Chromebook

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Acer Chromebookja

A Google Chrome OS-t futtató mobil eszközöket Chromebooknak nevezik. A Chromebook a személyi számítógépek új, a teljesen felhőre épülő gépek és a laptopok közé eső kategóriáját alkotja.[1][2][2][3][4]

Az első, az Acer és a Samsung által kereskedelmi forgalomba hozott Chromebookokat 2011 májusában jelentették be a Google I/O konferencián, az üzletekbe 2011. június 15-én kerültek.[5] 2012 végéig hat laptopmodellt vezettek be, és egyetlen asztali változatot, utóbbi neve Chromebook helyett Chromebox.

2012 októberében Simon Phipps, az InfoWorld újságírója kijelentette, hogy „a Chromebook termékvonal valószínűleg a legsikeresebb Linux-alapú asztali/laptop számítógép az eddigiek közül”.[6]

Tervezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Chromebookokat a Google Chrome OS operációs rendszerrel előtelepítve szállítják; ennek fő alkotóelemei a Linux kernel és a Google Chrome webböngésző, amibe médialejátszót és fájlkezelőt integráltak.[7][8] Korlátozott offline működésével és 8 másodperces rendszerindítási idejével a Chromebookokat elsősorban internetes böngészésre, munkára tervezték.[9] Hagyományos alkalmazások telepítése helyett a felhasználók webalkalmazásokat telepíthetnek a Chrome Web Store-ból.[10] A Chrome 14-es főverziójától kezdve működik a beépített Google Native Client, egy homokozó-technológia, amivel lehetővé válik szinte tetszőleges, a Chrome OS platformjának megfelelő kód futtatása a Chromebookokon.[11] Ekkor fognak megjelenni a natív Chrome Web Store-alkalmazások is.[12] A Google állítása szerint a Chromebook és a Chrome OS gondosan megtervezett, többrétegű biztonsági architektúrája miatt nem lesz szükség vírusirtó futtatására a gépeken.[5]

Számos USB eszköz támogatott az eszközön, köztük fényképezőgépek, egerek, külső billentyűzetek és pendrive-ok csatlakoztathatók a plug-and-playhez hasonló mechanizmussal. Nyomtatót azonban nem lehet hozzákötni, mivel az operációs rendszer nem tartalmaz nyomtatáskezelést.[13] A felhasználók számára ajánlott a Google Cloud Print szolgáltatás használata a régebbi nyomtatók eléréshez, vagy egy „felhőtudatos” nyomtató, mint pl. egy HP ePrint printer csatlakoztatása a Google Cloud Printhez.[14] A Cr-48-as prototípushoz hasonlóan a Chromebookokat egyéni billentyűzettel szállítják, böngészőablakok megnyitását és manipulációját segítő gombokkal és a Caps Lock helyett egy webes keresés gombbal.[15]

Az iFixit 2011 júniusi elemzése alapján a Samsung Series 5 előállítása 322 USD anyagköltséggel és mintegy 12 USD munkaköltséggel járhatott. A 499,99 dolláros kiskereskedelmi árat, valamint a szállítás, a marketing, a kutatás-fejlesztés költségeit és a bolti árrést is figyelembe véve a Chromebook profitmarzsa eléggé szűkösnek tűnik, így a Samsungnak elég nagy szériában kell gyártania őket, ha profitot szeretne látni belőlük.[16]

Modellek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első, még prototípus Chromebookot a Google fejlesztette ki, ez volt a Cr-48. Az első, funkcionálisan a Cr-48-ashoz hasonló, kereskedelemben kapható gépeket a Samsung és az Acer dobta a piacra.[9] Mindkét gyártó Wi-Fi és 3G változatban is szállítja a Chromebookjait. A Samsung képernyője 12,1 hüvelykes képátlójú, 1280×800-as felbontással;[17] az Acer Chromebook csak 11,6 hüvelykes.[18] Mindkét modellt HD webkamerával és két USB 2.0 porttal szállítják. A Samsung eszközének Mini-VGA,[17] míg az Acerének HDMI videokimenete van.[18]

