Google Könyvek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Google könyvek
Fejlesztő Google
Legfrissebb stabil kiadás ismeretlen +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás ismeretlen +/-
Operációs rendszer Akármilyen (web alapú alkalmazás)
Kategória Online Library Book Search
A Google könyvek weboldala

A Google könyvek a Google egy olyan szolgáltatása, mellyel teljes könyvek szövegeiben lehet keresni. Ezeket a könyveket előzőleg lapolvasóval beolvassák, majd optikai szövegfelismerő program segítségével szöveggé alakítják a beolvasott állományt, majd az eredményt eltárolják a digitális adatbázisukban. A szolgáltatás régebben Google Print néven vált ismertté, a 2004-es Frankfurti Könyvvásáron ezen a néven mutatták be. Amennyiben egy felhasználó keresőszavaira ez a rendszer is releváns találatokat talál, a Google Könyvek index legfeljebb első három találata megjelenik a Google keresőmotor találatai fölött. A felhasználók kereshetnek kifejezetten könyvekre is az erre rendszeresített Google Könyvek szolgáltatáson keresztül. A Google Könyvek találatainak bármelyikére kattintva megjelenik egy felület, melyen a felhasználó a könyv egyes oldalait tudja megtekinteni. A lapokon kívül a témához illeszkedő reklámok és a kiadó valamint az ezt a könyvet értékesítő áruházak honlapjaira mutató linkek jelennek meg. A hozzáférést csökkentő beállítások a felhasználó adatforgalmától függő széles tárházán keresztül a Google megszabja a megtekinthető oldalak mennyiségét, megpróbálja megakadályozni az oldalak kinyomtatását, a szövegek kimásolását, hogy így tegyen eleget a szerzői jogi előírásoknak.[1]

A Google Könyvek adatbázisa folyamatosan bővül. A rendszeren keresztül közkincsnek számító vagy szerzői jogi védelem alatt nem álló könyveket PDF formátumban le is lehet tölteni. Azonban az USA területén kívül élő felhasználók esetében a Google-nek meg kell bizonyosodnia afelől, hogy a kérdéses alkotás a felhasználó országának jogrendszerében sem élvez semmiféle szerzői jogi védelmet. A Google Könyvek Támogató Csapat egyik tagja szerint "Mivel az, hogy egy könyv közkincsnek minősül-e, gyakran szorosan véve csak jogi kérdés, inkább túlságosan óvatosak vagyunk, s egészen addig csak részleteket mutatunk meg, míg meg nem győződtünk arról, hogy a könyv közkinccsé vált."[2]

Számos könyvet Elphel 323 típusú kamerával olvasnak be,[3][4] óránkénti 1000 oldalas sebességgel.[5]

A kezdeményezést azért üdvözölték, mivel azt a lehetőséget rejtette magában, hogy eddig soha nem látott mértékű hozzáférést biztosít ahhoz, ami az emberiség tudásának legnagyobb internetes korpusza[6][7] és a tudás demokratizálódása lehet.[8] A kezdeményezést a lehetséges szerzői jogi kétségek miatt többen támadták.[8][9]

Beolvasott mennyiség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A The New York Times értesülései szerint a Google 2007. márciusig 1 millió könyvet olvasott be, melynek becsült költsége 5 millió dollár lehetett.[10] 2008. október 28-án a Google bejelentette, hogy 7 millió könyv kereshető a Google Könyvek rendszerén keresztül, amibe beletartoznak azok is, amiket 20.000 kiadói partnerük tesz elérhetővé.[11] A hétmillió közül a kiadókkal kötöt megállapodás alapján egymilliót teljes egészében meg lehet nézni. Egymillió példány minősül közkincsnek. A legtöbb beolvasott könyv nyomtatott példányban vagy kereskedelmi úton már nem elérhető.[12] 2009. októberben a Google bejelentette, hogy a beolvasott munkák száma meghaladta a tízmilliót.[13]

