Personal Digital Assistant

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(PDA szócikkből átirányítva)
EO Personal Communicator (440), AT&T, ős-PDA 1993-ból
Modern PDA: Palm TX, 2005

A PDA az angol personal digital assistant rövidítése, magyarul digitális személyi asszisztens, – másként kéziszámítógép vagy zsebszámítógép – egy kisméretű mobil eszköz, zsebben hordozható számítógép, főleg személyes információk tárolására és feldolgozására szolgál.

A PDA-kat emlegetik még palmtop-ként is, ami tenyérszámítógépet jelent, és néha Pocket PC néven, azonban ez a Microsoft eszközspecifikációja Windows CE operációs rendszert használó gépekhez (PDA-khoz).

A PDA-kon általában megtalálhatóak a személyes előjegyzési naptár, címjegyzék, számológép, óra, jegyzettömb, internetböngésző alkalmazások és játékok is. Az újabb modellek színes képernyővel, elfogadható minőségű audiorendszerrel, hálózati és/vagy telefonos kapcsolattal is rendelkeznek, így webböngészőként, médialejátszóként vagy akár telefonként is használhatók. A legtöbb modern PDA Wi-Fi kapcsolattal csatlakozik a belső vagy külső hálózatokhoz, internethez. A gépek többsége érintőképernyőt használ.

A 'PDA' kifejezés először 1992 január 7-én hangzott el a Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n; John Sculley, az Apple akkori vezérigazgatója a show-n elhangzott megnyitóbeszédében bejelentette a Newton platformot és meghatározta a personal digital assistant'" eszközkategóriát. Még ugyanebben az évben elkezdődött egy Newton-alapú eszköz fejlesztése, ennek eredményeképpen végül elkészült az Apple MessagePad, ami 1993 augusztusában került a piacra.[1] Az Apple MessagePad elsősége vitatható, ugyanis az EO Personal Communicator már 1993 áprilisában megjelent.[2]

1996 márciusában jelentkezett a Palm Inc. az első valóban sikeres kéziszámítógép-modelljével, a Palm Pilot 1000 modellel. Ugyanebben az évben a Nokia bemutatta az első PDA-képességekkel bíró mobiltelefonját, a Nokia 9000 Communicator modellt[3], ami később a világon a legtöbb példányban eladott PDA-vá nőtte ki magát és elindította a smartphone / okostelefon termékvonalat. Manapság a PDA-k túlnyomó többsége okostelefon: évente 150 millió eladott smartphone mellett 3 millió 'közönséges' PDA-t adnak el. Tipikus okostelefonok pl. RIM BlackBerry, az Apple iPhone, a Nokia N-Series és a HTC.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A PDA kifejezés ugyan 1992-ben hangzott el először, de a PDA-k története korábban kezdődik, egyszerűbb eszközökkel, amelyek magukban hordozzák a különböző meghatározó elemeket. A hordozható számítógépek elve már 1968-ban felmerült: Alan Kay, a Xerox PARC kutatója ekkor dolgozta ki a Dynabook koncepciót[4], ennek megvalósításai gyakorlatilag a mostani táblagépek. A PDA kialakulásához vezető főbb események a következők:

1982 – Panasonic / Quasar HHC az első valódi kézi számítógép (handheld computer). Jelelmzői: MOS 6502 processzor, 1 MHz órajel, 2 / 4 / 8 kB RAM, teljes QWERTY billentyűzet, BASIC nyelven programozható.[5] Hasonló gépekkel a HP is jelentkezett, ilyen volt a HP-75 sorozat (48 kB ROM, 16 kB RAM)[6].

1983 májusában piacra került a Casio PF-3000 modell, ami már pályázhat az első PDA címére. Ez az eszköz az első volt a Casio digitális napló (digital diary) termékvonalában.[7] Ebben a kalkulátormodellben a számológép mellett volt napló, telefonkönyv, határidőnapló és jegyzettároló funkció. Az eszköznek LCD kijelzője és alap 961 byte belső memóriája volt, a memóriát 2 KB-ig lehetett bővíteni.[8]. A későbbi modellekben megjelent a japán kanji karakterek támogatása és a szinkronizálási lehetőség.

