Byte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Byte mértékegységek
SI-prefixumok Értéke Bináris prefixumok
Név
(Szimbólum)
SI
Standard
Név
(Szimbólum)
Értéke
kilobyte (kB) 103 = 10001 210 kibibyte (KiB) 210
megabyte (MB) 106 = 10002 220 mebibyte (MiB) 220
gigabyte (GB) 109 = 10003 230 gibibyte (GiB) 230
terabyte (TB) 1012 = 10004 240 tebibyte (TiB) 240
petabyte (PB) 1015 = 10005 250 pebibyte (PiB) 250
exabyte (EB) 1018 = 10006 260 exbibyte (EiB) 260
zettabyte (ZB) 1021 = 10007 270 zebibyte (ZiB) 270
yottabyte (YB) 1024 = 10008 280 yobibyte (YiB) 280

A byte (vagy bájt) általánosan használt tárolókapacitás-mértékegység a számítástechnika és a távközlés terén, jele B (nagy B betű). A byte hagyományos megfogalmazása szerint az az adatmennyiség, amelyet egy karakter kódolásához használtak a szövegfeldolgozásban, a legkisebb címezhető egység a számítógép memóriájában. A korai időszakban a byte mérete hardverfüggő volt, később a 8 bites szabvány terjedt el, amely 256 (2^8) féle számot tárolhat, 0 és 255 között. Szabványos jelentését az ISO 80000 írja le.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A byte-ot mint adatmennyiséget vagy tárolókapacitást mérő egységet először 1956-ban fogalmazta meg Werner Buchholz, az IBM Stretch számítógép korai tervezési szakaszában, ez akkoriban még „1 és 6 bit közötti méretű adategységet” jelentett.[1]

A korai számítógépek különböző binárisan kódolt decimális ábrázolást alkalmaztak, illetve 6 bites kódokat nyomtatható grafikus ábrákhoz. Ezek az ábrák alfanumerikus karaktereket és grafikus szimbólumokat jelenítettek meg. Ezt később kiterjesztették 7 bitre, és ASCII néven szabványosították, lecserélve ezzel az egymással gyakran inkompatibilis távíró kódokat. Az 1960-as évek elején, az ASCII szabványosítással párhuzamosan az IBM kiadta új modelljét, az IBM System/360 számítógépet, amely 8 bites binárisan kódolt decimális ábrázolást alkalmazott, lecserélve a cég korábbi, 6 bites kódolási szabványát. Ez vezetett később a 8 bites ábrázolás széles körű elterjedéséhez.

Ma a byte széleskörű értelmezése 8 bites egységet jelent, de lehet találkozni 6, 7 vagy éppen 9 bit hosszú byte-okkal is. Ez utóbbit például a PDP–10 36 bites architektúrája használja.

Byte, mint adattípus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint adattípussal találkozhatunk vele többek között a Pascal vagy a C programozási nyelvben. Utóbbiban a byte megegyezik az „unsigned char” (előjel nélküli karakter) típussal, mely olyan egész adattípus, ami képes legalább 256 különböző értéket felvenni; a Pascalban mindig 256 féle értéket vehet fel.

Prefixumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A byte többszöröseit kifejező szorzók tekintetében értelmezési zavart okoz, hogy e területen is az SI mértékegységrendszerben használatos előtagokat alkalmazták a byte többszöröseinek kifejezésére, viszont az SI-től eltérően ugyanezen előtagok más szorzót fejeznek, vagy fejezhetnek ki, az alkalmazási területtől függően. A háttértárak kapacitásának és a hálózat sebességének meghatározásakor ugyanaz az egység más méretet jelent (tíz hatványai), mint például a memória méretének meghatározásakor (kettő hatványai).[2][3] Ezt az ellentmondást hivatott feloldani az IEC kiegészítése, amely új mértékegységeket rendelt a bináris szorzókhoz. Az új elnevezések használata a szakmában a kiadást követő években nehezen terjedt.

Megnevezés Hagyományos értelmezése Szabványos értelmezése Eltérés
kilobyte 1024 byte 1000 byte 2,4%
megabyte 1 048 576 byte 1 000 000 byte 4,9%
gigabyte 1 073 741 824 byte 1 000 000 000 byte 7,4%
terabyte 1 099 511 627 776 byte 1 000 000 000 000 byte 10%

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]