bash

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bash
Bash demo.png
Bash és Bourne-shell (sh)

Fejlesztő Chet Ramey
Első kiadás 1989. június 7.
Legfrissebb stabil kiadás 4.3 (2014. február 27.) [1] +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás ismeretlen +/-
Programozási nyelv C
Operációs rendszer multi-platform
Platform GNU
Kategória Unix shell
Licenc GNU General Public License
A Bash weboldala
Képernyőkép

A bash egy unix rendszerhéj, amely a GNU Projekt részeként készült. A futtatható fájl neve bash egy játékos mozaikszó, mely a Bourne again illetve a born again kifejezéseket rövidíti. Ez a korai Bourne shell-re utal, melyet még 1978-ban adtak ki a Unix 7 Verzió részeként. A bash-t 9 évvel ezt követően 1987-ben készítette el Brian Fox, majd 1990-ben Chet Ramey vette át a szoftver gondozását.

A legtöbb Linux rendszeren, valamint a Mac OS X rendszereken a bash az alapértelmezett shell. A Microsoft Windows platformra is átírták a Subsystem for UNIX-based Applications (SUA) használatával, vagy POSIX emuláció biztosításával a Cygwinnel, MSYS-szal.

A bash-t a GNU GPL licenc alatt publikálták, tehát szabad szoftver.

Inicializálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bash inicializálása attól függ, hogy milyen módban indítják.

Interaktív login mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben az esetben a /etc/profile script kerül először végrehajtásra, ha az létezik. Ezt követően a bash megvizsgálja a ~/.bash_profile, ~/.bash_login és a ~/.profile fájlokat ebben a sorrendben, s lefuttatja közülük az első olyat, amely létezik és olvasható.

Interaktív (nem login) mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a bash interaktív nem login shellként indul, akkor a felhasználó home könyvtárában lévő .bashrc fájlt futtatja, ha az létezik.

Nem interaktív mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a bash-t nem interaktívan futtatják, például shell script-ek végrehajtásához, akkor a BASH_ENV környezeti változóban megadott inicializáló script fog lefutni induláskor.

Restricted (szigorú) mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a bash -t az rbash binárissal, vagy a --restricted kapcsolóval indítják, ezen mód kerül érvényre. A következő funkciók letiltásra vagy korlátozott használatra állnak be:

  • Könyvtárak váltása a cd paranccsal
  • A következő környezeti változók értékeinek felülírása: SHELL, PATH, ENV, és BASH_ENV
  • Parancsok végrehajtása, melyek nevében slash "/" karakter szerepel
  • Fájlnév specifikálása amely slash karaktert tartalmaz a . builtin parancshoz
  • Fájlnév specifikálása amely slash karaktert tartalmaz a beépített hash parancs `-p' opciójához
  • Funkció definíciók importálása a shell környezetből indulás közben
  • A SHELLOPTS változó értékének értelmezése a shell környezetből indulás közben
  • Kimenetek átirányítása a `>', `>|', `<>', `>&', `&>', és a `>>' parancsokkal
  • A beépített exec parancs használata a shell cseréjére
  • Beépített parancsok hozzáadása vagy eltávolítása az `-f' és a `-d' opciókkal
  • A `-p' opció használata bármely beépített parancshoz
  • A szigorú mód kikapcsolása a `set +r' vagy `set +o restricted' parancsokkal

A szigorú módot sok felhasználót kiszolgáló, biztonságosra tervezett rendszerek esetén alkalmazzák.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]