Chromebook-modellek
Gyártó Modell Piacra dobás Processzor Üzemidő RAM Merevlemez Képernyőméret Tömeg Alapár Hivatkozások
Google Cr-48 (prototípus) 2010. december 1,66 GHz-es egymagos Intel Atom N455 processzor 9 óra 2 GB 16 GB SSD 12,1 in (30,7 cm) 1,7 kg nem forgalmazták CNET[19] Chrome OS lounge [20] newnotebookinfo[21]
Samsung Series 5 2011. június 1,66 GHz-es kétmagos Intel Atom N570 processzor 6,5 óra 2 GB 16 GB SSD 12,1 in (30,7 cm) 1,5 kg 429 USD (Wi-Fi), 499 USD (3G) CNET[22] Google[23]
Acer AC700 2011. július 1,66 GHz-es kétmagos Intel Atom N570 processzor 6 óra 2 GB 16 GB SSD 11,6 in (29,5 cm) 1,4 kg 349 USD Google[18] Amazon[24][25]
Samsung Series 5
XE550C22
2012. május 1,3 GHz Intel Celeron 867[26] 6 óra 4 GB DDR3 16 GB SSD 12,1 in (30,7 cm) 1,5 kg 449 USD (Wi-Fi), 549 USD (3G) [27][28][29]
Samsung Chromebook
XE303C12
2012. október 1,7 GHz Samsung Exynos 5 Dual[30] 6,5 óra 2 GB DDR3 16 GB SSD 11,6 in (29,5 cm) 1,1 kg 249 USD (Wi-Fi), 329 USD (3G) [31][32]
Acer C7 2012. november 1,1 GHz Intel Celeron 847 3,5 óra 2 GB DDR3 320 GB HDD 11,6 in (29,5 cm) 1,4 kg 199 USD (Wi-Fi) [33]
HP Chromebook Pavilion 2013. február 17. 1,1 GHz dual-core Intel Celeron 847 4,25 óra 2 GB DDR3 16 GB SSD 14 in (35,6 cm) 1,8 kg 329 USD (Dual band Wi-Fi 802.11 a/b/g/n és Ethernet) [34]
Google Chromebook Pixel 2013. február (Wi-Fi)
2013. április (LTE)
1,8 GHz dual-core Intel Core i5 5 óra 4 GB 32 GB SSD (Wi-Fi)
64 GB (LTE)
12,85 in (32,6 cm) 1,5 kg 1299 USD (Wi-Fi)
1449 USD (LTE)
[35]
Lenovo X131e 2013. február 26. Intel Celeron 6,5 óra 4 GB 16 GB SSD 11,6 in (29,5 cm) 1,8 kg 429 USD (Dual band Wi-Fi 802.11 a/b/g/n és Ethernet) [36]

Chromeboxok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Chromeboxok a Chromebookok asztali változatai. A Samsung jelentette meg az első Chromeboxokat.[37]

Chromebox-modellek
Gyártó Modell Piacra dobás Processzor RAM Merevlemez Méret Tömeg Alapár Hivatkozások
Samsung Series 3
XE300M22-A01US
2012 május 1,9 GHz-es kétmagos Intel Celeron B840 4 GB DDR3 16 GB SSD 1,3″×7,5″×7,5″ 1,2 kg 329,99 USD [37]
Samsung Series 3
XE300M22-A02US
 ? 2,5 GHz-es Intel Core i5-2450M processzor 4 GB DDR3 16 GB SSD 1,3″×7,6″×7,6″ 2,6 kg 499.99 USD [38]

Értékesítés és marketing[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Chromebookokat 2011. június 15-én kezdték értékesíteni, elsőként az USA-ban (itt online csatornákon keresztül, mint az Amazon és a Best Buy) és néhány kiválasztott európai országban. Az első modellek ára 349–499 dollár közé esett, típustól és a 3G opciótól függően.[39] A Google az üzleti és az oktatási szféra részére bejelentett egy havi előfizetésen alapuló árszabást is, ami három éves szerződéssel, a szükséges cseréket és frissítéseket beleszámolva havi 28, illetve 20 dollár lesz felhasználónként. A Verizon havi 100 megabájt ingyenes vezeték nélküli hozzáférést ad ajándékba az eladott gépekhez.[9]

A Chromebookok marketingjénél a Google először a gyakorlati tapasztalat erejére épített: a Cr-48-as pilot program résztvevőinek Samsung gépeket adott ajándékba, egyes Virgin America-járatokon pedig az utasok Chromebookot használhattak az utazás időtartama alatt.[40][41][42]

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fájl:Chromebook launch.jpg
Sundar Pichai (Google) a Chromebookról ad elő a 2011. májusi Google I/O-n.

