Programozási nyelv
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A programozási nyelv a számítástechnikában használt olyan, az ember által olvasható és értelmezhető utasítások sorozata, amivel közvetlenül, vagy közvetve (például: gépi kódra fordítás után) közölhetjük a számítógéppel egy adott feladat elvégzésének módját.
A programozási nyelvek kategóriák szerinti csoportosításban, betűrendben felsorolva.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A programozási nyelvek története
Elterjedt nézet, hogy Charles Babbage készítette az első számítógép-szerű gépet, amire különböző programokat írt (az assemblyvel egyenértékben) Ada Lovelace.
Alan Turing felhasználta az elméleti konstrukciót a Turing-géphez, amely általános alapelveiben már úgy viselkedik, mint egy mai modern számítógép, összhangban az input, alacsony szintű programmal.
Az 1940-es években, amikor az első számítógépet megalkották, programozókra volt szükség, akik a saját kezükkel működtették a gépeket. Ebben az időben a számítógépek hihetetlenül nagy méretűek és drágák voltak. A robbanásszerű elektrotechnikai fejlődés a 20. század végén elősegítette a felhasználóbarát számítógépek elterjedését. Csak Konrad Zuse képzelte el az általa kifejlesztett Plankalkül használatát úgy, ahogy azokat napjainkban használjuk problémáink megoldására.
Az ezt követő fejlődés (tranzisztorok, integrált áramkörök és chipek) a számítógépeket sokkal megbízhatóbbá, könnyebben kezelhetővé tette, s a legkülönbözőbb programozási nyelvek is futtathatóvá váltak. Ez vezetett az exponenciálisan növekvő fejlődéshez, amely az Internetet, a mindenütt előforduló számítógépeket eredményezte, és megnövelte a hozzáférhetőséget olyan programozási nyelvekhez, mint például a Python, a Visual Basic stb.
Ahogyan a számítógépek ára drasztikusan csökkent, úgy nőtt a programok komplexitása és jelentősége, ami magával hozta azt, hogy a számítógép-időnél kétségtelenül sokkal fontosabbá vált a fejlesztési idő.
Az újonnan beépített, vizuális fejlesztői környezet (IDE) nyilvánvaló fejlődést hozott. Csökkentették az idő-, pénz- (és idegesség-) ráfordítást. A képernyő területei, melyek végrehajtják a programvezérlést, gyakran interaktívan átrendezhetőek. A kód-részleteket egy egérkattintással is előhívhatjuk. A munkát tehát előre gyártott komponensek és újra felhasználható kódokkal operáló eljáráskönyvtár teszik könnyebbé.
A korszerű nyelvek új fejlesztéseket tartalmaznak, mint például felhasználói jogok meghatározása; szabadon variálható, testhezálló telepítés és kinézet.
Az objektum-orientált módszertan képes lényegesen csökkenteni a programok elkészülési idejét, kódjának olvashatóságát, ugyanakkor (mint minden újabb absztrakciós szint) csökkenti azok hatékonyságát.
Lásd még: programozási paradigmák.
[szerkesztés] Programozási nyelvek listája
Alapvetően három kategóriába soroljuk a programozási nyelveket.
[szerkesztés] Gépi kód
A gépi kód valójában nem nyelv, mivel az a gép számára közvetlenül értelmezhető adatsort jelenti. A gépi kódhoz legközelebb álló nyelv az assembly nyelv. Ha egy assembly vagy mnemonik nyelv és az általa előállított gépi kód között egy-az-egy megfeleltetés van, akkor mondhatjuk, hogy az adott nyelv „gépi kód szintű”.
[szerkesztés] Assembly
A gépi kódhoz, vagyis az adott számítógép saját nyelvéhez legközelebb álló nyelveket nevezzük assembly nyelveknek: ezen a nyelven a legnehezebb programot írni, mert azt teljesen a gép architektúrájához alakítva, gépi logika szerint kell elkészíteni. Cserébe az assembly nyelven írt programok a leggyorsabbak.
Az assembly nyelven írt programot gépi kódra az „assembler” (fordítóprogram) fordítja le. (Ebből látható, hogy igazából az assembly is egy fordított nyelv, de mégsem soroljuk a fordított nyelvek közé, mivel a legtöbb esetben a „fordított nyelvek” az adott nyelvről assembly-re fordítanak (belsőleg), és utána azt alakítják át gépi kóddá.)
Minden egyes processzor-családnak saját assembly nyelve van (vagy nyelvei vannak).
[szerkesztés] Magas szintű nyelvek
A magas szintű nyelvek esetén valamilyen absztrakció segítségével az emberi logikához vagy a problématérhez közelebb eső nyelven fejezzük ki a programunkat.
[szerkesztés] Lásd még
- Programozási nyelvek kategóriák szerint
- Objektumorientált programozás
- Objektumorientált programozást támogató nyelvek listája
[szerkesztés] Külső hivatkozások
