Gentoo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gentoo Linux
Gentoo Linux logo matte.svg
Gentoo12.0.jpg
KDE asztali környezetet futtató Gentoo Linux 12.0 LiveDVD
Fejlesztő Gentoo alapítvány
Forráskód nyílt
OS-család Linux
Kernel monolitikus
Licenc GPL
Státusz aktuális
Weboldal www.gentoo.org

A Gentoo Linux egy Linux disztribúció. A tervezésénél fő szempont volt a modularitás, hordozhatóság és az optimalizálhatóság a felhasználó gépének megfelelően. Ezt úgy éri el, hogy az összes program forrásból (is) telepíthető, de a nagyobb programcsomagok rendelkezésre állnak előre lefordított, bináris formátumban is különböző architektúrákra. A Gentoo mindezt a Portage használatával éri el.

Portage[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Portage csomagkezelő nagymértékben hasonlít a *BSD ports nevű csomagkezelő rendszeréhez. A Portage rendszert Python nyelven programozták, ez a disztribúció „lelke”. Noha a rendszer neve Portage, a legfőbb alkotóeleme egy parancssori program, az 'emerge'.

USE jelzők (flags)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Portage rendszer lehetővé teszi a „USE flag”-ek (jelzők) használatát, amivel a felhasználó meghatározhatja, hogy milyen tulajdonságot szeretne a készítendő csomagjában bent tudni vagy kihagyni. A USE jelzők befolyásolják, hogy milyen függőségekkel vagy milyen beállításokkal történjen egy program fordítása.

Ebuild-ek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gentoo nem a megszokott csomagolást használja, mint például az RPM, hanem az úgynevezett ebuild-eket, amelyek a szoftverek letöltésének, fordításának és telepítésének információit tartalmazza. Több ezer ebuild elérhető jelenleg, aminek többségét a Gentoo tükrök kínálják letöltésre. A felhasználó számítógépén mindig van egy pontos másolat a Portage fáról. A (például) biztonsági frissítésekhez vagy az új szoftververziókhoz e fa szinkronizálása után juthatunk hozzá.

Maszkolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A maszkolás révén tudja a Gentoo meghatározni, hogy melyik csomagok alkalmazhatóak a célrendszeren. Az ebuild-eket különböző architektúrákra készítik, vagy vannak olyan kísérleti programok, melyeket ilyen maszkolással tilthatunk meg a rendszernek, nehogy feltelepítse őket a felhasználó beavatkozása nélkül (hogy tkp. a csomag nevét hozzáadja a /etc/portage/package.keyword fájlhoz).

A kísérleti programokat „Kemény maszkolt”-ként (Hard masked) jelölik. A „Keményen maszkolt” ebuild-ek telepítése kockázatos és nem ajánlott, mert van valamilyen ismert hibájuk. Vannak csomagok, amiket viszont kulcsszóval maszkolnak (tkp. ezek elérhetőek azon rendszerek számára, amelyek a "~x86" kulcsszót használják, de nem azoknál, amelyek a „stabil”-t jelentő „x86”-ot), itt még tesztelés szükséges, de lehet, hogy egyébként rendben működnek.

Egy maszkolt csomag kivétele a maszkból úgy lehetséges könnyen, hogy a bejegyzését bemásoljuk a /usr/portage/profiles/package.mask fájlból a /etc/portage/package.unmask fájlba.

Telepítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gentoo-t többféleképpen lehet telepíteni. A leggyakoribb út a Gentoo LiveCD használata, de a legtöbb más Linuxos LiveCD-vel is lehetséges, vagy adott esetben egy már létező Linux telepítésből egy másik partícióra ugyanazon a meghajtón. A gépet a merevlemez partícionálásával elő kell készíteni a telepítésre, majd feltehető rá az egyik Stage (állapot) a három közül. Az első stage-ről indulva lehetséges a legtöbb optimalizáció és a legtöbb testreszabási lehetőség, míg a harmadiktól kezdve a folyamatot gyorsabb lesz a telepítés.

A telepítés egy ún. chroot környezetben történik, s itt a Gentoo saját Portage rendszerét használja az alapvető csomagok felrakásához. A Gentooban nincs a más terjesztésekben megszokott telepítőprogram. A felhasználónak a Gentoo weboldalán vagy a Gentoo LiveCD-n lévő dokumentációt kell követnie. A teljes telepítés és a felhasználói ismertető megtekinthető a Gentoo Kézikönyv ben.

Stage-ek (állapotok)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Stage 1, Újrafordítás és konfigurálás az alap toolchaintől kezdve. Hivatalosan már nem támogatott.
  • Stage 2, A toolchain félkész állapotban van, de még egyes elemek fordítást igényelnek. Hivatalosan már nem támogatott.
  • Stage 3, A rendszer már indításra kész, s az alaprendszer is le van fordítva. Csak a kernelt kell fordítani, illetve igény szerint speciális eszközöket (boot loader, cron és syslog démon). Adott esetben konfigurációs fájlok szerkesztése. Az egyetlen hivatalosan támogatott stage.

