Kiel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiel
KielerStadtzentrumLuftaufnahme.jpg
Kiel címere
Kiel címere
Kiel zászlaja
Kiel zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Schleswig-Holstein
Kormányzati kerület Kiel
Kerület szabad város
Polgármester Torsten Albig (SPD)
Irányítószám 60001–60599;
65901–65936
Körzethívószám 0431
Rendszám KI
Népesség
Teljes népesség 242 041 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 1990 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 5 m
Terület 118,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiel  (Németország)
Kiel
Kiel
Pozíció Németország térképén
é. sz. 54° 19′, k. h. 10° 08′Koordináták: é. sz. 54° 19′, k. h. 10° 08′
Kiel weboldala

Kiel város Németországban, Schleswig-Holstein szövetségi tartomány fővárosa.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiel a Balti-tenger partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1283-tól Hanza-város. 1239-ben kezdték el építeni a városfalat. 1469-ben van először említve a város neve. 1518-ban kizárták a Hanza szövetségből.

1665-ben Christian Albrecht von Gottorp herceg megalapítja a Christian Albrechts egyetemet. 1728-ban a várban megszületik Karl Friedrich von Schleswig-Holsten-Gottorf herceg, a későbbi III. Péter orosz cár.

1803-ban alapítják meg a botanikus kertet a városban. A városhoz fűződik az 1814. évi kieli béke. 1773-tól Dániához, 1866-tól Poroszországhoz tartozott. 1838-ban megalakul a Schweffel und Howaldt gépgyár, a város első nagy ipari vállalata (ma: HDW a neve). 1844-ben kiépül a vasút. Ezzel a város rohamosan fejlődni kezd.

1850-ben megépül az első tengeralattjáró a világon.

1992-ben a város megalapításának a 750. évfordulóját ünnepelte.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kielben 30 városrész van. Ezek a városrészek 18 kerületet alkotnak.

A népesség alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosok száma
1300. 1000
1450. 2000
1682. 3310
1750. 4500
1768. 5268
1773. 5430
1781. 5739
1803. 7075
1825. 10035
1830. 10833
1835. február 1. ¹ 11622
1840. február 1. ¹ 12344
1845. február 1. ¹ 13572
1855. február 1. ¹ 16274
1860. február 1. ¹ 17541
1864. december 3. ¹ 18770
Év Lakosok száma
1867. december 3. ¹ 24.216
1871. december 1. ¹ 31.764
1875. december 1. ¹ 37.246
1880. december 1. ¹ 43.594
1885. december 1. ¹ 51.707
1890. december 1. ¹ 69.172
1895. december 2. ¹ 85.666
1900. december 1. ¹ 107.977
1905. december 1. ¹ 163.772
1910. december 1. ¹ 211.627
1916. december 1. ¹ 191.937
1917. december 5. ¹ 194.609
1919. október 8. ¹ 205.330
1925. június 16. ¹ 213.587
1933. június 16. ¹ 218.335
1939. május 17. ¹ 273.735
Év Lakosok száma
1945. december 31. 199.579
1946. október 29. 214.335
1950. szeptember 13. ¹ 254.449
1956. szeptember 25. ¹ 256.727
1961. június 6. ¹ 273.284
1965. december 31. 270.415
1970. május 27. ¹ 271.719
1975. december 31. 262.164
1980. december 31. 250.062
1985. december 31. 245.682
1987. május 25. ¹ 237.767
1990. december 31. 245.567
1995. december 31. 246.033
2000. december 31. 232.612
2005. június 30. 229.715

¹ Népességszámlálás eredménye

Híres lakók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • kikötő
  • Tengeralattjáró-emlékmű Laboeben
  • olimpiai falu
  • tengerpart - Kielline
  • Balti-tenger-csatorna
  • régi és új botanikus kert
  • rakpart
  • Szent Nyikoláj-templom
  • Szent Miklós-templom

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi színház
  • Operaház
  • Lengyel színház
  • Vígszínház

Mozik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • CinemaxX, Multiplex
  • Álommozi
  • A híd
  • Metró mozi

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Számítógépszínház
  • Geológiai múzeum
  • Műcsarnok
  • Gépmúzeum
  • Tartományi könyvtár
  • Orvostudományi múzeum
  • Hajómúzeum
  • Város galéria
  • Állatkert

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiel témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]