1984-ben került forgalomba a Psion Organiser I nevű modellje. Jellemzői: 8 bites Hitachi HD 6301X processzor, órajele 0,92 MHz, egysoros alfanumerikus LCD kijelző, memória: 2 kB RAM, 4 kB ROM az alkalmazásoknak és 8 kB és 16 kB kapacitású külső írható memória bővítő (DATAPAK), 36 gombos billentyűzet, mérete: 14×9 cm.[9] Bővítés nélkül számológép és óra alkalmazásokat lehetett indítani, de különböző bővítőkkel sok egyéb (pl. üzleti, tudományos, stb.) alkalmazást is lehetett rajta használni, programozható volt (POPL programnyelven), külön bővítővel képes volt soros porton kommunikálni.

1984-ban megjelenik a Psion Organiser II; ebben az eszközben 2-soros LCD kijelző, javított billentyűzet, nagyobb ROM és RAM van.

1987Casio IF-8000, az első érintőképernyővel rendelkező „digitális napló” ill. üzleti kalkulátor. Szintén rendelkezett a modern PDA-k több vonásával, így volt benne telefonkönyv, előjegyzési naptár és egyéb adattároló alkalmazások, különböző kalkulátorok és BASIC nyelvű programozhatóság.[10]

1991 – a Hewlett-Packard bemutatja a HP 95LX jelű zsebszámítógépét: ez egy MS-DOS operációs rendszert futtató NEC V20 CPU-val és többsoros (16x40 karakteres) LCD képernyővel szerelt gép, ROM-jában Lotus 1-2-3 táblázatkezelő, kalkulátor, előjegyzési napló, kommunikációs és szövegszerkesztő programokkal. 1991 szeptemberében a Psion is jelentkezik egy hasonló eszközzel: elindítja a Psion Series 3 sorozatot. Ezekben a gépekben SIBO operációs rendszer, NEC V30H processzor és 480×160 pixeles monokróm LCD képernyő van.

MessagePad 100, Apple

1992 – megszületik a PDA kifejezés, az Apple bejelenti a Newton platformot. Megalakul a Palm, Inc.

1993. április: megjelennek a később az AT&T által felvásárolt GO/Eo cégek EO Personal Communicator modelljei.

1993. augusztus 3-án: megjelenik az Apple Newton platform első modellje: Newton MessagePad (H1000)[11]. Ebben Newton OS működött ARM 610 processzor fölött, 336×240 pixeles zöld-fekete LCD érintőképernyője volt, amin virtuális QWERTY billentyűzeten vagy kézírásfelismerőn keresztül lehetett adatokat bevinni.

1993Casio: Zoomer PDA (Tandy Z-PDA, Casio Z-7000)[12].

1996 – a Palm első PDA-i: májusban a Palm Pilot 1000 és a Pilot 5000.

Ez a felsorolás csak a PDA-k fejlődésének jelentősebb mérfölköveit sorolta fel. A fejlődés a mai napig tart, az újabb eszközök adatai megtalálhatók pl. a pdadb.net adatbázisában.

Jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Érintőképernyő, mint alapértelmezett beviteli eszköz. Sok PDA-n nincs érintőképernyő, ezeken viszont van valamilyen más adatbeviteli eszköz: numerikus vagy alfanumerikus billentyűzet.
  • Memóriakártya-bővítőhely (SD, CF, korábbi modelleken PCMCIA)
  • Vezetékes (soros, USB) és/vagy vezeték nélküli (pl. IrDA, Bluetooth vagy WiFi) csatlakozási lehetőség
  • Szinkronizálási lehetőség számítógéppel.

Operációs rendszerük általában lehetővé teszi további szoftverek telepítését is. A szoftverek között általában van előjegyzési naptár, szervező, címjegyzék és jegyzettömb, ezek a PDA ROM-jába égetve, az operációs rendszer részét képezik (PIM alkalmazások). A csatlakozó PDA-kon van e-mail és web támogatás is.

Hardver[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Processzor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mobil eszközökben legelterjedtebb processzortípus az ARM, de egyéb kis fogyasztású processzorokkal is készülnek modellek.

