Adobe Flash

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adobe Flash
Adobe Flash Professional CS3 icon.png
AdobeFlashCS3OSX.png
Adobe Flash CS3 Mac OS X operációs rendszer alatt.

Fejlesztő Adobe Systems
Legfrissebb stabil kiadás Cc (14.0) (2014. október 4.) [1] +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás ismeretlen +/-
Operációs rendszer Windows (nincs hivatalos támogatás Windows XP Professional x64 Edition), Mac OS X, 32-bit Intel kompatibilis GNU/Linux és Solaris (Intel, SPARC)[1]
Kategória Multimedia Content Creator
Licenc kereskedelmi EULA
Az Adobe Flash weboldala

Az Adobe Flash egy szoftver amely az Adobe Systems termékcsaládba tartozik. Egy olyan professzionális multimédiafejlesztő-alkalmazás, amelynek segítségével könnyedén fejleszthetünk webes alkalmazásokat, játékokat, mozikat, vagy akár mobil tartalmakat. A Flash hatékonyan ötvözi a vektoros rajzolóprogram és a professzionális animációszervező-program minden előnyét.

A Flash története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993 januárjában, Jonathan Gay, Charlie Jackson és Michelle Welsh egy kis szoftvercéget indított el FutureWave Software néven és létrehozták első saját terméküket, a SmartSketch-t. A számítógépek a PenPoint OS nevű tollal rajzoló rajzprogramot használták, viszont a SmartSketch-nek az volt a célja, hogy a számítógépes grafika létrehozása olyan egyszerű legyen, mint amikor papíron rajzol az ember. Amikor a PenPoint elbukott a kereskedelmi piacon, a SmartSketch-et átírták Microsoft Windows-ra és Mac OS-re. Ahogyan egyre népszerűbbé vált az internet, a FutureWave egy vektorgrafikán alapuló web-animációs programot kezdett el fejleszteni, amely kihívásra késztette a Macromedia Shockwave technológiáját. 1995-ben a FutureWave módosította a SmartSketch-et, mégpedig úgy, hogy frame-by-frame animációt adott hozzá és újra kiadta FutureSplash Animator néven Macintosh-ra és PC-re. Ez alatt az idő alatt a társaság felvette Robert Tatsumi programozót, Adam Grofcsik művészt és egy PR szakembert, Ralph Mittman-t. Tatsumi összpontosított a felhasználói felületre, mialatt Gay írta a grafikus renderer-t: görbe formák matematikai-kódját és a böngésző plug-in-jét. A terméket az Adobe kínálta és a Microsoft használta fel az internetes csevegő programjához, az MSN-hez. 1996 decemberében a Macromedia megszerezte a vektor-alapú animációs szoftvert és később kiadta Flash néven, amelynek címe a szerződéskötő cég, a FutureWave szavaiból származik, mégpedig a „Future” és a „Splash” szóból.

Flashről általában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Flash eredetileg egy egyszerű animáció-szerkesztő programnak indult, mára azonban egy komplex platformmá fejlődött, amely egyaránt alkalmas mobil tartalmak, interaktív bemutató vagy akár weboldalak készítésére.

A technológia gyors elterjedésének több oka van, például hogy megjelenésekor úttörőnek bizonyult a dinamikus tartalmak kezelésében. Ma már szinte minden felhasználói számítógépen megtalálható, mert a legtöbb böngészőprogrammal és elterjedt felhasználói operációs rendszerrel kompatibilis. Viszonylagos kis mérete és egységes, megbízható megjelenése a legstabilabb kliens oldali interaktivitást biztosító technológia a webes fejlesztések területén. A webes tartalmak jó része, és számos szolgáltatás ma már elképzelhetetlen lenne Flash (vagy a lassan megjelenő alternatívái) nélkül.

Ugyanakkor a Flash kliensoldali lejátszóprogramja korántsem tökéletes, például nem megfelelően optimalizálták a benne található ún. video codec-eket, így rendkívül erősen leterheli a kliens számítógépet. Ez például több, a közelmúltban, vagy napjainkban debütáló netbook-on is érezhető hátrányokat okoz a felhasználónak. Az Adobe ráadásul nem szívesen portolja a lejátszót új platformokra, például az Apple iPhone első generációs tagjai is kénytelenek voltak nélkülözni, és ez sok tucat, még ma is kapható okostelefonra és PDA-ra is igaz. Hátrány továbbá, hogy a Flash-ben prezentált weboldalak tartalmait nem képes egyik keresőrendszer sem indexelni, így nem jelennek meg azok a találati listákban. Biztonsági problémák is gyakran előfordulnak a Flash lejátszóban, amelyekre legtöbbször elkészül a javított változat, azonban az Adobe nem alkotott még szabványos és működő implementációt a friss változatok gyors és késlekedésmentes terjesztésére. Továbbá, kizárólag Flash felhasználásával nehézkes adatbázissal és további komponensekkel üzemelő weboldalt fejleszteni, mert a Flash mint önálló HTML-objektum, sok áldozat árán hozható csak össze szerveroldali megoldásokkal, mint amilyen a PHP.

Flash tartalmakkal sok millió weboldalon találkozhatunk, és a Flash ma már nélkülözhetetlen eszköze az interaktív, látványos és szórakoztató web-nek.

Flash Player[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy olyan program, amely képessé teszi a számítógépünket vagy más eszközeinket arra, hogy SWF vagy FLV fájlokat jelenítsen meg. Megjelenhet önálló programként vagy böngészőbe ágyazott, úgynevezett pluginként is.

2003-as felmérés szerint a világon található személyi számítógépek 93%-án telepítve van, ezzel az egyik legelterjedtebb program lett.

Flash Videó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában egy flv kiterjesztésű állomány, amelyet az Interneten történő videó átvitelre fejlesztett ki az Adobe (korábban Macromedia), elsősorban azzal a céllal, hogy viszonylag jó minőségben és gyorsan legyen képes a felhasználó Flash Player segítségével videókat nézni a hálózaton.

Flash-programozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Flash elterjedésével megjelent az igény arra, hogy a különböző tartalmi elemeket, illetve a felhasználótól érkező válaszokat dinamikusan legyen képes a Flash feldolgozni és arra megfelelő választ adni.

Flasht az ActionScript script nyelv segítségével lehet programozni, amely egy ECMAScripten alapuló programozási nyelv, mely nagyban hasonlít a széles körben elterjedt JavaScriptre. Jelenleg több verziója is létezik, ezek közül a legfrissebb a 3.0.

Új verziók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendszerkövetelmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mac OS X 10.3 rendszerre:
    • - processzor: PowerPC G3 600 MHz vagy nagyobb teljesítményű
    • - Képernyő: 1024x768 - 16 bit
    • - Memória: 1024 MB
    • - Tárhely: 360 MB
  • Microsoft Windows 2000, XP
    • Processzor: Intel Pentium III 800 MHz vagy nagyobb teljesítményű
    • Képernyő: 1024x768 - 16 bit
    • Memória: 1024 MB
    • Tárhely: 710 MB

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]