Versenytársak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Microsoft 2006 végén indított el egy hasonló kezdeményezést, melynek neve Live Search Books. A projekt 2008. májusig folyt, mikoris felfüggesztették.[14] A Live Search Books teljes állománya elérhető jelenleg az Internet Archive non-profit szervezet oldalán keresztül, mely a Google után a második legnagyobb könyvdigitalizáló program. 2008. novemberben egymillió közkincsnek minősülő könyvet lehetett a rendszerén keresztül teljes egészében elérni.
  • Az Europeana majdnem 3 millió dokumentumra tartalmazott linket. Ezek között voltak videofelvételek, fényképek, festmények, hangfelvételek, térképek, kéziratok, nyomtatott könyvek és újságok, melyek Európa 2.000 éves történelmét mutatják be az Európai Unió 1000 archívuma segítségével.[15] Ez a szám az elképzelések szerint 2010-ben eléri a tízmilliót.[16]
  • A Francia Nemzeti Könyvtár Gallica programja nagyjából 800.000 digitalizált könyvre, újságra, kéziratra, térképre és rajzra tartalmaz hivatkozást. Az 1997-ben létrehozott digitális könyvtár állománya havonta átlagosan 5000 példánnyal bővül. 2008 vége óta a legtöbb beolvasott állomány mind kép, mind pedig szöveg formájában elérhető. A legtöbb dokumentum francia nyelvű, de vannak közte más nyelven íródottak is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004. december A Google létrehozta Google Print kezdeményezésként egyik bővítményét, mely Google Print Library Project néven vált ismertté.[17] A Google bejelentette, hogy partnerségi szerződést kötött több elismert egyetemi és közkönyvtárral. Ezek között volt a Michigani Egyetem, a Harvard Egyetem, (a Harvard Egyetem könyvtára), a Stanford (Zöld Könyvtár), Oxford (Bodleian Könyvtár) és a New Yorki Közkönyvtár. Sajtóhírek és egyetemi könyvtárosok szerint a Google Könyvek egy évtized alatt 15 millió könyv digitalizálását és az interneten történő közzétételét tervezi. A bejelentés hamarosan ellenvéleményeket szült, mert a szerzői szervezetek és a könyvkiadók azzal vádolták a Google-t, hogy az nem csak közkincseket akar közzé tenni, hanem olyan műveket is, melyeknek még nem járt le a szerzői jogvédelme.

2005[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005. szeptember–október A Google ellen két elmarasztaló ítélet született, melyek értelmében nem tartotta be a szerzői jogi előírásokat, s nem kártalanította megfelelő mértékben a szerzőket és a kiadókat. Az egyik egy több felperes által közösen indított eljárás (Authors Guild vs. Google, 2005. szeptember 20.) a másik pedig egy polgári per, melyben az öt legnagyobb könyvkiadó és az Association of American Publishers volt a felperes. (McGraw Hill vs. Google, 2005. október 19.)[9][18][19][20][21][22]

2005. november: A Google megváltoztatja szolgáltatásának nevét. Az eddigi Google Print helyett Google Book Search lett az új név.[23] Az a rendszert, melyen keresztül a szerzők és a kiadók feltölthették könyveiket, átnevezték, s új neve "Google Books Partner Program" lett (lásd Google Library Partners), a könyvtárakkal fenntartott kapcsolat új megnevezése pedig Google Könyvkereső Könyvtárprojekt lett.

2006[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006. augusztus: A Kaliforniai Egyetem bejelentette szándékát, mely szerint csatlakozni kíván a könyvdigitalizálási projekthez. Így a rendszer hatáskörébe tartozó 100 könyvtár mintegy 34 milliós állománya előtt nyílt meg a digitalizálási lehetőség.[24]

2006. szeptember: A Madridi Complutense Egyetem az első spanyol nyeévű egyetem, mely csatlakozik a programhoz.[25]

2006. október: A Wisconsin–Madison Egyetem bejelentette, hogy a könyvkereső digitalizálási eljáráshoz csatlakozik, s a Wisconsini Történelmi Társaság könyvtárával közösen összesen 7,2 millió dokumentumot ajánl fel a projekt részére.[26]

2006. november: A Virginiai Egyetem is csatlakozott a kezdeményezéshez. Könyvtárainak katalógusában több mint 5 millió könyv és 17 millió kézirat, ritka könyvek és archívumok vannak.[27]

2007[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007. január: Az Austini Texasi Egyetem bejelentette, hogy szeretne csatlakozni a könyvkereső digitális folyamathoz. Legalább egymillió könyv válik elérhetővé digitális formában az egyetem 13 könyvtárából. (Az egyetem 2008 végén kilépett a programból.)

