Programozási nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A programozási nyelv a számítástechnikában használt olyan, az ember által olvasható és értelmezhető utasítások sorozata, amivel közvetlenül, vagy közvetve (például: gépi kódra fordítás után) közölhetjük a számítógéppel egy adott feladat elvégzésének módját.

A programozási nyelvek kategóriák szerinti csoportosításban, betűrendben felsorolva.

A programozási nyelvek története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedt nézet, hogy Charles Babbage készítette az első számítógép-szerű gépet, amire különböző programokat írt (az assemblyvel egyenértékben) Ada Lovelace.

Alan Turing felhasználta az elméleti konstrukciót a Turing-géphez, amely általános alapelveiben már úgy viselkedik, mint egy mai modern számítógép, összhangban az input, alacsony szintű programmal.

Az 1940-es években, amikor az első számítógépet megalkották, programozókra volt szükség, akik a saját kezükkel működtették a gépeket. Ebben az időben a számítógépek hihetetlenül nagy méretűek és drágák voltak. A robbanásszerű elektrotechnikai fejlődés a 20. század végén elősegítette a felhasználóbarát számítógépek elterjedését. Csak Konrad Zuse képzelte el az általa kifejlesztett Plankalkül használatát úgy, ahogy azokat napjainkban használjuk problémáink megoldására.

Az ezt követő fejlődés (tranzisztorok, integrált áramkörök és chipek) a számítógépeket sokkal megbízhatóbbá, könnyebben kezelhetővé tette, s a legkülönbözőbb programozási nyelvek is futtathatóvá váltak. Ez vezetett az exponenciálisan növekvő fejlődéshez, amely az Internetet, a mindenütt előforduló számítógépeket eredményezte, és megnövelte a hozzáférhetőséget olyan programozási nyelvekhez, mint például a Python, a Visual Basic stb.

Ahogyan a számítógépek ára drasztikusan csökkent, úgy nőtt a programok komplexitása és jelentősége, ami magával hozta azt, hogy a számítógép-időnél kétségtelenül sokkal fontosabbá vált a fejlesztési idő.

Az újonnan beépített, vizuális fejlesztői környezet (IDE) nyilvánvaló fejlődést hozott. Csökkentették az idő-, pénz- (és idegesség-) ráfordítást. A képernyő területei, melyek végrehajtják a programvezérlést, gyakran interaktívan átrendezhetőek. A kód-részleteket egy egérkattintással is előhívhatjuk. A munkát tehát előre gyártott komponensek és újra felhasználható kódokkal operáló eljáráskönyvtár teszik könnyebbé.

A korszerű nyelvek új fejlesztéseket tartalmaznak, mint például felhasználói jogok meghatározása; szabadon variálható, testhezálló telepítés és kinézet.

Az objektumorientált módszertan képes lényegesen csökkenteni a programok elkészülési idejét, kódjának olvashatóságát, ugyanakkor (mint minden újabb absztrakciós szint) csökkenti azok hatékonyságát.

Lásd még: programozási paradigmák.

Programozási nyelvek listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd Programozási nyelvek listája betűrendben

Alapvetően három kategóriába soroljuk a programozási nyelveket.

Gépi kód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gépi kód valójában nem nyelv, mivel az a gép számára közvetlenül értelmezhető adatsort jelenti. A gépi kódhoz legközelebb álló nyelv az assembly nyelv. Ha egy assembly vagy mnemonik nyelv és az általa előállított gépi kód között egy-az-egy megfeleltetés van, akkor mondhatjuk, hogy az adott nyelv „gépi kód szintű”.

Assembly[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd: Assembly programozási nyelv

A gépi kódhoz, vagyis az adott számítógép saját nyelvéhez legközelebb álló nyelveket nevezzük assembly nyelveknek: ezen a nyelven a legnehezebb programot írni, mert azt teljesen a gép architektúrájához alakítva, gépi logika szerint kell elkészíteni. Cserébe az assembly nyelven írt programok a leggyorsabbak.

Az assembly nyelven írt programot gépi kódra az „assembler” (fordítóprogram) fordítja le. (Ebből látható, hogy igazából az assembly is egy fordított nyelv, de mégsem soroljuk a fordított nyelvek közé, mivel a legtöbb esetben a „fordított nyelvek” az adott nyelvről assembly-re fordítanak (belsőleg), és utána azt alakítják át gépi kóddá.)

Minden egyes processzor-családnak saját assembly nyelve van (vagy nyelvei vannak).

Magas szintű nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magas szintű nyelvek esetén valamilyen absztrakció segítségével az emberi logikához vagy a problématérhez közelebb eső nyelven fejezzük ki a programunkat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]