtekintésekori frissítés mellett a Google Updater (Omaha[164]) szolgáltatást használja, ami Group Policyval szabályozható[165] vagy letölthető különálló változata is, ami nem frissül automatikusan.[166][167] Macintosh alatt a Google Update Service-t használja, az automatikus frissítést pedig a Mac OS X 'defaults' rendszere biztosítja.[168] Linux alatt a normál csomagkezelőt használja a frissítésekhez.

A Google a saját fejlesztésű Courgette-algoritmust (courgette=cukkini) használja arra, hogy bináris különbséget képezzen a felhasználó rendszerén futó verzió és az aktuális legfrissebb verzió között. Ez az algoritmus igen kisméretű diff-eket hoz létre, főleg kisebb biztonsági javítások esetében, így lehetővé teszi a Google számára a biztonsági javítások gyors letelepítését a felhasználóknál, így csökkentve a sebezhetőségi ablak hosszát nulladik napi támadások esetén.[169]

[szerkesztés] 64-bites buildek

Jelenleg (2011. július) 64 bites buildek csak Linux alatt érhetők el, Mac OS X és Windows operációs rendszerekre csak a 32 bites változat tölthető le.[170][171]

[szerkesztés] Chrome OS

A Gooogle Chrome képezi az alapját a Google által kiadott Chrome OS operációs rendszernek, ami a Google gyártópartnerei által szállított egyedi hardvereken található meg.[172] A Chrome OS felhasználói felülete minimalista megközelítést követ, hasonlóan a Chrome webböngészőhöz. A kizárólagosan a számítási felhőre alapuló operációs rendszeren az egyetlen valódi alkalmazás a fájlkezelőt és médialejátszót is magába foglaló webböngésző.[173][174][175][176][177][178]

A Chrome OS-t 2009. július 7-én jelentették be.[179] Az első Chromebookokat az Acer és a Samsung szállította 2011. június-júliusban, az első asztali verzió, a Samsung Chromeboxa 2012 folyamán várható.

[szerkesztés] Használatkövetés

A Chrome használatának részleteiről információkat küld vissza a Google felé opcionális és nem opcionális használatkövetési mechanizmusokon keresztül.[180]

Nyomkövetési módszerek
Módszer[181] Elküldött adatok Mikor Opcionális?
Telepítés A telepítővel leküldött, véletlenszerűen generált token. A telepítés sikerességének arányát állapítják meg vele.[182]

Telepítéskor

 Nem
RLZ-azonosító[183] RLZ=release, kiadás; kódolt string, ami a Google szerint a felhasználó azonosítására nem alkalmas adatokat tartalmaz arról, hogy a Chrome milyen forrásból lett letöltve és melyik héten lett telepítve, a promóciós kampányok sikerességét mérik vele.[182] A Google megadja a string dekódolásához szükséges forráskódot.[184]
  • Google-keresés során
  • Első indításkor és a címsor első használatakor[182]
 Részlegesen[182][185]
clientID[186] Egyedi azonosító felhasználási statisztikákkal és hibajelentéssel Ismeretlen Igen[187]
Javaslatok (suggest)[186] A címsorba gépelt szöveg Gépelés közben Igen
Nem elérhető oldal A címsorba gépelt szöveg Ha a webhely címét nem lehet feloldani, vagy nem lehet kapcsolódni Igen
Hibajelentések Hibákkal és lefagyásokkal kapcsolatos részletek Ismeretlen Igen[187]

A követési mechanizmusok opcionálisan ki- és bekapcsolhatók a telepítés során, illetve a böngésző opcióival.[186] Egyes nemhivatalos böngészőváltozatok, mint az SRWare Iron és a ChromePlus, ezen funkciók teljes eltávolítására törekednek.[181] Az RLZ funkciót a Chromium böngésző sem tartalmazza.[188]

2010 márciusától a Google új mechanizmussal gyűjti a telepítési statisztikákat: a Chrome telepítőjében tárolt egyedi azonosító tokent már kizárólag akkor használják, amikor a Google Update első alkalommal csatlakozik a szerverhez. A szerver visszajelzése után az egyetlen megmaradó nem opcionális követési mechanizmust is eltávolítja a böngésző.[189]

[szerkesztés] „About” és „Chrome” kezdetű URL-ek

A Chrome (más böngészőkhöz hasonlóan) felismer néhány speciális URL-t, ami nem internetes oldalakat vagy fájlokat, hanem alkalmazásspecifikus oldalakat tölt be.[190]