2007. március: A Bajorországi Állami Könyvtár bejelentette, hogy társul a Google programjához, s több mint egymillió, közkincs minősítésű, ma már nyomtatott formában beszerezhetetlen, német, angol, francia, olasz, latin és spanyol nyelvű dokumentumot tesz ilyen formában is elérhetővé.[28]

2007. május: Bejelentették, hogy egy könyvdigitalizálási partnerprogram jött létre a Google valamint a Lausanne-i Kantoni és Egyetemi Könyvtár között.[29]

2007. május: A Ghanti Egyetem Boekentoren Könyvtára partnerségre lépett a Google-lel, melynek értelmében XIX. századi francia és holland nyelvű könyveket digitalizálnak s digitális formában elérhetővé tesznek.[30]

2007. június: A Szervezeti Együttműködések Bizottsága (Committee on Institutional Cooperation, CIC) bejelentette, hogy tizenkét tagkönyvtára részt venne a programban, s hat év alatt 10 millió dokumentumot digitalizálnának.[31]

2007. június: A Keio Egyetem lett a Google első japán partnere, mikor aláírtak egy megáéllapodást, melynek érelmében az egyetem 120.000 közkincsnek számító könyvet tesz digitális formában is elérhetővé.[32]

2007. augusztus: A Google bejelentette, hogy a Cornell Egyetemi Könyvtár 500.000, jogvédett és nem jogvédett könyvét fogja digitalizálni. Ezen felül a Google rendszerén keresztül elérhetővé válik a könyvtárbelső rendszerében található digitális dokumentumok is.[33]

2007. szeptember: A Google egy új funkciót tett elérhetővé, melynek segítségével a felhasználók közkincsnek számító dokumentumok részleteit tehetik elérhetővé. A töredékeket fel lehet tölteni olyan formában, ahogy az a könyvben szerepelt vagy egyszerű szövegként is.[34]

2007. szeptember: A Google bemutatja a "Könyvtáram" elnevezésű szolgáltatást, mellyel lehetővé válik személyre szabott könyvtár létrehozása. Ebben lehetnek megjelölt könyvrészletek, minősítések, áttekintők vagy teljes szövegek.[35]

2007. december: A Columbia Egyetem is részt vesz közkincsek digitalizálásában.[36]

2008[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008. május: A Microsoft csökkenti saját digitalizáló projektjét és elgondolkodott ennek bezárásán. Összesen 750.000 könyvet és 80 millió újságcikket digitalizáltak.[37]

2008. október: Kétéves tárgyalást követően megszületett egy egyezség a kiadók és a Gooogle között, melynek értelmében a Google beleegyezett, hogy azért cserébe, hogy több millió könyvet nyilvánosan elérhetővé tegyen a nagyközönség számára, kompenzálja a szerzőket és a kiadókat.[9][38]

2008. november: A Google eléri a hétmilliós feltöltött példányszámot, melyből 1 milliónál elérhető a teljes előnézet mód, további egymillió pedig közkincs, így akárki teljes egészében megnéézheti és le is töltheti. A feltöltött könyvek közül mintegy ötmilliót ma már nem lehet beszerezni.[12][39][40]

2008. december: A Google bejelenti, hogy innentől kezdve többek között olyan magazinok is elérhetővé válnak a Google Könyveken keresztül, mint a New York Magazine, az Ebony vagy a Popular Mechanics.[41][42]

