Okostelefon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Smartphone szócikkből átirányítva)
Okostelefonok. Balról jobbra, felül: iPhone 3G, Blackberry 8820, Nokia N78, Nokia N81; alul: Nokia N95, Nokia E65, Nokia N70.

Okostelefonnak (angolul smartphone) nevezzük a fejlett, gyakran PC-szerű funkcionalitást nyújtó mobiltelefonokat. Nincs egyértelmű meghatározás arra, hogy mi az okostelefon.[1][2] Egyesek szerint okostelefon az a mobil, aminek teljes értékű operációs rendszere szabványosított interface-eket és platformot nyújt az alkalmazásfejlesztők számára.[3] Mások meghatározásában az okostelefon egyszerűen egy olyan készülék, ami olyan fejlett funkciókat tartalmaz, mint e-mail, Internet és e-book-olvasó, és/vagy teljes értékű billentyűzet, vagy külső USB-s billentyűzet és VGA csatlakozó. Más szavakkal, egy olyan miniatűr számítógép, ami telefonként is képes működni.[4][5] Az okostelefon szó továbbgondolásával megjelent a fejlett képességekkel nem rendelkező készülékekre a „butatelefon” elnevezés. A képességeiben e kettő között álló telefonokat angol nyelvterületen feature phone-nak (magyarul elterjedtebb néven: középkategóriás telefonnak) is nevezik.

Definíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nincs megegyezés az iparágban arról, hogy pontosan mi teszi az okostelefont, és a meghatározások az idő múlásával változnak.[2] David Wood, a Symbian Ltd. ügyvezető alelnöke szerint, „az okostelefonok két alapvető dologban különböznek a hagyományos mobiltelefonoktól: ahogyan összerakják őket, és amire képesek.”[6] Más definíciók különböző helyre teszik a hangsúlyt ezen két faktor között.

„Az okostelefonok csak egyetlen evolúciós lépcsőfokot képviselnek a fejlődés folyamatában, így meglehet, hogy az eszköz egy ponton még kisebbé válik és egyáltalán nem fogjuk már telefonnak nevezni, de egy integrált eszköz lesz […] a lényeges dolog itt, hogy az eszköz lehetőség szerint láthatatlan legyen, ne álljon a feladatot végző személy útjába” – véli Sacha Wunsch-Vincent, az OECD közgazdásza.[7]

A legtöbb, jelenleg okostelefonnak tekintett készüléken jól meghatározható operációs rendszer fut. Képességek tekintetében, a legtöbb okostelefon teljes értékű e-mailezésre képes és határidőnapló-funkcionalitást is tartalmaz. Az egyéb képességek közé tartozhat valamilyen plusz beviteli felület, mint egy miniatűr QWERTY billentyűzet, érintőképernyő vagy D-pad, beépített fényképezőgép, névjegyzék, gyorsulásmérő, beépített navigációs hardver és szoftver, üzleti dokumentumok olvasásának képessége, médialejátszó zene lejátszásához, fényképek és videoklipek nézegetéséhez, internetböngésző, vagy valamilyen biztonságos módszer az üzleti levelezés kezelésére, mint a BlackBerryben. A legtöbb okostelefon képes arra, hogy annyi nevet tároljon a névjegyzékben, amennyit csak a memória mennyisége lehetővé tesz, ellentétben a hagyományos telefonokkal, ahol ez szokásosan limitálva van. A legtöbb okostelefonon lehetséges akár 5000 nevet tárolni.

Operációs rendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2011 második negyedévében eladott okostelefonok operációs rendszerei, a Gartner szerint.[8]

Az okostelefonokon található operációs rendszerek közé tartozik a Symbian OS, az iPhone OS, a RIM BlackBerryje, a Microsoft Windows Phone, a Linux, a Palm WebOS, a Firefox OS, az Ubuntu Touch és a Google-féle Android. Az Android és a WebOS Linux alapra épül, az iPhone OS pedig a Unix-rokon BSD és NeXTSTEP operációs rendszerekből származtatható.

Lehetőségek és veszélyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az okostelefonok miatt az internetfüggők száma nőni fog. Ráadásul így veszélyesebb a dolog, mert mindig ott van velünk a „kábítószerünk” – mondja dr. Hilarie Cash, az amerikai internetfüggőket kezelő ReSTART tábor alapítója.[9]

Nicholas Carr A felszínesség című, 2010-ben megjelent könyvében[10] kijelenti: „A mindennapjaink szerves részét képező internet folyamatosan eltereli a figyelmünket, és nem engedi, hogy hosszabb ideig egyetlen dologra összpontosítsunk. Képtelenek leszünk rendesen koncentrálni.”

Bár a koncentráció hosszabb szövegeknél romlik, az érem másik oldala, hogy a döntési képességek javulhatnak. Magyarországon az internetpenetráció 2009 második felében 55% volt;[11] az internetet használók és nem használók közötti digitális szakadékot a számítógépnél olcsóbban beszerezhető okostelefonok várhatóan csökkenteni fogják.

Egy másik problémakör a telefonok elő és utóélete: az előállításhoz szükséges nyersanyagok bányászata közbeni problémák, az esetenként gyerekmunkásokat[12]alkalmazó összeszerelő cégek, illetve a használat után hulladékká vált telefonok környezeti, egészségügyi hatásai. Az okostelefonokhoz is használt ón, tantál, arany esetenként szabályozatlan bányászata sok egészségügyi és természetvédelmi gondot okoz.[13][14][15][16] Szintén egészségügyi és természetvédelmi kockázata van a hulladékként fejlődő országokba szállított elektronikai eszközöknek is.[17]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Smartphone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.