  • about:about – Az „about” oldalak listája.
  • about:appcache-internals – A HTML 5 alkalmazás-gyorsítótár diagnosztikai oldala.
  • about:blank – üres HTML oldal.
  • about:cache – A gyorsítótárban tárolt összes weboldal listája.
  • about:conflicts – Az összes induláskor betöltött, illetve később regisztrált modul listája, az esetleges konfliktusokkal.
  • about:credits – A köszönetnyilvánítások, licencek, a Chrome elkészítéséhez felhasznált szoftverek listája.
  • about:dns – A DNS-előtöltési motor diagnosztikai oldala.
  • about:gpu – A grafikus kártya információi, a GPU-gyorsítás hibakeresésére alkalmas.
  • about:histograms – Részletes, a böngésző működésével kapcsolatos mért adatok.
  • about:memory – A memória felhasználásának részletei.
  • about:net-internals – Hálózati diagnosztika.
  • about:flags – Kísérleti böngészőfunkciók.[191]
  • about:plugins – A telepített plug-inek (nem a bővítmények!) listája, diagnosztikai céllal ki is kapcsolhatók.
  • about:sync – A szinkronizálási motor diagnosztikai oldala.
  • about:tcmalloc – Az utolsó betöltött oldal statisztikái.
  • about:terms – A felhasználási feltételek.
  • about:version – A Chrome, a WebKit, a V8-motor verziója és az indítási parancssor.
  • about:crash, about:hang – Az aktív böngészőfül lefagyasztása
  • about:gpucrash, about:gpuhang – a GPU processz fagyasztása
  • about:shorthang – A böngészőfül processzét lefagyasztja, így az nem válaszol.
  • about:inducebrowsercrashforrealz – A teljes böngészőt lefagyasztja.
  • chrome://bookmarks – Könyvjelzőkezelő.
  • chrome://downloads – Letöltések.
  • chrome://extensions – Bővítmények.
  • chrome://history – Előzmények.
  • chrome://newtab – „Új lap” oldal.
  • chrome://print – Nyomtatási előnézet.
  • chrome://settings – Beállítások.
  • chrome://view-http-cache – Gyorsítótárazott HTTP-objektumok.
  • view-source:url – A megadott URL-en található oldal forrását mutatja.

[szerkesztés] Nyelvi változatok

A Chrome 51 nyelvi változatban tölthető le, köztük[192] angol (brit és amerikai), arab, bolgár, cseh, dán, észt, filippínó, finn, francia, görög, héber, hindi, holland, horvát, indonéz, japán, katalán, kínai (három területi változat), koreai, lengyel, lett, litván, magyar, német, norvég, olasz, orosz, portugál (portugáliai és brazíliai), román, spanyol (spanyolországi és latin-amerikai), svéd, szerb, szlovák, szlovén, thai, török, ukrán és vietnami nyelven.

[szerkesztés] Fogadtatás

Lásd még: Böngészőháborúk
Wikimedia browser share pie chart.png
Böngészők részesedése a StatCounter mérései szerint; 2011 augusztusában a Chrome 23,16%-on állt.[3]

A Chrome 2008-as megjelenésekor Matthew Moore a Daily Telegraph-tól így foglalta össze az első értékelők véleményét: „A Google Chrome vonzó, gyors és néhány funkciója jó benyomást kelt, de talán még nem jelent fenyegetést microsoftos riválisára nézve.”[193]

Kezdetben a Microsoft a híradásban „szándékosan alábecsülte a Chrome jelentette veszélyt” és „azt jósolta, a legtöbben szívesen fogadják majd az Internet Explorer 8-at”. Az Opera Software által kiadott nyilatkozat szerint „a Chrome meg fogja erősíteni a webet, mint a világ legnagyobb alkalmazásplatformját”.[194] 2010. február 25-én már a BusinessWeek így jellemezte a kialakult helyzetet: „Évek óta először, energiát és erőforrásokat öntenek a web elérésére mindenütt használt programok, a böngészők fejlesztésébe. Ezért a trendért – ami jótétemény a felhasználók számára – két felet illet köszönet. Az egyik a Google, akinek a Chrome böngészővel kapcsolatos nagy tervei fölrázták a Microsoftot versenyképtelen kábulatából és rákényszerítette, hogy saját böngészőjére, az Internet Explorerre újult figyelmet fordítson. A Microsoft csaknem teljesen abbahagyta az Internet Explorer jobbítására irányuló erőfeszítéseit, miután az utolsó böngészőháborúban legyőzte a Netscape-et. Most újra sebességbe helyezte magát.”[195] A Mozilla azt nyilatkozta, hogy a Chrome megjelenése a böngészők piacán „nem volt meglepetés”, és „a Chrome célja nem a Firefoxszal való versengés” és nem érinti a Mozilla fő bevételi forrásaként szolgáló megállapodást a Google keresőjének használatáról.[196][197]

