Digitális fényképezőgép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kompakt digitális fényképezőgép
Tükörreflexes digitális fényképezőgép (DSLR)

A digitális fényképezőgép (kezdetben: elektronikus fényképezőgép) egy olyan fényképezőgép, amely – a korábbi filmelőhívásos technológiával szemben – az optikai lencserendszer mögött található elektronikus érzékelővel (CCD, CMOS) a fényjeleket elektronikus jelekké alakítja. Az elektronikus jeleket ezután processzor(ok) segítségével feldolgozzák, és digitális formában memóriában tárolják.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992-ben a DYCAM Inc. amerikai cég kifejlesztett és forgalomba hozott egy akkor egyedülálló digitális fényképezőgépet. A gép már nem tartalmazott mozgó alkatrészeket, és használatához előhívó filmre sem volt szükség. Az akkori technológiával a kamera memóriájában 32 db fotó fért el, melyek 376 × 240 képpontú 8 bites színmélységű szürkeárnyalatos képek voltak. A kamera az elkészült fotókat szabványos TIFF formátumban tárolta, ahol egy kép 92 016 byte (kb. 92 kB) helyet foglalt. A kis tárolókapacitás, és a reprodukció kívánalma miatt szükség volt a tárolt képek továbbítására, így volt lehetőség arra is, hogy az akkori IBM kompatibilis számítógépekkel ill. Macintosh, NEXT Computer vagy PSION HC100-zal kommunikálhasson szabványos soros (RS232) csatlakozóján keresztül. A kameráról átvett képeket a hozzá kapott szoftverrel 10-25 kB-ra lehetett csökkenteni, így lehetőség nyílt a kamerán található összes kép 1,2 MB-os mágneslemezen történő tárolására. Érdekesség, hogy ha a fényképezőgép akkumulátora teljesen lemerült, akkor az a rajta tárolt képek végleges elvesztésével járt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]