Néhány processzortípus és az azokat tartalmazó jellemző eszközök felsorolása:

  • Texas Instruments OMAP processzorcsalád: az OMAP processzorok is ARM magot tartalmaznak, videó és jelfeldolgozó processzorokkal bővítve. Nokia (Nokia 9000, Nokia 9500) és Palm (Palm Pre) eszközökben találhatók.
  • Intel StrongARM: 32 bites Intel-féle ARMv4 implementáció. Apple Newton MessagePad 2000 és 2100 eszközökbe kerültek beépítésre.
  • Intel XScale processzorok: ez az Intel saját ARM implementációja, az XScale processzorok ARMv5 architektúrára épülnek. Ilyen processzort tartalmazó eszközök: Palm TX, Palm LifeDrive, Palm Tungsten és Zire sorozatok, Sony Clie NX és NZ sorozatok, Asus MyPal család, stb.
  • Motorola / Freescale Semiconductor Dragonball processzor: a 68000-es magra épülő mikrokontroller, speciálisan kézi eszközök igényeihez kialakítva. Órajelek: 16,67 MHz, 33,16 MHz, 66,32 MHz. Palm OS eszközökbe kerültek, pl. Sony CLIE PEG, Handspring Treo, Palm m515, Palm Tungsten W.
  • Hitachi SH3 és SH4: a Hitachi 32 bites RISC processzorcsaládja. Hewlett-Packard Jornada, Casio Cassiopeia típusú modellekben.

Érintőképernyő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érintőképernyő használata stílussal

Már a kezdeti PDA-k, mint pl. Apple Newton és Palm Pilot, egyik jellemzője volt az érintőképernyő. Az érintőképernyő egymagában adatmegjelenítő és adatbeviteli eszköz is, emiatt a készülékeken csak igen kevés kezelőgomb található, a leggyakrabban használt programok indítására. Az érintőképernyős PDA-k, a Windows Mobile eszközöket is beleértve, általában rendelkeznek stílussal, ami alatt itt írópálcikát kell érteni.

Stílusok

A stílus általában a készülék oldalán kialakított nyílásába rejthető tollszerű eszköz, a képernyőn való kijelölésre és írásra szolgál, és úgy van kialakítva, hogy ne karcolja össze a képernyő felületét. Szövegbevitel az alábbi négy módon lehetséges:

  • virtuális billentyűzet segítségével: ekkor a billentyűzet képe megjelenik az érintőképernyőn, és a betűk megérintésével lehet a szöveget beírni,
  • külső billentyűzeten, amely USB-n, infravörös porton vagy Bluetooth adapteren kapcsolódik a géphez,
  • kézírásfelismerő szoftver segítségével: ebben az esetben szavakat és betűket írnak a képernyőre és azt a szoftver alakítja át karakterekké és illeszti be az éppen aktív beviteli mezőbe. A kézírásfelismerés pontossága a fejlesztések ellenére még nem tökéletes.
  • egyszerűsített karakterfelismerő használatával (ilyen pl. a Palm Graffiti nevű szoftvere): a betűk egyszerűsített formáihoz egy előre meghatározott, könnyen megjegyezhető vonalkészlet tartozik; karakterek beviteléhez a felhasználónak a megfelelő ábrát kell berajzolni egy elkülönített beviteli mezőbe, amit a szoftver felismer.

Fejlett PDA-kon, mint pl. Blackberry v. Palm Treo, teljes billentyűzet és görgetőkerék (...gömb) található a szövegbevitel és a navigáció céljaira, az érintőképernyős beviteli módok mellett. Léteznek még összehajtható billentyűzetek, amelyek vezetékkel vagy anélkül csatlakoztathatóak az eszközökhöz; ezek normál gépírást tesznek lehetővé.

A PDA-k érintőképernyőihez két alapvető technológia használatos. Az egyik a rezisztív technológia, ami viszonylag pontos bevitelt tesz lehetővé, így használható a stílus, de erősebb nyomásra van szükség, ujjheggyel való érintésekre nem reagál annyira érzékenyen. Nemrégiben jelentek meg a másik, a kapacitív technológiát használó készülékek. A kapacitív érintőképernyő nagyon gyenge érintésekre is reagál, nem szükséges nyomás a képernyőn, és főleg ujjheggyel való műveletekre való, azonban ezeken nem lehet ún. passzív stílust használni.

Az Apple iPhone, iPod Touch, Palm Pre és a HTC HD2 PDA-kban kapacitív érintőképernyő található, ami lehetővé teszi ezeken a készülékeken a multitouch azaz többszörös érintésre érzékeny technika használatát.

Memória[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A PDA-kban alapvetően kétfajta memória található: ROM és RAM.