„A Chrome-ot arra tervezték, hogy közelebb hozza egymáshoz a számítási felhő-alapú és az asztali számítástechnikát. A Chrome egy gombnyomásra létrehozhat bármilyen weboldalhoz vagy webalkalmazáshoz egy parancsikont az asztalon, a Start menüben vagy a gyorsindítás eszköztáron, elmosva a határokat az online és a PC-n lévő dolgok között. Példának okáért készítettem egy asztali parancsikont a Google Mapshez. Ilyenkor a Chrome lehagyja az ablakából az összes eszköztárt, füleket stb. és ami megmarad, az sokkal inkább tűnik asztali alkalmazásnak mint webes alkalmazásnak vagy weboldalnak.”

– PC World[198]

A StatCounter adatai szerint 2011 júlusára a Chrome a webböngészők között az első helyre küzdötte fel magát a következő országokban: Argentína, Chile, Uruguay, Fülöp-szigetek, Malajzia, Pakisztán, Mauritánia, Tunézia, Albánia, Macedónia, Moldova, Jamaica és Örményország.[3]

A 2011. szeptember 30-i definíciófrissítés után a Microsoft Security Essentials a Google Chrome-ot tévesen malware-nek tekintette, és elkezdte letörölni a felhasználók számítógépeiről. A hibát gyorsan korrigálták (a Microsoft javította a definíciófájlt, a Google pedig kiküldött egy soron kívüli frissítést, ami helyrehozza a Chrome-telepítést). Andrew Storms, az nCircle Security biztonsági igazgatója szerint: „Hű, hát ez is egy módja a böngészőháború megnyerésének.”[199][200][201][202]