2009[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. május: Az éves New York-i BookExpón a Google bejelentette, hogy szándékában áll egy olyan programot elkészíteni, mellyel a kiadók saját könyveiknek olyan digitális változatát tudják elkészíteni, mely azonnal feltölthet a Google rendszerébe.[43]

2009. december Egy francia bíróság abbahagyatta a Franciaországban kiadott könyvek digitalizálását, s kimondta, hogy ez a szerzői jogi rendelkezésekbe ütközik. Ez volt a digitalizálási program első nagyobb veresége.[44]

A Google könyvkereső könyvtárprojektjének résztvevői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Google könyvkereső könyvtárprojektjének megindulása óta növekszik a résztvevő intézmények száma. A Mysore Egyetem számos sajtóhír szerint a Google egyik partnere.[45][46] Azonban nem szerepel a Google partnereinek névsorában.[47]

Kezdeti partnerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További partnerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mióta először bejelentették a partnerséget, azóta további szervezetek csatlakoztak.

Szerzői és szomszédos jogi kérdések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kiadók és a szerzők szervezetei kritizálták már a rendszert, mivel azon keresztül szerzői jogi védelem alatt álló könyvek részleteit is meg lehet találni. 2005 végén az Authors Guild of America és az Association of American Publishers külön-külön beperelték a Googlet, mégpedig "a szerzői jogok durva megsértéséért." A Google azzal védekezett, hogy projektje fair use jogvédettségű anyagokat tartalmaz, s a digitális világ cédulakatalógusaként jellemezte a rendszert, ahol minden szó indexelve van.[9] Annak ellenére, hogy a Google megpróbálja csak a közkincseknél elérhetővé tenni a teljes tartalmat, s a jogvédett könyveknél csak egy kereshető összefoglalót bocsát rendelkezésre, a kiadók azzal érvelnek, hogy a Google-nek nincs ahhoz joga, hogy szerzői jog alatt lévő könyvek teljes tartalmát kimásolja, s ezeket nagy mennyiségben saját adatbázisában elmentse.[48]

Ezeket más perek is követték, de egyet 2006-ban Németországban visszavontak.[49] 2006. júniusban Hervé de la Martinière,[50] egy La Martinière néven ismert kiadó és az Éditions du Seuil,[51] bejelentették abbéli szándékukat, hogy beperlik a Google franciaországi vállalatát.[52] 20009.-ben a Párizsi Polgári Bíróság[51] 300.000 -t[51] s ennek kamatait szabta ki pénzbüntetésként az okozott kár megtérítéséért. S további napi 10.000 eurót kell fizetni egészen addig, míg el nem távolítja a Google saját adatbázisából a kiadó összes könyvét.[53] A bíróság érvelése szerint "A Google megszegte a szerzői jogi rendelkezéseket, mivel úgy készített a könyvekről másolatot, hogy azt megelőzően nem kért erre engedélyt a jogtulajdonos Seuil-től.[51] Ezen elül a Google megsértette a szerzői jogi rendelkezéseket, amivel a kiadóknak kárt okozott".[50] A Google azt mondta, fellebbezni fog az ítélet ellen.[51] A Syndicat National de l’Edition, aki a perbe beavatkozóként lépett közbe, azt állította, hogy a Google majdnem 100.000 francia, szerzői jogvédelem alatt álló művek digitalizált.[51]

2007. márciusban Thomas Rubin, a Microsoft védjegyeinek szerzői jogi oltalmáért és a titkokért felelős vezetője azzal kritizálta meg a Google-t, hogy könyvkereső szolgáltatásával megsérti a szerzői jogi előírásokat. Rubin különösen azt nehezményezte, hogy egészen addig ingyen lehet ezeket az anyagokat másolni, míg ennek leállíttatásáról a szerzői jog tulajdonosa nem rendelkezik.[54]

Siva Vaidhyanathan, a Virginiai Egyetem Médiatudományok és Jogi Tanszékének docense szerint[55] a projekt veszélyt jelent a fair use jogosultságnak, mivel a fair use ez esetben megindokolható, így a jog használatának területének szűkítéséhez vezethet.[56] Mivel az Author's Guild vs. Google ügy nem jutott el bíróságig, ez a terület érintetlen maradt.

