Aarhus
| Aarhus Århus |
|
 |
|
| Csatorna Århusban | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Dánia |
| Régió | Midtjylland régió |
| Község | Århus község |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 242 914 fő (2010. jan 1.)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Aarhus
Pozíció Dánia térképén
|
|
| é. sz. 56° 9′, k. h. 10° 13′ | |
| Aarhus weboldala | |
Aarhus (1948-tól 2010-ig Århus[2][3]) Dánia második legnépesebb városa. Forgalmas kikötőváros Kelet-Jyllandon. 2006-ig Århus megye székhelye volt. Egyetemi város.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
A középkor folyamán a várost Arus-nak nevezték, az izlandi krónikákban Áróss-ként ismerték. A későbbiekben hívták Aars-nak és Oes-nak is. A 17. századtól hívják Aarhus -nak. A várost először Brémai Ádám említette.
Földrajz [szerkesztés]
A város nagyjából Dánia közepén, a viszonylag ritkán lakott Jylland félszigeten fekszik. Nagyrészt a Kattegat partján fekvő kikötő köré épült. A partszakasz jellemzően homokos, néhol köves. Déli irányból erdők határolják a települést.
Aarhus az ország legjelentősebb kikötője és fontos vasúti csomópont.
Történelem [szerkesztés]
A város története a viking korra nyúlik vissza: püspöksége 951-ben már létezett, de a település feltehetőleg 770 előtt jött létre. Kedvező fekvése miatt a kereskedelem volt meghatározó. Ebben az időszakban földsánc és sáncárok védte a támadásoktól. A régészek a házakban a fésűket, ékszereket és egyéb alapvető eszközöket találtak.
1201-ben rakták le a székesegyház alapkövét, és ekkor kezdett a város az eredeti falakon kívül is terjeszkedni.[4]
A 17. század háborúi során előbb német hadjáratok, majd svéd hadisarc és megszállás sújtották, nem beszélve a pestisről és a tűzvészekről. Mindezek ellenére kereskedelmi jelentőségét megőrizte.
A 19. század folyamán népessége jelentősen megnőtt, ezáltal Jylland legnépesebb és Dánia második legnépesebb települése lett, megelőzve Aalborgot és Randerst. 1849. május 31-én itt győzték le a poroszok a dánokat. 1861-ben készült el a kikötő bővítése, egy évre rá pedig az első vasútvonal.[4] 1890-ben 33 300, 1955-ben 118 800, 1976-ban 246 400 lakosa volt.
Gazdaság [szerkesztés]
Aarhus kikötője Észak-Európa legnagyobbjai közé tartozik. Korszerű létesítményekkel rendelkezik. Évente 8000 hajó köt ki itt, és mintegy 11 millió tonna árut kezelnek.[5] A fő exportcikkek a mezőgazdasági termékek, az import terén a szén és a vas a legjelentősebb.
A környék mezőgazdasági jellegű. A nehézipar és a számítástechnikai ipar a városi területekre koncentrálódik, míg a városközpontban számos informatikai és szolgáltató kis- és középvállalat működik. A Ceres sörfőzde termékeit főként Németországba, Lengyelországba és az Egyesült Királyságba exportálják.
Turizmus [szerkesztés]
Aarhus főbb nevezetességei[6]:
- Székesegyház: alapkövét 1201-ben rakták le, végleges formáját a 16. században nyerte el.
- Miasszonyunk templom és rendház, az altemplomban Skandinávia legrégebbi kőkriptájával.
- Marselisborg kastély: a királyi család nyaralója.
Testvérvárosok [szerkesztés]
Aarhus a következő településekkel áll hivatalos testvérvárosi kapcsolatban[7]:
|
|
Hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ BEF44: Population 1 January, by urban areas (angol nyelven). Statistics Denmark, 2009. július 8. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
- ↑ Nevet változtat Dánia második legnagyobb városa (Index, 2010. március 15., hozzáférés: 2010. március 15.)
- ↑ Wammen: Århus skifter navn
- ^ a b The History of the City – Visit Aarhus (letöltve: 2006. december 18.)
- ↑ Port of Aarhus General information (letöltve: 2006. december 18.)
- ↑ Aarhus nevezetességei (letöltve: 2006. december 18.)
- ↑ Aarhus nemzetközi kapcsolatai (letöltve: 2006. december 18.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos honlap (dán)
- Visit Aarhus – idegenforgalmi honlap (angol, német)
- Aarhus, Térképkalauz
|
|||||