[szerkesztés] Források

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Google Chrome című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ a b Stable Channel Update. (Hozzáférés: 2012. február 8.)
  2. ↑ A hasonló, alternatív Chromium böngésző (a Chromium 5 béta kivételével) elérhető a BSD, az MIT és néhány más nyílt forrású licenc alatt; a Google Chrome WebKit böngészőmotorja és a V8 JavaScript-motor mind szabad szoftverek; a többi rész szabad szoftver vagy tulajdonosi szoftver (lásd Chromium's Terms-et a teljes listához). A Google Chrome felhasználási feltételei miatt azonban maga a teljes Google Chrome csomag nem-szabad és zárt forrású (Lásd az Általános szerződési feltételek 9.2 szakaszát: „Ön nem másolhatja…”).
  3. ^ a b c Top 5 Browsers from December 2010 to December 2011. StatCounter. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  4. ↑ Stats Counter Global Stats - Top 5 Browsers on January 2012
  5. ↑ További források itt: en:Usage share of web browsers#Summary table
  6. ↑ Top 5 Browsers In Hungary in January 2012. StatCounter. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  7. ↑ Chromium. Google Code. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  8. ↑ Google unveils Chrome source code and Linux port, Ars Technica
  9. ↑ "Google Chrome is built with open source code from Chromium." Retrieved from: http://dev.chromium.org/developers/how-tos/getting-started.
  10. ↑ "During a press briefing today, Google expressed hope that other browsers...", Retrieved from: Google unveils Chrome source code and Linux port, Ars Technica
  11. ↑ Home (Chromium Developer Documentation). Chromium Developer Documentation. dev.chromium.org, 2009. (Hozzáférés: 2009. május 5.)
  12. ↑ "Google has made the Chrome source available under a permissive BSD license so that...", Retrieved from: Google unveils Chrome source code and Linux port, Ars Technica
  13. ↑ Chromium Terms and Conditions. Google Code, 2008. szeptember 2. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  14. ↑ McAllister, Neil. „Building Google Chrome: A first look”, Fatal Exception, InfoWorld, 2008. szeptember 11. (Hozzáférés ideje: 2008. szeptember 16.) „As the name suggests, Chromium is a rawer, less polished version of Chrome. The UI is mostly identical, with only a few very minor visual differences...The most readily evident difference is the logo, which sheds the Google colors in favor of a subdued blue design” 
  15. ↑ Julia Angwin: Sun Valley: Schmidt Didn’t Want to Build Chrome Initially, He Says. WSJ Digits Blog, 2009. július 9. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  16. ↑ Scott McCloud: Surprise!. Google Blogoscoped, 2008. szeptember 1. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  17. ↑ Philipp Lenssen: Google Chrome, Google’s Browser Project, 2008. szeptember 1. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  18. ↑ Philipp Lenssen: Google on Google Chrome - comic book. Google Blogoscoped, 2008. szeptember 1. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  19. ^ a b c d e f g h i j k l m n Google Chrome. Google Books, 2008. szeptember 1. (Hozzáférés: 2008. szeptember 2.)
  20. ↑ Scott McCloud and Google Chrome team: Google Chrome By the Google Chrome team, comics adaptation by Scott McCloud. Google Books, 2008. szeptember 1. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  21. ↑ Lardinois, Frederic: Chrome: 1% Market Share In Less Than a Day (angol nyelven). ReadWriteWeb, 2008. szeptember 4. (Hozzáférés: 2008. szeptember 4.)
  22. ↑ Vámosi, Gergő: Elpárolgott a Chrome iránti lelkesedés. [Origo], 2008. szeptember 25. (Hozzáférés: 2008. szeptember 28.)
  23. ↑ Reading Google Chrome's Fine Print. Slashdot. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  24. ↑ "By submitting, posting or displaying the content you give Google a perpetual, irrevocable, worldwide, royalty-free, and non-exclusive license to reproduce, adapt, modify, translate, publish, publicly perform, publicly display and distribute any content which you submit, post or display on or through, the services." Google's EULA Sucks. tapthehive.com.
  25. ↑ Google Terms of Service
  26. ↑ Burned by Chrome
  27. ↑ Google Chrome Terms of Service (English). (Hozzáférés: 2008. szeptember 4.)
  28. ↑ Google Amends Chrome License Agreement After Objections. PC World, 2008. szeptember 3. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  29. ↑ Build instructions for Linux, 2008. (Hozzáférés: 2008. december 17.)