A közkincs minősítésű anyagok jogi kezelése a Google-nél szintén viták forrása.[57] A Google az elektronikusan elérhető műveket kereskedelmi célra fel nem használható megkötéssel teszi közzé honlapján, s ezen felül digitális vízjelet is alkalmaz dokumentumaiban. Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormánya által létrehozott munkákhoz hasonlóan közkincsnek számító más munkákat is ugyanúgy védenek, mint a szerzői jogi oltalom alatt állókat, s az 1922 után készültek le vannak védve.[58]

Megállapodás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Authors Guild, a kiadói szakma s a Google 2008. október 28-án egy olyan megállapodást kötött, melynek értelmében a Google beleegyezett, hogy a feltöltött könyvek jogtulajdonosainak fizet 125 millió dollárt, s létrehoz egy könyvjogi regisztert. A szerződést a bíróságnak is jóvá kellett hagynia. Erre 2009. novemberben került sor.[9] A megállapodásra vegyes reakciók születtek. A Harvard Könyvtár, az egyik alapító tagja a Google Library projektnek, visszamondta a megállapodást, hacsak nem kapnak valami elfogadható magyarázatot.[59] Az aláírt 125 milliódolláros megállapodás értelmében a Google létrehozott egy, a szerződésről szóló oldalt, mely 2009. február 11-én vált elérhetővé. Ezen az oldalon a szerzőknek és a nyomtatásban el nem érhető (de szerzői jogi védelem alatt álló) könyvek jogtulajdonosainak, hogy igényeiket 2010. június 5-ig előterjesszék.[60] A jogért cserévbe teljesen elérhető könyv esetében 60 dollár, részlegesen elérhető könyv esetében 5–15 dollár kártérítésre jogosultak.[60] Ezért cserébe a Google közzé tehet a könyvből részleteket, indexelheti azokat és kereshetővé teheti, s az eredeti könyv legfeljebb 20%-áig előnézetet készíthet róla.[60] A Google ezeken az oldalakon reklámokat helyezhet el, és minden könyv digitális változatát értékesítheti.[60] A szerzők és a jogtulajdonosok minden, a könyvvel kapcsolatba hozható reklámbevétel és értékesítési bevétel 63%-ára jogosultak.[60]

Az USA-ban a szerződésben nem részes társaságok, mint például az American Society of Journalists and Authors, alapjaiban kritizálják a megállapodást.[61] Mindezen felől a New York-i megállapodás nem korlátozódik csupán az Egyesült Államokkal kapcsolatban lévő szerzőkre, hanem az egész világra kiterjed. Emiatt számos európai kormány és újság is kritikus hangvétellel beszélt a megállapodásról.[62]

2009. októberben a Google úgy reagált a folyamatos kihívásokra, hogy azzal, hogy beolvassa és az interneten közzéteszi a könyveket, megvédi a világ kulturális örökségét. A Google társalapítója, Sergey Brin így nyilatkozott: "A híres alexandriai könyvtár háromszor égett le; i.e. 48-ban, 273-ban és 640-ben. A Kongresszusi Könyvtár kétharmadát 1851-ben pusztította el egy tűz. Remélem ilyen rombolások többé nem fordulnak elő, de a történelem eddigi folyásából nem ez következik."[63] Erre a jellemzésre Pam Samuelson, a UC Berkeley jogászprofesszora gyorsan reagált:[64] "A könyvtárak mindenfelé attól tartanak, hogy a Google egyszer csak összekapcsolja majd ezt a pénzkereseti lehetőséggel, s a könyvkereső tartalmának intézményi eléréséért fizetni kell majd. ... Elfelejtett megemlíteni egy másik fontos különbséget a hagyományos könyvtárak és a GBS között, mégpedig azt, hogy a könyvtárakban a vendégeknek nem kell magukat azonosítani. ... A Google semmi érdemlegeset nem tesz annak érdekében, hogy megőrizze látogatóinak titkosságát. Ezzel szemben a hagyományos könyvtáraknak jelentős előírásaik vannak ezen a területen is."[65]

