A króm izotópjai
A természetben előforduló króm (Cr) három stabil izotópból (52Cr, 53Cr és 54Cr) áll, melyek közül a 52Cr a leggyakoribb (83,789%). Tizenkilenc radioizotópja ismert, melyek közül a legstabilabb a (természetben is 4,345%-ban előforduló) 50Cr, (több mint) 1,8·1017 év felezési idővel, valamint a 51Cr, melynek felezési ideje 27,7 nap. A többi radioaktív izotóp felezési ideje nem több 24 óránál, többségüké 1 percnél is kevesebb. A krómnak 2 metastabil állapota van.
A 53Cr a 53Mn radiogén bomlásterméke. A krómizotópok mennyiségét jellemzően a mangánéval egyesítik, az adatokat az izotópgeológia használja fel. A Mn-Cr izotóparányok megerősítik az 26Al és 107Pd izotóparányból nyert bizonyítékokat a Naprendszer történetének korai szakaszaival kapcsolatban. Meteoritek vizsgálatakor kapott 53Cr/52Cr és Mn/Cr arányok olyan korai 53Mn/55Mn arányra utalnak, ami szerint az Mn-Cr izotóprendszer az 53Mn kialakult égitestekben történt, in situ bomlásából származik. Így az 53Cr jelenléte további bizonyítékot szolgáltat új atommagok létrejöttére még a Naprendszer végleges kialakulása előtt.
A króm izotópjainak atomtömege 43 és 67 u közé esik (43Cr-tól 67Cr-ig). A leggyakoribb stabil izotópnál, a 52Cr-nál könnyebb izotópok főként elektronbefogással bomlanak, míg a nehezebbek általában béta-bomlók.
Standard atomtömeg: 51,9961(6) u
Táblázat[szerkesztés]
| Az izotóp jele |
Z(p) | N(n) | Az izotóp tömege (u) |
felezési idő | magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||
| 42Cr | 24 | 18 | 42,00643(32)# | 14(3) ms [13(+4-2) ms] | 0+ | ||
| 43Cr | 24 | 19 | 42,99771(24)# | 21,6(7) ms | (3/2+) | ||
| 44Cr | 24 | 20 | 43,98555(5)# | 54(4) ms [53(+4-3) ms] | 0+ | ||
| 45Cr | 24 | 21 | 44,97964(54) | 50(6) ms | 7/2−# | ||
| 45mCr | 50(100)# keV | 1# ms | 3/2+# | ||||
| 46Cr | 24 | 22 | 45,968359(21) | 0,26(6) s | 0+ | ||
| 47Cr | 24 | 23 | 46,962900(15) | 500(15) ms | 3/2− | ||
| 48Cr | 24 | 24 | 47,954032(8) | 21,56(3) óra | 0+ | ||
| 49Cr | 24 | 25 | 48,9513357(26) | 42,3(1) perc | 5/2− | ||
| 50Cr | 24 | 26 | 49,9460442(11) | STABIL [>1,3·1018 év] | 0+ | 0,04345(13) | 0,04294–0,04345 |
| 51Cr | 24 | 27 | 50,9447674(11) | 27,7025(24) nap | 7/2− | ||
| 52Cr | 24 | 28 | 51,9405075(8) | STABIL | 0+ | 0,83789(18) | 0,83762–0,83790 |
| 53Cr | 24 | 29 | 52,9406494(8) | STABIL | 3/2− | 0,09501(17) | 0,09501–0,09553 |
| 54Cr | 24 | 30 | 53,9388804(8) | STABIL | 0+ | 0,02365(7) | 0,02365–0,02391 |
| 55Cr | 24 | 31 | 54,9408397(8) | 3,497(3) perc | 3/2− | ||
| 56Cr | 24 | 32 | 55,9406531(20) | 5,94(10) perc | 0+ | ||
| 57Cr | 24 | 33 | 56,943613(2) | 21,1(10) s | (3/2−) | ||
| 58Cr | 24 | 34 | 57,94435(22) | 7,0(3) s | 0+ | ||
| 59Cr | 24 | 35 | 58,94859(26) | 460(50) ms | 5/2−# | ||
| 59mCr | 503,0(17) keV | 96(20) µs | (9/2+) | ||||
| 60Cr | 24 | 36 | 59,95008(23) | 560(60) ms | 0+ | ||
| 61Cr | 24 | 37 | 60,95472(27) | 261(15) ms | 5/2−# | ||
| 62Cr | 24 | 38 | 61,95661(36) | 199(9) ms | 0+ | ||
| 63Cr | 24 | 39 | 62,96186(32)# | 129(2) ms | (1/2−)# | ||
| 64Cr | 24 | 40 | 63,96441(43)# | 43(1) ms | 0+ | ||
| 65Cr | 24 | 41 | 64,97016(54)# | 27(3) ms | (1/2−)# | ||
| 66Cr | 24 | 42 | 65,97338(64)# | 10(6) ms | 0+ | ||
| 67Cr | 24 | 43 | 66,97955(75)# | 10# ms [>300 ns] | 1/2−# | ||
Megjegyzések[szerkesztés]
- A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke a standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások[szerkesztés]
- Izotóptömegek: Ame2003 Atomic Mass Evaluation by G. Audi, A.H. Wapstra, C. Thibaultbault, J. Blachot and O. Bersillon in Nuclear Physics A729 (2003).
- Izotópösszetétel és standard atomtömegek: Atomic weights of tweights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report). Pure Appl. Chem. Vol. 75, No. 6, pp. 683–800, (2003) and Atomic Weights Revised (2005) Archiválva 2008. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- Audi, Bersillon, Blachot, Wapstra. The Nubase2003 evaluation of nuclear and decay properties Archiválva 2011. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, Nuc. Phys. A 729, pp. 3–128 (2003).
- National Nuclear Data Center, Brookhaven National Laboratory. Information extracted from the NuDat 2,1 database (Hozzáférés ideje: Sept. 2005).
- David R. Lide (ed.), Norman E. Holden in CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th Edition, online version. CRC Press. Boca Raton, Florida (2005). Section 11, Table of the Isotopes.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
| A vanádium izotópjai | A króm izotópjai | A mangán izotópjai |
| Izotópok listája | ||
