Lapozás (informatika)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A lapozás az a folyamat amikor a számítógép memóriájába (RAM) írni szeretnénk, de nincs üres lap, ekkor a memória bizonyos stratégia szerint kiír lapo(ka)t a főtárba például SSD, HDD stb. A lap egy logikai felbontás eredménye, a memória celláinak bizonyos szempont szerinti csoportosítása. A lapozás problémája abban nyilvánul meg a felhasználó felé hogy lassulást érez az utasítás végrehajtása során. Az időveszteség abból fakad hogy a lap(ok) tartalmát kiírni sokáig tart, majd ez után lehet felülírni a kiírt lapo(ka)t a kívánt értékkel.

Lapozási stratégiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • FIFO
  • LRU
  • OPT
  • SC
  • NUR

FIFO (First In First Out)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előbb jött, előbb megy elv a szerint működik hogy a lapokat bejövetelük szerint sorszámozza, tehát az először bejött lap egyes sorszámmal indul, és így tovább. Amint lapozásra lenne szükség, FIFO el szerint végre is hajtja az Operációs Rendszer, és a legkisebb sorszámú lapot kiírja.

LRU (Last Recently Used)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legutoljára használt. Jobb a FIFO-nál, mert azt a lapot írja ki amelyiket a legrégebben használtuk, tehát valószínűleg arra nem lesz szükségünk. Ezt a lokalitás-elv támasztja alá.

OPT (Opitma)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elméleti megoldás, gyakorlatban nem lehet megvalósítani. Feltételezi hogy tudjuk hogy a jövőben melyik lapra lesz legkésőbb szükségünk, és annak a helyére ír.

SC (Second Chance)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a FIFO elvet használjuk, azzal a kiegészítéssel, hogy bevezetünk egy hivatkozásbitet amely arra utal, hogy ezt a lapot mikor használtuk. Tulajdonképpen nem első kiválasztásnál cseréljük le a lapot hanem csak a másodiknál.

NUR (Not Used Recently)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]