Nyelvi kérdések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több európai politikus és értelmiségi is kritizálta a Google-t amiatt, hogy a nyelvi imperializmusnak enged terepet, mégpedig azért, mert a legtöbb beolvasott könyv angol nyelvű. Ennek következtében a természetes nyelvek nem egyenlő súllyal lesznek képviseltetve a digitális világban. Például a német, az orosz vagy a francia gyakran használt nyelv a tudományok területén. A nem megfelelő nyelvi arányok átalakíthatják a történelmi tudományokhoz való hozzáférést, s így megváltozik a tudományok növekedési sebessége és iránya. Ezen kritikusok közé tartozik Jean-Noël Jeanneney, a Francia Nemzeti Könyvtár volt elnöke is.[66]

Keresési kérdések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes érvek szerint az, hogy a kereséshez a Google Könyveket használják, lényegesen megváltoztatja a tudás vagy az információk felhasználását és feldolgozását.[67]

A Google Könyvek és a Google Tudós[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a Google Könyvek nagy számban digitalizál már el nem elérhető újságokat, ezek a beolvasások nem tartalmazzák azokat a metaadatokat, melyekre a meghatározott példányok meghatározott cikkeinek eléréséhez szükség lenne. Ez vezetett el odáig, hogy a Google Tudós saját digitalizálási projektbe fogott, s régebbi újságokat (a kiadókkal egyetértésben) így dolgoz fel.[68]