Egyes iparági elemzők a Google webközpontú operációs rendszerrel szállított hardverét a Microsoft piaci uralma ellen indított közvetlen támadásnak tekintették.[1][2][3] Mások megkérdőjelezték a piaci időzítés helyességét: a vállalati vásárlók inkább a táblagépek felé mozdulnak, nem a netbookok irányába, és a Windows alternatívájaként inkább az Apple termékeit vásárolják; a piac széttagoltságát növeli, hogy a terméknek a Google saját Android operációs rendszerével is versenyeznie kell.[4][43] Felhívták a figyelmet arra is, hogy a platform sikere több tényezőn múlhat: léteznek-e jó minőségű webalkalmazások, elérhetők-e a meglévő Windows-alkalmazások virtuális munkaasztalokon,[44] illetve futtathatók-e offline módon egyes alkalmazások az eszközökön.[45][46]

A Samsung Series 5 specifikációi nem hatották meg Scott Steint, a CNET szakújságíróját: „Atom processzoros 12 hüvelykes gép mindössze 16 GB tárterülettel. Lehet, hogy a Chrome OS könnyűsúlyú a Windows XP-hez képest, de így is jól jönne a plusz tárterület a médiafájloknak. Ezért az árért kaphatnék egy 11,6 hüvelykes, Wi-Fi AMD E-350-nel szerelt ultrahordozható gépet, Windows 7-tel."[22] Másrészről MG Siegler a TechCrunchtól nagyrészt kedvezően nyilatkozott, dicsérve a CR-48-hoz képest továbbfejlesztett trackpad-érzékenységet és megnövelt sebességet, a hosszú üzemidőt és a minden modell esetében az iPadnél alacsonyabb árat.[2]

2011 júniusában az iFixit szétszerelt egy Samsung Series 5-öst és megállapította, hogy lényegében egy továbbfejlesztett Cr-48-asról van szó. Javíthatóságra 6/10-es osztályzatot adtak rá, főleg azért, mert a házat fel kellett nyitni az akkumulátor cseréjéhez, és mert a RAM csipet az alaplapra forrasztották. Az iFixit megjegyezte, hogy a „nagyrészt műanyag konstrukció kissé olcsó benyomást keltett”. Pozitív benyomást tett rájuk viszont, hogy a képernyő könnyen eltávolítható, és a legtöbb komponens, köztük az SSD-meghajtó könnyen cserélhető. Az iFixit munkatársa, Kyle Wiens összefoglalása szerint: „Elemzésünk rávilágított, hogy a Series 5 a meglehetősen tökéletlen Cr-48-as Chromebook-prototípus csiszoltabb változata. A Series 5 kiküszöböli a Cr-48 nagyobb hiányosságait, és ad hozzá annyi csillogást, ami felkeltheti egy széles fogyasztói réteg sóvárgását: keskeny, tetszetős külső, 8+ óra üzemidő, optimalizált teljesítmény.”[47]

2011. júniusi, a ZDNetnél publikált cikkében (Öt vállalati Chromebook-aggály, Five Chromebook concerns for businesses) Steven J. Vaughan-Nichols hiányolta az eszközökből a VPN-es képességeket, egyes hiányzó Wi-Fi biztonsági beállítást, köztük a Wi-Fi Protected Access II (WPA2) Enterprise with Extensible Authentication Protocol-Transport Layer Security (EAP-TLS) és a Cisco’s Lightweight Extensible Authentication Protocol (LEAP) megoldásokat. Megjegyezte, hogy a fájlkezelő nem működik, hogy a dokumentálatlan crosh shellt kell használni olyan alapvető dolgokhoz, mint egy SSH-kapcsolat létrehozása, és hogy a dokumentáció is súlyosan hiányos.[48]

