GNU

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
GNU
Heckert GNU white.svg
Fejlesztő Közösség
OS-család Unix-szerű
Hardver IA-32 (csak a Hurd kernel) és Alpha, ARC, ARM, AVR32, Blackfin, C6x, ETRAX CRIS, FR-V, H8/300, Hexagon, Itanium, M32R, m68k, META, MicroBlaze, MIPS, MN103, OpenRISC, PA-RISC, PowerPC, s390, S+core, SuperH, SPARC, TILE64, Unicore32, x86, Xtensa (csak a Linux-libre kernel)
Kernel Microkernel (GNU Hurd) vagy monolitikus kernel (GNU Linux-libre, elágazása a Linux-nak)
Felhasználói felület GNOME
Licenc GNU GPL, GNU LGPL, GNU AGPL, GNU FDL, GNU FSDG [1] [2]
Státusz folyamatosan fejlesztik
Weboldal https://gnu.org/

A GNU (ejtsd géenú vagy gnú) egy kizárólag szabad szoftverből álló számítógépes operációs rendszer. A rövidítés jelentése rekurzív (önhivatkozó) módon „GNU's Not Unix”, azaz „a GNU nem Unix”. Ez arra utal, hogy a GNU egy Unix-szerű (Unix jellegű) operációs rendszer, viszont nem tartalmaz Unixból származó kódot és a Unixszal ellentétben szabad szoftver.[3]

A GNU-t a GNU Projekt keretében fejlesztik, a projekt szárnyai alatt kiadott programokat pedig GNU csomagoknak vagy GNU programoknak hívják. A rendszer alapvető összetevői közé tartozik a GNU Compiler Collection (GCC, GNU fordítóprogram-gyűjtemény), a GNU Binary Utilities (binutils), a Bash rendszerhéj, a GNU C library (glibc), és a GNU Core Utilities (coreutils).

A GNU projekt 1983-ban Richard M. Stallman vezetésével indult azzal a céllal, hogy teljes értékű, Unix-szerű, de szabad operációs rendszert fejlesszenek ki.

A GNU-t folyamatosan fejlesztik. Bár szinte minden része régóta teljes, a hivatalos rendszermagja (kernel), a GNU Hurd még mindig félkész és nem minden GNU összetevő működik vele. Emiatt általában egy külső magot, a Linux kernelt szokták használni helyette. Az ilyen rendszert általában egyszerűen Linuxnak nevezik, egyesek szerint viszont pontosabb lenne a GNU/Linux elnevezés. Ezt a magot hivatalosan nem fogadta be a GNU projekt, de más külső szoftvereket igen, például a X.Org által kiadott X Window rendszert és a TeX betűszedő rendszert. Sok GNU programot más operációs rendszerekre is átírtak, például a Microsoft Windowsra, a BSD különböző változataira, valamint a Solarisra és a Mac OS-re.

A GNU kedvéért alkották meg a GNU General Public License-et (GPL, GNU Általános Nyilvános Licenc), a GNU Lesser General Public License-et (LGPL, GNU Kevésbé Általános Nyilvános Licenc) és a GNU Free Documentation License-et (GFDL, GNU Szabad Dokumentációs Licenc), ám ezeket mára sok más, GNU-hoz nem kapcsolódó projekt is használja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baby GNU

1983. szeptember 27-én indult el a GNU projekt. 1984. január 5-én kezdődött el a tervezési folyamat.

GNU szoftverek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szóvivők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hivatalos GNU szóvivők listája: [1]:

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz GNU témájú médiaállományokat.
  1. GNU Licenses
  2. GNU FSDG
  3. The GNU Operating system. (Hozzáférés: 2008. augusztus 18.)