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Greg Duffy: Google's Cookie and Hacking Google Print. Kuro5hin, 2005. March
  2. Ryan Sands: From the mail bag: Public domain books and downloads (blog). Inside Google Book Search, 2006. november 9
  3. Google currently uses Elphel cameras for book scanning and for capturing street imagery in Google Maps
  4. "Adapted firmware of Elphel 323 camera to meet needs of Google Book Search"
  5. Kelly, Kevin. „Scan This Book!”, New York Times Magazine, 2006. május 14. (Hozzáférés ideje: 2008. március 7.) „Mikor a Google 2004. decemberben bejelentette, hogy öt nagyobb kutatókönyvtár teljes könyvállományát elérhetővé fogja tenni az interneten keresztül, egy közkönyvtár is megerősítette korábbi ígéretét. ... A sumer agyagtáblák óta az emberiség már legalább 32 millió könyvet, 750 millió cikket és esszét, 25 millió dalt, 500 millió képet, 500.000 filmet 3 millió videofelvételt, televíziós műsort, rövid filmet és 100 milliárd nyilvános honlapot „jelentetett meg”.” 
  6. Bergquist, Kevin. „Google project promotes public good”, The University Record, Michigani Egyetem, 2006. február 13. (Hozzáférés ideje: 2007. április 11.) 
  7. Pace, Andrew K.: Is This the Renaissance or the Dark Ages?. American Libraries. American Library Association, 2006. January. (Hozzáférés: 2007. április 11.) „A Google az e-könyvek híveit azonnal kijózanította a szkepticizmusukból, amit az e-könyvek könyvtárosok közül kikerült evangélistái 10 év alatt is alig értek el.”
  8. ^ a b Malte Herwig, "Google's Total Library", Spiegel Online International, Mar. 28, 2007.
  9. ^ a b c d e Copyright infringement suits against Google and their settlement:Copyright Accord Would Make Millions More Books Available Online. Google Press Center. (Hozzáférés: 2008. november 22.)
  10. Hafner, Katie. „History, Digitized (and Abridged)”, New York Times, 2007. március 11. (Hozzáférés ideje: 2008. április 10.) „A Google saját maga megpróbálja digitalizálni a Kongresszusi Könyvtár teljes állományát, mely tele van számos, máshol megjelentetett dokumentumokkal is. ... Abbéli szándékában, hogy az eddig megjelent mind a tíz millió valaha megjelentetett könyvet elérhetővé tegye, már egymillió példányt digitalizált. A Google nem akarja nyilvánosságra hozni azt, mennyit költött eddig a vállalkozásra, de külső szakértők becslései szerint legalább 5 millió dollárt áldoztak eddig rá. A vállalat akadémiai újságokat is szkennel és indexel, így ezek is kereshetővé válnak, és a Szabadalmi Hivatallal együttműködve egészen 1790-ig visszamenőleg több ezer szabadalmi dokumentációt is digitalizál.” 
  11. New Chapter. Google. (Hozzáférés: 2008. október 29.)
  12. ^ a b In Google Book Settlement, Business Trumps Ideals”, PC World, 2008. október 28. (Hozzáférés ideje: 2008. október 31.) „A Google által eddig beolvasott hétmillió könyv közül egymillió a kiadókkal kötött hivatalos megállapodás alapján teljes egészében elérhető. További egymillió pedig közkincsnek minősülő munka.” 
  13. A tale of 10,000,000 books. Google. (Hozzáférés: 2009. október 11.)
  14. Microsoft starts online library in challenge to Google Books”, AFP (Hozzáférés ideje: 2008. november 24.) „A Microsoft elindított egy online könyvtárat, mellyel a világ legnagyobb szoftvergyártó vállalata fel akarja venni a versenyt a versenyt a Google ellentmondásos elképzelésével, melynek során digitalizálni akarja a világ összes könyvét.” 
  15. Europe's Answer to Google Book Search Crashes on Day 1”, Wired, 2008. október 22. (Hozzáférés ideje: 2008. november 24.) 
  16. European Commission (2008-11-20). "EUROPEANA – Europe's Digital Library: Frequently Asked Questions". Press release. Elérés: 2008-11-26.
  17. O'Sullivan, Joseph and Adam Smith."All booked up," Googleblog. December 14, 2004.
  18. Authors Guild v. Google Settlement Resources Page. Authors Guild. (Hozzáférés: 2008. november 22.)
  19. Sablon:Cite magazine
  20. Aiken, Paul: Authors Guild Sues Google, Citing "Massive Copyright Infringement". Authors Guild, 2005. szeptember 20. (Hozzáférés: 2007. április 11.)
  21. Gilbert, Alorie: Publishers sue Google over book search project. CNET News, 2005. október 19. [2012. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 11.)
  22. The McGraw Hill Companies, Inc.; Pearson Education, Inc.; Penguin Group (USA) Inc.; Simon and Schuster, Inc.; John Wiley and Sons, Inc. Plaintiffs, v. Google Inc., Defendant (PDF). (Hozzáférés: 2007. október 5.) PDF file of the complaint. SD. N.Y. Case No. 05-CV-8881-JES.
  23. Jen Grant: Judging Book Search by its cover (blog). Googleblog, 2005. november 17
  24. UC libraries partner with Google to digitize books
  25. University Complutense of Madrid and Google to Make Hundreds of Thousands of Books Available Online
  26. UW–Madion + WHS + Google digitization project partnership announced
