Oxfordi Egyetem
| Oxfordi Egyetem (University of Oxford) | |
| Alapítva | 12. század |
| Hely |  Oxford, Egyesült Királyság |
| Mottó |
Dominus Illuminatio Mea |
| Típus | állami egyetem |
| Tagság | Russell Group, Coimbra Group, Europaeum, EUA, LERU |
| Elérhetőség | |
| Elhelyezkedése | |
 Oxfordi Egyetem
Pozíció Egyesült Királyság térképén
|
|
| é. sz. 51,753018°, ny. h. 1,255231° | |
| Az Oxfordi Egyetem weboldala | |
Az Oxfordi Egyetem (angolul University of Oxford vagy csak egyszerűen Oxford), a legrégebb óta angol nyelvterületen, Angliában Oxfordshire központjában, Oxfordban működő egyetem.[1] A világ egyik vezető felsőoktatási, kutatási helyének tekintik világszerte. A nevet néha személynevek után írva a latin Oxoniensis rövidítéseként Oxon.-nak rövidítik, de hivatalos publikációkban az Oxf rövidítéssel is lehet találkozni.
Tartalomjegyzék |
Az egyetem, felépitése [szerkesztés]
Az egyetemnek mintegy 130 intézete, kutatóközpontja van, és Cambridge Egyetemmel megegyező rendszerben 38 college és 6 úgynevezett független magán csarnoka (independence private hallja) van.[2] Más egyetem nem épül fel ebben a rendszerben (A Londoni Egyetem "college"-i nevükkel ellentétben önálló, teljes jogú egyetemek, amelyek egymástól gyakorlatilag teljesen függetlenül működnek.) A turisták népszerű tévedésével szemben az Oxfordi Egyetem college-i nem önálló intézmények. A college-k jelentős önállósággal biró intézmények az egyetemen belül, saját vagyonnal, amik BA szinten a diákok elszállásolásáért, étkeztetéséért, szociális életéért, és részben oktatásáért is felelősek, továbbá az egyetemi szabályzattal összhangban, BA szinten maguk választhatják ki hallgatóikat. Az oktatók nagy része is tagja valamelyik college-nek, ez esetükben anyilvánvaló preztizsen kivül különféle juttatásokat, plussz fizetést jelent. Azonban az összes intézet, tanszék és kutatóközpont az egyetemi maghoz tartozik, és a diplomákat is az egyetem adja ki, azon megjelölve a diák college tagságát, aminek az egyetem befejezését követően az esetleges kapcsolati köröket leszámitva semmi jelentősége sincs.
Kialakulása [szerkesztés]
Az egyetem gyökerei legalább a 12. század végéig visszavezethetőek, de az alapítás pontos időpontja bizonytalan.
1096-ban már biztosan folyt itt tanítás. Miután II. Henrik megtiltotta 1167-ben az angol hallgatóknak, hogy külföldre járjanak egyetemre, Oxford nagyon gyorsan fejlődött.
1209-ben a város és a diákok/oktatók között kitört viszály miatt az oktatók egy része északkeletre hajózott, és megalapította a Cambridge-i Egyetemet. A két, együtt Oxbridge-ként emlegetett egyetem rivalizálása több évszázados múltra tekint vissza, ugyanakkor nincs még két másik egyetem a világon, amelyek ennyire hasonlóan működnének, és épülnének fel. Mindkét egyetem college rendszerben működik, és az oktatási módszerük is gyakorlatilag megyegyező. Ennek lényege, hogy az előadásokon és esetleges szemináriumokon kivül a hallgatóknak van egy un. supervisorjuk, vezető oktatójuk, akivel hetente kettesben átbeszélik a diák erre irt esszéit. A rendszer lényege, hogy rendkivül személyes, és koncentrált tanulást tesz lehetővé. Érdekesség, hogy Oxford és Cambridge diákjai a felmérések szerint heti szinten mintegy 50%-kal több időt szentelnek a tanulmányaiknak, mint az egyéb vezető brit egyetemek diákjai. Azonos évben a diákok nem jelentkezhetnek Oxfordba és Cambridge-be egyaránt, hanem választaniük kell a két egyetem között, és meg kell jelölniük egy college-t, amelybe felvételizni szeretnének.
Az Oxfordi Egyetem a kutatók által irányított, brit egyetemeket összefogó Russell Group, a vezető európai egyetemek összefogó Coimbra Group az LERU, tagja, valamint központi szerepet tölt be a Europaeum. A különféle ranglistákon Oxford mindig benn van a világ 10 legjobb egyeteme között.[3][4] Több mint 100 éve létezik már a Rhodes Scholarship, mely az Egyesült Államokból Oxfordba hívja a legjobban teljesítő hallgatókat, hogy posztgraduális vagy BA szintű képzésben itt folytassák tanulmányaikat.
Ranglisták [szerkesztés]
A brit egyetemi listákon Oxford és Cambridge váltja egymást az 1-2. helyen. A három legrangosabb világranglistából kettő azonban a Cambridge Egyetem elsőbbségét hozza, egy pedig holtversenyt: a 2011-es ARWU listán (ami kizárólag tudományos teljsitményt mér) Oxford a világban a 10., Cambridge az 5., a QS listán Oxford az 5. Cambridge az 1, mig a TIMES világranglistáján mindkét egyetem a 6. helyen található.
Vagyona [szerkesztés]
Az Oxfordi Egyetem készpénzben és befektetésekben mért vagyona jelenleg 3,3 milliárd font (kb 1100 milliárd forint), ezzel az Egyesült Királyság és egyben Európa 2. leggazdagabb egyetem a Cambridge Egyetem után (melyben vagyona 4,1 milliárd font), a világban pedig a 12. leggazdagabb. Ez a vagyon azonban nem tartalmazza az egyetem által birtokolt földterület, épületek, műkincsek összesen több milliárd fontnyi összegét.
Tradiciók [szerkesztés]
Az egyetemi és diákélet nagy tradíciókkal rendelkezik. Hivatalos alkalmakkor (pl. vizsgázás), ünnepségekkor vagy leggyakrabban formális vacsorákon a diákok (és oktatók) végzettségüknek megfelelő talárt hordanak, ami egy fekete köpeny. Minden college-nek megvannak a saját szokásai, csapatai, történelme, stb, ugyanakkor igazán jelentős különbségek nincsenek köztük.
Magyar vonatkozások [szerkesztés]
Az Oxfordi Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet Horthy Miklós unokája, Horthy István (Sharif).
Lásd még [szerkesztés]
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Sager, Peter (2005). Oxford and Cambridge: An Uncommon History. p36
- ↑ Colleges and Halls A-Z. University of Oxford. (Hozzáférés: 2008. október 4.)
- ↑ Top 500 World Universities (1-99). ARWU 2007. (Hozzáférés: 2007. október 9.)
- ↑ World University Rankings. The Times Higher Education Supplement (Requires subscription and log-in). (Hozzáférés: 2007. október 9.)