  30. ↑ Shankland, Stephen: Google's Chrome now works on Linux, crudely, 2008. november 12. (Hozzáférés: 2008. december 17.)
  31. ↑ Arimbrathodiyil, Praveen: Google Chrome on GNU/Linux, 2008. december 12. (Hozzáférés: 2008. december 17.)
  32. ↑ Shankland, Stephen. „Chrome gets Mac deadline, extensions foundation”, CNET, 2009. január 9. (Hozzáférés ideje: 2009. január 13.) 
  33. ↑ Chromium Linux builds (.deb files)
  34. ↑ Early Access Release Channels.
  35. ↑ Danger: Mac and Linux builds available. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  36. ↑ Chrome for Mac browser by Christmas? - Macworld UK
  37. ↑ Google Nears Release of Chrome Web Browser Beta for Mac (PC World - Tony Bradley). (Hozzáférés: 2009. november 30.)
  38. ↑ Beta Update: Linux, Mac, and Windows
  39. ^ a b Google Chrome for the holidays: Mac, Linux and extensions in beta.
  40. ↑ Brian Rakowski: A new Chrome stable release: Welcome, Mac and Linux!. Google, 2010. május 25. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  41. ↑ Code reuse in Google Chrome Browser
  42. ↑ Code reuse in Google Chrome Browser
  43. ^ a b Google Operating System: Chrome Shifts Into a New Gear
  44. ↑ Ian Fette: Hello HTML5. Google, 2010. február 19. (Hozzáférés: 2010. május 24.)
  45. ↑ Paul, Ryan. „Google offering MSI to simplify Chrome enterprise deployment”, Ars Technica (Hozzáférés ideje: 2010. december 16.) 
  46. ↑ Google Update for Enterprise
  47. ↑ HTML Video Codec Support in Chrome
  48. ↑ http://dev.chromium.org/getting-involved/dev-channel/release-notes/
  49. ↑ (angolul)ChangeLog - v8.
  50. ↑ Pichai, Sundar; Upson, Linus: A fresh take on the browser. Google Blog, 2008. szeptember 1. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  51. ^ a b Hoffman, Harrison: Chrome tops IE, Firefox in Acid3 test. CNET News, 2008. szeptember 2. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  52. ↑ Megjött a Google Chrome 2.0, s hamarosan itt a linuxos és a maces verzió is (IT café, 2009. január 13.), Itt a Chrome 2.0 (Index, 2009. január 14.)
  53. ↑ Letölthető a legújabb Google Chrome tesztváltozata (ITcafé, 2009. március 18.), Google Chrome has a new beta (Google Chrome blog, 2009. március 17.)
  54. ^ a b A Speedier Google Chrome for all users - Google Chrome Blog
  55. ↑ Google Chrome after a year: Sporting a new stable release
  56. ↑ Laforge, Anthony: Google Chrome after a year: Sporting a new stable release. Googleblog.blogspot.com, 2009. szeptember 15.
  57. ↑ Google Chrome to support HTML 5 video. SoftSailor, 2009. május 28. (Hozzáférés: 2009. október 11.)
  58. ↑ Stephen Shankland: Google Chrome gets HTML video support. cnet news, 2009. május 28. (Hozzáférés: 2009. október 11.)
  59. ↑ Mark Boas: Native Audio in the browser. html 5 doctor, 2009. július 29. (Hozzáférés: 2009. október 11.)
  60. ↑ Peter Davison: Web Browsers And Packages - Google Chrome. Legend Scrolls, 2009. szeptember 22. (Hozzáférés: 2009. október 11.)
  61. ↑ Google Code: Issue 231 - Acid test 3 fails on chrome - comment 116
  62. ^ a b Stable Channel Update Google Chrome Releases, 25 January 2010
  63. ↑ Google Chrome update features HTML APIs, browser extensions. Computerworld UK. (Hozzáférés: 2010. január 26.)
  64. ↑ Google Code: Issue 231 - Acid test 3 fails on chrome - comment 135
  65. ↑ Google Chrome Releases: Stable Channel Update 2010-03-17
  66. ↑ Brian Rakowski: Evolving from beta to stable with a faster version of Chrome. Google, 2010. május 25. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  67. ↑ Dev Channel Update Google Chrome Releases, 2010-02-24
  68. ↑ Google: Dev Channel Update, 2010. March. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  69. ↑ Dev Channel Update 8, Google, 2010-04-23, <http://googlechromereleases.blogspot.com/2010/04/dev-channel-update_08.html>
  70. ^ a b Dev Channel Update 12, Google, 2010-04-23, <http://googlechromereleases.blogspot.com/2010/04/dev-channel-update_12.html>
  71. ↑ Techline: Szülinapi ajándék: stabilabb verzió
  72. ↑ Dev Channel Update. Google Chrome Releases, 2010. május 20. (Hozzáférés: 2010. május 20.)
  73. ↑ Dev Channel Update. Google Chrome Releases, 2010. június 24. (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  74. ↑ HWSW: Megérkezett a Chrome 6
  75. ↑ Bringing another Chrome release to you, right on time. Google. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