Orlando városa adta az egyik legelső felhasználói visszajelzést. 600 Chromebookot próbáltak egy nagyobb, a virtuális desktopok elérésével kapcsolatos vizsgálat keretében. A korai adatok arra utalnak, hogy a Chromebooknak lehet perspektívája az IT-támogatási költségek csökkentésében. A végfelhasználók visszajelzése szerint utazáskor a Chromebook jól használható, a rendszerindítás gyors. Egyikük így fogalmazott: „ha csak vészhelyzetben kell online lennem, a Chrome-omat választanám”, de üzleti útjaira továbbra is a laptopot vinné. Orlando a Chromebookok további használatát tervezi.[49]

Benjamin Humphrey az OMG! Ubuntu!-tól 2011 júliusában így írt a Samsung Series 5 Chromebookról: „összességében a Samsung Series 5 egy bájos kis hardver és tökéletes kezdet a Chromebookok számára… Azonban, a Series 5-öt, mint terméket lehúzza a viszonylag funkciókban szegény szoftver. Bár a Chromebookot nyilván nem helyettesít egy teljes operációs rendszert, de olyan alapvető dolgokra képesnek kellene lennie, mint másolás-beillesztés a fájlkezelőben vagy az elterjedtebb fájlformátumok megjelenítése. Szerencsére a Chrome OS kiadási ciklusa nagyon rövid, 6 hetes, és a következő néhány frissítés során a legtöbb hasfájásomat orvosolni fogják, tehát csak egyre jobb lehet… azt tanácsolom, hogy az újdonságkeresők (early adopters) kivételével a többieknek érdemes megvárni az év vége felét a vásárlással, amíg a szoftver kicsit kiforrottabb lesz. Akinek viszont csak egy billentyűzettel ellátott táblagépre van szüksége, annak számára a Series 5 tökéletes választás lehet.”[50]

Pereskedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Salt Lake City-beli ISYS Technologies beperelte a Google-t egy utahi kerületi bíróságon, jogot formálva a „Chromium”, és így a Chromebook és Chromebox név használatára. A per célkitűzése, hogy a Google és partnerei felhagyjanak a Chromebookok árusításával.[51]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Googles Chrome Laptops will Go on Sale in June. Bits Blog, nytimes.com
  2. ^ a b c d Initial Thoughts on the Samsung Series 5 Chromebook. TechCrunch
  3. ^ a b Google Attack Microsofts Core with Chromebook. blogs.forbes.com
  4. ^ a b PCWorld. „Why Chromebooks will Fail 
  5. ^ a b A New Kind Of Computer: Chromebook. The Official Google Blog, 2011. május 11. (Hozzáférés: 2011. május 12.)
  6. Phipps, Simon. „Why I left my MacBook for a Chromebook”, InfoWorld, 2012. október 26. (Hozzáférés ideje: 2012. október 28.) 
  7. Bailey, Dan. „Chrome OS File Manager Gets Secret Shortcuts”, Conceivably Tech (Hozzáférés ideje: 2011. május 14.) 
  8. Smith, William: 8 Things You Need to Know About Chrome OS. MaximumPC. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
  9. ^ a b c Sherr, Ian. „Google to launch Chrome Laptops in June”, 2011. május 11. (Hozzáférés ideje: 2011. május 11.) 
  10. What is the Chrome Web Store?. Google Inc.
  11. Efficient software-based fault isolation, Robert Wahbe, Steven Lucco, Thomas E. Anderson, Susan L. Graham, 1993
  12. The Chromium Blog: Native Client Brings Sandboxed Native Code to Chrome Web Store Apps
  13. Google Cloud Print Help. (Hozzáférés: 2011. április 18.)
  14. Google Cloud Print. (Hozzáférés: 2011. április 19.)
  15. Three Big Questions for the Samsung Chromebook”, 2011. május 12. 
  16. Bakke, Kurt. „First Chromebook Is Expensive To Make”, Conceivably Tech (Hozzáférés ideje: 2011. június 16.) 
  17. ^ a b Google Chrome Samsung
  18. ^ a b c Google Chrome Acer
  19. Ackerman, Dan. „Google Cr-48 Chrome hardware pilot program: 'Not for the faint of heart'”, CNET (Hozzáférés ideje: 2011. május 14.) 
  20. Caris, Brad: Google CR-48 Notebook *FULL* Hardware Specs, 2010. November. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
  21. newnotebookinfo.com. „Google Chrome Cr-48 Notebook Review, Specs and Price” (Hozzáférés ideje: 2011. május 14.) 
  22. ^ a b Stein, Scott. „First Take: Samsung Series 5 Chromebook, the future of Netbooks?”, 2011. május 11. (Hozzáférés ideje: 2011. május 14.) 
  23. Google Chromebook: Specifications” (Hozzáférés ideje: 2011. május 15.) 
  24. Nothing but the web Amazon
  25. Amazon Page” (Hozzáférés ideje: 2011. május 17.) 
  26. http://www.amazon.com/Samsung-Series-550-Chromebook-Wi-Fi/dp/tech-data/B007Y8DJ22/ref=de_a_smtd
  27. Next step in the Chrome OS journey. Google Official Blog, 2012. május 29. (Hozzáférés: 2012. június 6.)
  28. Samsung Series 5 550. Google. (Hozzáférés: 2012. június 6.)
  29. Wollman, Dana. „Samsung Chromebook Series 5 550 review”, 2012. május 29. (Hozzáférés ideje: 2012. május 31.) 
  30. http://www.samsung.com/global/business/semiconductor/minisite/Exynos/products5dual.html
  31. Chromebooks: Samsung Chromebook. Google, 2012. október 18. (Hozzáférés: 2012. október 18.)
  32. Samsung Chromebook(XE303C12). Samsung. (Hozzáférés: 2012. október 18.)
  33. Chromebooks: Acer C7 Chromebook. Google, 2012. november 12. (Hozzáférés: 2012. november 12.)
  34. Paul, Ian. „Hewlett-Packard joins Chromebook fray with 14-inch browser-based laptop”, 2013. február 4. (Hozzáférés ideje: 2013. február 4.) 
  35. Shankin, Will. „Chromebook Pixel vs. MacBook Air”, 2013. február 21. (Hozzáférés ideje: 2013. február 22.) 
  36. New Chrome OS Devices for Early 2013. OMG Chrome, 2013. január 17. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  37. ^ a b Chromebox device. (Hozzáférés: 2012. május 29.)
  38. Chrome Story: There Are Two Chromeboxes – Here is the Second – $499.99 With Intel Core i5
  39. The Google Chromebook Breaks Cover At I/O 2011, Hits Retailers June 15th. TechCrunch
  40. Sood, Natesh. „Google launches new Chromebook Guru Program”, Gagetell (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 11.) 
  41. Parfeni, Lucien. „The Most Enthusiastic Cr-48 Owners Will Get a Free Samsung Chromebook”, Softpedia (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 11.) 
  42. Paula, Rooney. „Google, Virgin America partner to push ChromeBooks, free WiFi in the clouds (the real ones)”, 2011. június 30. (Hozzáférés ideje: 2011. július 2.) 
  43. Rooney, Paula. „5 issues that could derail Google's Chromebook”, ZDNet (Hozzáférés ideje: 2011. május 15.) 
  44. Claburn, Thomas: Google Pleased With Chromebook Sales. InformationWeek
  45. Why Google Chromebook's Success Depends Entirely on Apps. MIT Technology Review
  46. How 'Offline' Web Apps Will Work on Google Chromebooks. MIT Technology Review
  47. Paul, Ryan. „iFixit tears the chrome off of a Samsung Chromebook”, Ars Technica (Hozzáférés ideje: 2011. június 12.) 
  48. Vaughan-Nichols, Steven J.. „Five Chromebook concerns for businesses”, ZDNet (Hozzáférés ideje: 2011. június 14.) 
  49. Thibodeau, Patrick. „Orlando tries out 600 Chromebooks, The Chrome OS-based laptops may fit into city's cloud strategy”, Computerworld 
  50. Humphrey, Benjamin. „Google Chrome OS hands on; we review Samsung’s first Chromebook”, OMG! Ubuntu! (Hozzáférés ideje: 2011. július 14.) 
  51. Albanesius, Chloe. „Google Sued Over Chromebook Name”, 2011. június 9. (Hozzáférés ideje: 2011. június 15.) 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chromebook című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]