GTK
| GTK | |
 | |
 | |
| Vezérlőelemek a Gtk3-demóban | |
| Fejlesztő | GNOME alapítvány |
| Első kiadás | 1998-04-14 |
| Legfrissebb stabil kiadás | 4.14.3 (stabil verzió, 2024. április 19.)[1] |
| Programozási nyelv | C |
| Operációs rendszer | platformfüggetlen |
| Platform | platformfüggetlen |
| Méret | 18 MB |
| Állapot | aktív |
| Kategória | Widget készlet |
| Licenc | LGPL |
| A GTK weboldala | |
A GTK, más néven The GIMP Toolkit a legelterjedtebb vezérlőelem-készletek egyike az X Window System alatt. Kezelőfelületek tervezésére szolgál, mint a Qt vagy a Motif.
A GTK-t eredetileg a GIMP képszerkesztő szoftverhez fejlesztette Spencer Kimball, Peter Mattis és John MacDonald – a berkeley-i Kaliforniai Egyetem eXperimental Computing Facility tagjai. Az LGPL szerződés értelmében a GTK szabad szoftver, és a GNU projekt része.
Programozási nyelvek[szerkesztés]
A GTK a C programozási nyelvet használja a GObject rendszerrel, de más programnyelvekre is vannak portjai, például C++ra (gtkmm), Perlre, Pythonra (pyGTK), Rubyra és Javára. A GTK-server segítségével bármilyen IO képességekkel rendelkező nyelvvel használható stream alapú IPC kommunikáció segítségével. Vannak direkt a GTK-hoz írt nyelvek, mint a GOB2 és a Vala.
Sok vezérlőelem-készlettel ellentétben nem az Xt-n alapul, ezért több rendszeren használható, és nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé. Emiatt viszont nem vezérelhető a megszokott X erőforrás fájlokkal, mint a többi (régebbi) X11-es vezérlőelem-készlet.
Kinézet[szerkesztés]
A felhasználó a GTK-t különböző „meghajtókkal” (engine) szabhatja testre. Ezek a meghajtók képesek más környezetek kinézetét utánozni (például Microsoft Windows, Motif, Qt vagy NEXTSTEP. Egyes meghajtók, illetve a GTK 3 alapértelmezetten is témákkal tehető egyénivé. A témák egyszerűen telepíthetők a gnome-tweak-tool segítségével. A szöveges formátumleírást és képállományokat tartalmazó témák könnyen módosíthatóak, a ~/.themes könyvtárba helyezve akár személyre is szabhatóak.
GTK-t használó környezetek[szerkesztés]
- A wxWidgets platformfüggetlen kezelőfelületek Unix rendszereken a GTK-t használják.
- Xfce desktop-környezet "könnyűsúlyú" (kis erőforrás igényű) asztali környezet
- GNOME desktop-környezet (saját kiegészítésekkel)
- ROX desktop-környezet
- GPE Palmtop Environment desktop-környezet hordoszható eszközökre
- Maemo, a Nokia internet-készülék felhasználói felülete
- Access Linux Platform, a Palm OS utódja
- OLPC laptopok kezelőfelüleze
Azonban ezek a környezetek nem szükségesek ahhoz, hogy GTK-os programokat futtassunk. Amennyiben a szükséges GTK programkönyvtárak telepítve vannak, a GTK-os programok használhatók KDE és Mac OSX alatt, sőt, ha a program támogatja, akár Microsoft Windows alatt is (erre példa a GIMP és a Pidgin üzenetküldő).
Nem grafikai funkciók[szerkesztés]
A GTK-ban számos programozást megkönnyítő funkció volt megtalálható, mint struktúrák tárolása és kapcsolt listák létrehozása (GObject néven). Ezeket különválasztották, és ma a Glib programkönyvtárban találhatóak meg.
GTK 2[szerkesztés]
A GTK 2 a GTK utódja. Fejlettebb szövegrendereléssel (a Pangóval), új, témákat kezelő meghajtóval, a fogyatékos embereket segítő funkciókkal, és teljes UTF-8 támogatással bővült. A GTK 2 azonban nem kompatibilis elődjével, tehát a GTK-t használó programok futtatásához az 1-es verziót is telepíteni kell.
A 2.8-as verziótól a GTK a Cairo könyvtárat használja a vektoros grafikák rendereléséhez és a legtöbb vezérlőelem megrajzolásához.
GTK 3[szerkesztés]
A 2010. április elsején kiadott 2.20-as verzióval a 2.x sorozat fejlesztése véget ér, már csak hibajavító kiadások várhatóak. A fejlesztés a 2009-ben indult GTK 3-ra összpontosított, amelynek fejlesztési kódneve eredetileg Project Ridley volt.
A GTK 3 számos külső könyvtárat integrált a GTK-szal, már teljes mértékben a Cairóra alapozva. Az alapértelmezett témakezelés a webes CSS leírást használja. Az új vezérlőelemek mellett jelentős újdonság az OpenGL és Wayland támogatás. A GTK 3-ra való átállás nem zökkenőmentes, például a LibreOffice irodai programcsomag GTK 3-as kísérleti változata 2015-ben vált „használhatóvá” a Red Hat Linux fejlesztéseinek köszönhetően.
GTK 4[szerkesztés]
2012. december 16-án jelentette be a fejlesztői közösség a GTK 4.0 kiadását. Ebben többek között a beépített médialejátszás, skálázható listák, shaderek vagy a megújított drag-and-drop kezelés jelent meg.[2]
Fejlesztés a GTK-szal[szerkesztés]
Kezelőfelületek megtervezése a programkódban igencsak hely- és időigényes feladat. Ezért ajánlatos a Glade felülettervező és programkönyvtár használata, amivel grafikusan (mint például a Visual Basicben) tervezhetjük meg a kezelőfelületet.
Lásd még[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- GTK honlap
- GTK+ for Win32, a GTK windows portja Glade-del
- Gtk+ for Mac OS X, natív port a macOS-re
- Foundations of GTK Development Archiválva 2008. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, egy könyv a GTK-val való fejlesztéshez
- GTK 2.0 tutorial
- GTK 2.0 Tree View Tutorial
- GTK API
- GTK Drawing Model
- Keresztplatformos programozás GTK-val Archiválva 2007. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- GTK programozás C nyelven
- GTK Tutorial - magyar fordítás Archiválva 2008. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Pere László - A GNU/Linux programozása grafikus felületen
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 4.14.3, 2024. április 19. (Hozzáférés: 2024. április 19.)
- ↑ GTK 4.0 - GTK Development Blog. (Hozzáférés: 2023. július 22.)