A Gentoo mai kiadásai (és a dokumentáció) a stage3 használatát írja elő. A Gentoo alapértelmezett fordítója a GCC. A fordító testreszabása környezeti változókkal történik (CFLAGS). A rendszernek indíthatónak (FIXME bootstrap) kell lennie, amit a fordító és az alap könyvtárak lefordításával érhetünk el.

További csomagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A három stage után a rendszert kell beállítani. Ezután a felhasználó azt telepít, amit akar. Letölthet bináris csomagokat a Gentoo Referenica Platformból, vagy lefordíthatja saját programjait.

Kernel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kernelt szintén be kell állítani és telepíteni. A Gentoo nem kínál előre fordított kernelt. Számos kernel forráscsomag elérhető a csomagkezelővel, például:

  • gentoo-sources (gentoo patch készlettel ellátott forrásfa)
  • vanilla-sources (módosítatlan forrásfa a kernel.org -ról)
  • git-sources (nem stabil kiadású forrásfák a kernel git fájából)
  • hardened-sources (hardened rendszeren (biztonságilag fokozott rendszer) használható, erősen módosított kernel forrásfa)

Genkernel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A genkernel nem része az alap Gentoo telepítésnek de a Portage használatával könnyűszerrel telepíthető. A genkernel automatikusan konfigurálja és lefordítja az általunk telepített forrásfákat. Az eredmény a bináris terjesztésű disztribúciók nagyszámú driverrel, hardverfelismeréssel és egyéb kényelmi szolgáltatásaival ellátott kernel.

Rendszer hangolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kernel telepítése után a rendszer felhasználó igényei szerinti hangolását kell elvégeznünk néhány beállítófájl átszerkesztésével. Ide tartozik az fstab, hálózati beállítások, rendszerbeállítások és a többi.

Rendszerbetöltő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután a kernel telepítve lett, egy rendszerbetöltőt kell még feltennünk, hogy a rendszert külső indítóeszköz nélkül tudjuk elindítani.

Rendszereszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gentoo működéséhez kell néhány eszköz, program, mint például a rendszernapló, cron démon és fájlrendszeri programok. A Gentoo jó néhány választási lehetőséget kínál a szükségek és igények szerint.

Telepítés befejezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A telepítés végső szakaszában felhasználói fiókokat kell létrehozni, s egyéb felhasználói programokat lehet telepíteni. Ezután a felhasználó újraindíthatja a rendszert, s ezután az már önállóan működik, nincs szükség a LiveCD-re. A telepítés teljes.

Telepítő eszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Catalyst[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2004.0 verziónál a Gentoo bemutatott egy Catalyst nevű eszközt, amit a Gentoo kiadások építésére használnak, s saját, testreszabott telepítési médium készítésére is alkalmazható.

Tarball-ok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lehetséges a csomagokból úgynevezett tarballokat létrehozni más gépeken való telepítésre. Ezek a bináris csomagok .tbz2 kiterjesztésűek, tartalmazzák mindazokat a csomag által telepítendő fájlokat és egy metaadat részt, ami lehetővé teszi a -k vagy -K kapcsolóval történő telepítésüket. Ez különösen hasznos heterogén számítógépes környezetben, ahol a csomagokat sok gépen alkalmazzák úgy, hogy az az egyiken lett elkészítve. Hasznosak továbbá, mert közvetlenül lehet őket telepíteni a fájlrendszer gyökerébe a Portage használata nélkül. Nagyon jó lehet ez egy hibás rendszer rendbetételénél. Rendelkezésre állnak publikus binhost szerverek, amelyek lehetővé teszik ilyen csomagok használatát harmadik fél részére is. Természetesen fontos, hogy a felhasználó által beállított USE flagek azonosak legyenek a szerver által használtakkal, ennek ellenére lehetőség van ezt az ellenőrzést letiltani.

Hordozhatóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gentoot eredetileg csak az x86 architektúrára tervezték, de azóta sok másra is portolták, köszönhetően a GCC, Linux és az alkalmazások könnyen portolható természetének. A Gentoo jelenleg az x86, PowerPC, PPC970, SPARC, AMD64, IA64, MIPS, DEC Alpha és HPPA architektúrákon fut. Mostanában vitték át PPC64 rendszerekre is, s ezzel ő lett az első Linux disztribúció, ami teljesen 64 bites számítási környezetet nyújt a PowerPC architektúrán.

A Gentoo ezen kívül (pl. a Debianhoz hasonlóan) nem csak Linux, hanem más operációs rendszerek kernelével is elérhető, például FreeBSD kernellel.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004. április 26-án (hétfőn) Daniel Robbins, a Gentoo Linux megalkotója, visszalépett a projekt vezetőségéből (korábban Vezető Mérnök/Tervező státuszban volt). Mielőtt így döntött, létrehozott egy non-profit alapítványt, és rájuk ruházta a Gentoo-val kapcsolatos jogokat. Robbins azóta visszatért a projekthez, de már nem vezetői státuszban.

Kabala[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gentoo (ritkán használt) kabalaállata Larry, a tehén.

Gentoo user groups[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gentoo témájú médiaállományokat.