  27. The University of Virginia Library Joins the Google Books Library Project
  28. Bavarian State Library + Google digitizing project partnership announced
  29. Reed, Brock. "La Bibliothèque, C'est Google" (Wired Campus Newsletter), Chronicle of Higher Education. May 17, 2007.
  30. Ghent/Gent + Google digitizing project partnership announced
  31. CIC + Google digitizing project partnership announced
  32. Keio + Google digitizing project partnership announced
  33. Cornell + Google digitizing project partnership announced
  34. Google's digitized "snippets" feature announced
  35. Google's "personal library" feature announced
  36. Columbia + Google digitizing project partnership announced
  37. Microsoft Will Shut Down Book Search Program”, New York Times, 2008. május 24. (Hozzáférés ideje: 2008. május 24.) „A Microsoft saját állítása szerint 750.000 könyvet digitalizált, és 80 millió újságcikket indexelt.” 
  38. Some Fear Google’s Power in Digital Books”, New York Times, 2009. február 1. (Hozzáférés ideje: 2009. február 2.) „Ma a Google Könyvek néven ismert projekt egy most elért széles körő megállapodás eredményeképp megígéri, hogy átalakítja azt a módszert, mellyel összegyűjti az információkat; ki ellenőrzi a legtöbb könyvet, ki férhet hozzá a könyvekhez, hogyan lehet hozzájutni a hozzáférésekhez.” 
  39. Massive EU online library looks to compete with Google. Agence France-Presse, 2008. november 1. [2009. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 24.) „A Google bejelentése szerint a 2004. végén elindult Google Könyvek használatával már hétmillió könyv vált elérhetővé.”
  40. Google Hopes to Open a Trove of Little-Seen Books”, New York Times, 2009. január 4. (Hozzáférés ideje: 2009. január 5.) „A megállapodás értelmében ismét eljöhet a nyomtatásban már el nem érhető könyvek időszaka, és a szerzők olyan művek után is díjat kaphatnak, melyek már évek óta nincsenek kereskedelmi forgalomban. A Google hétmillió könyve közül jelenleg ötmillió ilyen.” 
  41. Google updates search index with old magazines”, MSNBC, 2008. december 10. (Hozzáférés ideje: 2009. június 29.) „As part of its quest to corral more content published on paper, Google Inc. has made digital copies of more than 1 million articles from magazines that hit the newsstands decades ago.” 
  42. http://googleblog.blogspot.com/2008/12/search-and-find-magazines-on-google.html
  43. Preparing to Sell E-Books, Google Takes on Amazon. The New York Times. (Hozzáférés: 2009. május 31.)
  44. French court shuts down Google Books project”, Los Angeles Times, 2009. december 19. (Hozzáférés ideje: 2009. december 19.) 
  45. Ars Technica
  46. Hindustani Times "Google to digitise 800,000 books at Mysore varsity"
  47. Google Library Partners
  48. People's Daily Online. „Google's digital library suspended”, 2005. augusztus 15. 
  49. Danny Sullivan: Google Book Search Wins Victory In German Challenge (blog). Search Engine Watch, 2006. június 28. (Hozzáférés: 2006. november 11.)
  50. ^ a b Sage, Adam. „French publishers toast triumph over Google”, The Times of London, 2009. december 19. (Hozzáférés ideje: 2009. december 18.) 
  51. ^ a b c d e f Smith, Heather. „Google’s French Book Scanning Project Halted by Court”, Bloomberg, 2009. december 18. (Hozzáférés ideje: 2009. december 18.) 
  52. John Oates. „French publisher sues Google”, The Register, 2006. június 7. 
  53. Fine for Google over French books”, BBC News, 2009. december 18. (Hozzáférés ideje: 2009. december 18.) 
  54. Thomas Claburn. „Microsoft Attorney Accuses Google Of Copyright Violations”, InformationWeek, 2007. március 6. 
  55. Siva Vaidhyanathan,. "The Googlization of Everything and the Future of Copyright," University of California Davis Law Review volume 40 (March 2007), pp. 1207–1231, pdf
  56. First Monday Transcript September 2007.
  57. Michael Liedtke. „Publishers Protest Google's Online Library Project”, Associated Press, 2005. május 24. 
  58. Robert B. Townsend, Google Books: Is It Good for History?, Perspectives (September 2007).
  59. Google Online Book Deal at Risk
  60. ^ a b c d e "Google Book Settlement Site Is Up; Paying Authors $60 Per Scanned Book", by Erick Schonfeld on February 11, 2009, at TechCrunch
  61. http://www.asja.org/google/ American Society of Journalists and Authors
  62. Es wird Zeit, dass die Bundesregierung eingreift
  63. BBC: Google hits back at book critics
  64. [1]
  65. Google Books Is Not a Library
  66. Jean-Noël Jeanneney. Google and the Myth of Universal Knowledge: A View from Europe (book abstract; Foreword by Ian Wilson) (2006. október 23.). ISBN 0-226-39577-4. Hozzáférés ideje: 2007. február 21. 
  67. [2]
  68. Barbara Quint, "Changes at Google Scholar: A Conversation With Anurag Acharya", Information Today, August 27, 2007.