  76. ↑ GPU Accelerated Compositing in Chrome. Google. (Hozzáférés: 2010. szeptember 30.)
  77. ↑ Stable, Beta Channel Updates. Google. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  78. ↑ Dev Channel Update. Google. (Hozzáférés: 2010. szeptember 30.)
  79. ↑ WebP Home. Google. (Hozzáférés: 2011. február 3.)
  80. ↑ Chrome's Click-to-Play Plug-In Settings Moved to About:Flags
  81. ↑ Good News: Chrome Now Sandboxes Flash for More Secure Browsing
  82. ↑ Safer plug-ins, faster search, and richer graphics. Google. (Hozzáférés: 2010. december 17.)
  83. ↑ Dev Channel Update. Google. (Hozzáférés: 2011. január 21.)
  84. ↑ http://code.google.com/p/chromium/issues/detail?id=48607
  85. ↑ A New Crankshaft for V8. Google. (Hozzáférés: 2010. december 17.)
  86. ↑ http://googlechromereleases.blogspot.com/2011/02/chrome-beta-release.html
  87. ↑ Chrome Beta Release, 2011. március 22. (Hozzáférés: 2011. március 23.)
  88. ↑ http://googlechromereleases.blogspot.com/2011/02/dev-channel-update_28.html
  89. ↑ Google Chrome Blog: A fresh take on an icon.
  90. ↑ Chrome Stable Release, 2011. június 7. (Hozzáférés: 2011. június 7.)
  91. ↑ http://chrome.blogspot.com/2011/06/faster-than-fast.html
  92. ↑ Google Chrome Blog: Instant Pages on Google Chrome
  93. ↑ Your own protocols, Page Visibility API and the GPU-accelerated 2D canvas
  94. ↑ Google Chrome Releases: Dev Channel Update. (Hozzáférés: 2011. június 8.)
  95. ↑ Building better web apps with a new Chrome Beta. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
  96. ↑ Chrome Beta Channel Update. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
  97. ↑ ImperialViolet. (Hozzáférés: 2011. augusztus 17.)
  98. ↑ Download Google Chrome 15.0.874.15 Dev with Fixes for the Revamped New Tab Page. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
  99. ^ a b Download Google Chrome 16 Dev and Chrome 15 Beta. (Hozzáférés: 2011. szeptember 23.)
  100. ↑ Switch Chromium to ffmpeg native vp8 decoder.
  101. ↑ Chromium Issue 48119: Feature request: optional permissions in Chrome extensions
  102. ↑ Google Chrome Releases: Stable Channel Update
  103. ↑ Linux Upson: The hexaweekly releases continue...
  104. ↑ Issue 15548 - chromium. (Hozzáférés: 2011. október 2.)
  105. ↑ Google Chrome’s Unique Features, the most visible user interface changes, with screen-shots.
  106. ↑ Speed test: Google Chrome beats Firefox, IE, Safari - Business Tech, CNET News
  107. ↑ Lifehacker Speed Tests: Safari 4, Chrome 2, and More - Browsers, Lifehacker
  108. ↑ 12 Unique features of Google Chrome, TechStroke
  109. ↑ The future of the Firefox address bar, CNET News, Mozilla announces plans to merge address bar and search bar in a CNET interview. "Ultimately, he said, the two entry fields will merge into one. How the data from your browsing history and from a Web search engine will merge has yet to be resolved."
  110. ↑ ECMAScript test262. ECMAScript. (Hozzáférés: 2011. május 6.)
  111. ↑ CSS 2.1 Test Suite RC6 Results. W3C. (Hozzáférés: 2011. május 6.)
  112. ↑ HTML5 test. Chrome. (Hozzáférés: 2012. január 2.)
  113. ↑ Chung, Marc: chromes-process model explained, 2008. szeptember 5. (Hozzáférés: 2008. szeptember 10.)
  114. ↑ [1]
  115. ↑ Barth, Adam; Collin Jackson, Charles Reis, and The Google Chrome Team: The Security Architecture of the Chromium Browser (PDF). Stanford Security Laboratory. (Hozzáférés: 2008. szeptember 11.)
  116. ↑ Chrome Supports NPAPI (Netscape Plugin Application Programming Interface). Wearechrome.com. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  117. ^ a b Google Chrome FAQ for web developers
  118. ↑ Java and Google Chrome. Java.com. (Hozzáférés: 2009. december 11.)
  119. ↑ Issue 10812 - chromium - No java plugin support yet. google.com. (Hozzáférés: 2010. május 18.)
  120. ↑ Explore Google Chrome Features: Incognito Mode, 2008. szeptember 2. (Hozzáférés: 2008. szeptember 4.)
  121. ↑ Gregg Keizer, Google's Chrome untouched at Pwn2Own hack match, Computerworld, March 10, 2011