A ROM az operációs rendszert tartalmazza. Ennek az előnye az, hogy az operációs rendszer fájljai nem törlődnek, még akkor sem, ha teljesen megszűnik az áramellátás, valamint az, hogy az operációs rendszert nem kell installálni. A ROM általában nem írható, de erre a feladatra igen hamar flash memóriát kezdtek használni a gyártók. Ez lehetővé tette az operációs rendszer újabb változatainak, frissítéseinek telepítését, akár a felhasználó által. A flash memória kihasználatlan részét egyes operációs rendszerek a felhasználó rendelkezésére bocsátják, az ott tárolt adatok nem törlődnek tápfeszültség kikapcsolása vagy reset után.

A PDA-k a RAM memóriát két célra használják. Az egyik az adattárolás, azaz fájlok v. adatbázisok folyamatos tárolása (nem úgy, mint pl. az asztali vagy laptop gépeken, ahol ezeket az adatokat a winchesteren lévő fájlrendszerben tárolják). A RAM-ban lévő adatok elveszhetnek pl. reset vagy az akkumulátor teljes lemerülése esetén. A ROM másik funkciója a programmemória: a programok a RAM-ba töltődnek és a programfuttatás során a processzor erről a területről olvas ill. oda ír. Mindkét feladat a RAM-ot használja, így az operációs rendszer feladata a RAM felosztása a két funkció között. A felosztás lehet automatikus, de néha a felhasználó is beállíthatja (ilyen pl. a Windows Mobile 2003 memóriakezelése)[13].

A beépített memória mérete rohamosan növekszik, erre néhány példa:

  • 1994, Apple MessagePad: 4MB ROM, 640kB RAM;
  • 2002, Palm m515: 16 MB RAM + 4 MB flash ROM;
  • 2008, HP iPaq 214: 128 MB RAM (SDRAM) és 256 MB flash ROM;
  • 2008, Apple iPod Touch: 8, 16, 32 vagy 64 GB.

Memóriabővítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korai PDA-kban nem vagy csak ritkán volt memóriabővítési lehetőség, ám a modern PDA-k szinte mind ilyenek. A külső, cserélhető memóriakártyák kínálják a legegyszerűbb és legolcsóbb módszert a memória kiterjesztésére. A legnépszerűbb memóriakártya típusok: Memory Stick (pl. Sony CLIÉ modellekben), Compact Flash (CF), MMC és Secure Digital (SD). Van olyan eszköz, amely egyszerre többfajta bővítővel rendelkezik, ilyen pl. a HP iPaq 214, amelyben CF és SD bővítőhely is van. Az okostelefonok újabban micro-SD kártyával bővíthetők.

Vezetékes csatlakozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A PDA-kat kezdetben soros porton, újabb modellek esetén (mini-)USB porton lehet gazdagéphez vagy egyéb eszközhöz csatlakoztatni.

Vezeték nélküli csatlakozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eszközök csatlakoztatási lehetőségei: IrDa, Bluetooth, WiFi

Szoftver[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Operációs rendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mobil eszközök viszonylag kevés operációs rendszeren osztoznak. Ezeken az eszközökön a hardver sokkal szorosabb kapcsolatban van az operációs rendszerrel, mint ahogy az az asztali gépek ill. személyi számítógépek körében megfigyelhető.

A főbb PDA operációs rendszerek a következők:

OS neve alias gyártó / fejlesztő részesedés
2009[14]
előrejelzés
2012[15]
Windows Mobile Pocket PC
Windows CE
Microsoft 8,8% 12,8%
Palm OS Garnet OS Palm Inc. 1,5% 2,1%
BlackBerry OS Research In Motion (RIM) 21% 12,5%
Symbian OS Symbian Foundation
(korábban Symbian Ltd.)
46% 39%
GNU/Linux
változatok
ACCESS Linux,
Familiar,
Ångström distribution,
LiMo, Maemo,
Openmoko, stb...
sokan mások 1,5% 5,4%
iPhone OS OS X vagy OS X iPhone Apple Inc. 18% 13,7%
Android Android Inc., Google Inc.,
Open Handset Alliance
3,5% 14%
  • a Palm OS és a GNU/Linux együttesen 3%, a pontos szám nem ismert.

Ld. még: okostelefonok operációs rendszerei

Szinkronizáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasználói szoftver[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autós navigáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adatgyűjtők, terepi eszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orvosi és tudományos területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasználás az oktatásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fogyatékkal élők PDA-használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismertebb modellek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Personal Digital Assistant témájú médiaállományokat.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]