  122. ↑ V8 Benchmark suite. Google code. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  123. ↑ Rupert Goodwins: Google Chrome - first benchmarks. Summary: wow., 2008. szeptember 2. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  124. ↑ Google Chrome Javascript Benchmarks, 2008. szeptember 2. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  125. ↑ Adrian Kingsley-Hughes: Google Chrome is insanely fast ... faster than Firefox 3.0, 2008. szeptember 2. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  126. ↑ Stephen Shankland: Speed test: Google Chrome. CNET Business Tech, 2008. szeptember 2. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  127. ↑ Chrome: Benchmarks and more
  128. ↑ Safari 4 vs. Firefox 3 vs. Google Chrome vs. Opera 10, 9.6 vs. Internet Explorer 8, 7
  129. ↑ Csak a készítője szerint gyors az új Explorer (Index, 2009. március 20.)
  130. ↑ Community-based JS benchmark: Most Popular Browsers
  131. ↑ Preston Gralla: Three hidden Chrome features you'll love, 2008. szeptember 3. (Hozzáférés: 2008. szeptember 16.)
  132. ↑ Chromium SPDY client implementation
  133. ↑ Chromium: SPDY proxy examples
  134. ↑ spdy-dev mailing list: SPDY on Google servers?
  135. ↑ Charlie Reisn: Multi-process Architecture, 2008. szeptember 11. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
  136. ↑ Andy Zeigler: IE8 and Loosely-Coupled IE (LCIE), 2008. március 11. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
  137. ↑ Chromium Developer Documentation: Process Models, 2008. szeptember 3. (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
  138. ↑ Google Chrome after a year: Sporting a new stable release - Official Google Blog
  139. ↑ Rura, Steve: A fresh take on an icon, 2011. March. (Hozzáférés: 2011. március 22.)
  140. ↑ Aaron Boodman: Extensions Status: On the Runway, Getting Ready for Take-Off. Google, 2009. szeptember 9. (Hozzáférés: 2010. május 13.)
  141. ↑ Erik Kay: Extensions beta launched, with over 300 extensions!. Google, 2009. december 8. (Hozzáférés: 2010. május 13.)
  142. ↑ Nick Baum: Over 1,500 new features for Google Chrome. Google Chrome Blog, 2010. január 25. (Hozzáférés: 2010. május 13.)
  143. ↑ Security improvements and registration updates for the Google Chrome Extensions Gallery, 2010. augusztus 19.
  144. ↑ Official Independent Chrome Extension
  145. ↑ CEOP Official Chrome Extension
  146. ↑ Official TfL Chrome Extension
  147. ↑ ESPN Cricinfo
  148. ↑ WOT – Google Chrome extension gallery
  149. ↑ Official World Cup FIFA Chrome Extension
  150. ↑ Glen Murphy: A splash of color to your browser: Artist Themes for Google Chrome. Google Chrome Blog, 2009. október 5. (Hozzáférés: 2010. május 13.)
  151. ↑ Google Chrome Themes Gallery
  152. ↑ Általános böngészőbeállítások: Google Chrome téma hozzáadása és eltávolítása Google Chrome Súgó
  153. ↑ Chrome Web Store. Google, 2010. május 19. (Hozzáférés: 2010. május 24.)
  154. ↑ Erik Lay: The Chrome Web Store. Google, 2010. május 19. (Hozzáférés: 2010. május 24.)
  155. ^ a b Paul, Ryan. „Chrome Web Store: a solution in search of a problem?”, Ars Technica (Hozzáférés ideje: 2010. december 10.) 
  156. ↑ Google: A dash of speed, 3D and apps, 2011. February. (Hozzáférés: 2011. február 7.)
  157. ↑ [2] Support Google Chrome - Automatic web page translation
  158. ↑ Mark Larson: Google Chrome Release Channels, 2009. január 8. (Hozzáférés: 2009. január 9.)
  159. ↑ Mark Larson: Dev update: New WebKit version, new features, and a new Dev channel, 2009. január 8. (Hozzáférés: 2009. január 9.)
  160. ↑ Using the Channel Changer
  161. ↑ Anthony Laforge: Release Early, Release Often, 2010. július 22. (Hozzáférés: 2010. július 25.)
  162. ↑ Lee Mathews: Google drops Chrome Canary build down the Chrome mineshaft, 2010. július 23. (Hozzáférés: 2010. július 25.)
  163. ↑ The Chromium Blog: Adding more yellow to the Mac color scheme
  164. ↑ Omaha at Google Code
  165. ↑ Google blog post announcing Google Update Controls
  166. ↑ standalone download page
  167. ↑ Standalone Offline Installer for Google Chrome
  168. ↑ Google Help page "Managing updates in Google Software Update"
  169. ↑ Stephen Adams: Chromium Blog: Smaller is Faster (and Safer Too), 2009. július 15. (Hozzáférés: 2010. május 13.)
  170. ↑ Google: 64-bit Support – The Chromium Projects. (Hozzáférés: 2011. április 8.)
  171. ↑ Google: Google Chrome for Linux – Terms and Conditions Agreement. (Hozzáférés: 2011. április 8.)
  172. ↑ Dylan F. Tweney: Gadget Lab Hardware News and Reviews Google Chrome OS: Ditch Your Hard Drives, the Future Is the Web. Wired, 2009. november 19. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
  173. ↑ Google Chrome OS fájlkezelő és médialejátszó. (Hozzáférés: 2011. május 11.)
  174. ↑ Sengupta, Caesar: Releasing the Chromium OS open source project. Official Google Blog. Google, Inc., 2009. november 19. (Hozzáférés: 2009. november 19.)
  175. ↑ Stokes, Jon. „Google talks Chrome OS, HTML5, and the future of software”, Ars Technica, 2010. január 19. (Hozzáférés ideje: 2010. január 23.) 
  176. ↑ Womack, Brian: Google to Challenge Microsoft With Operating System. Bloomberg, 2009. július 8. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  177. ↑ Hansell, Saul. „Would you miss Windows with a Google operating system?”, New York Times, 2009. július 8. (Hozzáférés ideje: 2009. július 8.) 
  178. ↑ Pichai, Sundar: Introducing the Google Chrome OS. Official Google Blog. Google, Inc., 2009. július 7. (Hozzáférés: 2009. július 16.)
  179. ↑ Mediati, Nick: Google Announces Chrome OS. PC World, 2009. július 7. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  180. ↑ Communications between Chromium/Google Chrome and service providers
  181. ^ a b SRWare Iron webpage. (Hozzáférés: 2011. január 16.)
  182. ^ a b c d Google Chrome adatvédelmi leírás
  183. ↑ &rlz= in Google referrer: Organic traffic or AdWords?. (Hozzáférés: 2009. február 27.)
  184. ↑ In The Open, For RLZ, 2010. június 2. (Hozzáférés: 2011. január 16.)
  185. ↑ A böngészőt közvetlenül a Google Chrome weboldalról kell letölteni ahhoz, hogy az RLZ-azonosítót ne küldje el.
  186. ^ a b c Google Reacts to Some Chrome Privacy Concerns. (Hozzáférés: 2008. szeptember 24.)
  187. ^ a b A „Segítsen a Chrome fejlesztésében˜…” beállítás szabályozza. Alapértelmezésben ki van kapcsolva.
  188. ↑ Google: In The Open, For RLZ, 2010. June. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
  189. ↑ Google Chrome Unique Identifier Change, 2010. március 16. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  190. ↑ Chromium url_constants.cc. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  191. ↑ Pash, Adam. „Chrome's About:Labs Renamed to About:Flags, Adds a Warning”, LifeHacker (Hozzáférés ideje: 2010. október 19.) 
  192. ↑ A Chrome oldala, elérés: 2009. január 14.
  193. ↑ Moore, Matthew. „Google Chrome browser: Review of reviews”, Daily Telegraph, 2008. szeptember 2. (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 24.) 
  194. ↑ Liedtke, Michael. „Google polishes product line with Chrome browser”, 2008. szeptember 3. 
  195. ↑ Jaroslovsky, Rich. „Browser Wars: The Sequel”, BusinessWeek, 2010. február 25. (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 24.) 
  196. ↑ Thoughts on Chrome & More. John's Blog, 2008. szeptember 1. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  197. ↑ Collins, Barry: Mozilla: Google's not trying to kill us. PC Pro, 2011. augusztus 2. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  198. ↑ Mediati, Nick: Google Chrome Web Browser. PC World, 2008. szeptember 3. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  199. ↑ Keizer, Gregg. „Microsoft kills Google Chrome with bad malware signature”, Computerworld (Hozzáférés ideje: 2011. október 1.) 
  200. ↑ Bott, Ed. „Users report Microsoft Security Essentials removes Google Chrome”, ZDNet (Hozzáférés ideje: 2011. október 1.) 
  201. ↑ Metz, Cade. „Microsoft Anti-Malware Tool Mistakenly Snuffs Google Chrome”, Wired (Hozzáférés ideje: 2011. október 1.) 
  202. ↑ Sampson, Ted. „Microsoft security update treats Chrome as malware”, InfoWorld (Hozzáférés ideje: 2011. október 1.) 

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Google Chrome témájú médiaállományokat.
m • v • sz
Google-szolgáltatások
Keresési szolgáltatások
Google kereső • Blog Search • Book Search • Catalogs • Directory • Froogle • Groups • News • Scholar • Video • YouTube
Webes alkalmazások
Answers •Blogger • Calendar • Dokumentumok • Finance • Google+ • Gmail • Maps (Föld · Hold · Mars) • orkut • Page Creator • Panoramio • Picasa Web Albums • Reader • Fordító
Desktop alkalmazások
Platformok
Leállított fejlesztések
Aardvark • Answers • Browser Sync • Base • Zümm • Click-to-Call • Desktop • Dodgeball • Fast Flip • GOOG-411 • Health • Image Labeler • Labs  • Lively • Mashup Editor • Notebook • Pack • Page Creator • PowerMeter • SearchWiki • Sidewiki • Slide • Video Marketplace • Wave • Web Accelerator
Publikációs szoftverek
Hirdetési piac
Egyéb
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Google_Chrome&oldid=11256761”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken