Eastman Kodak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eastman Kodak Company
Kodak logo.svg
Típus Nyilvánosan működő részvénytáraság
Alapítva 1881
Székhely Rochester, New York, USA
Vezetők Antonio Pérez, CEO, elnök és vezérigazgató
Alapító George Eastman
Iparág Fotográfia/ Imaging
Termékek Kodak termékek listája
Árbevétel Green up.png13,517 milliárd USD (2004)
Alkalmazottak száma 54 800 (2005)

Az Eastman Kodak Company weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eastman Kodak Company témájú kategóriát.

Az Eastman Kodak Company (röviden Kodak) egy fotográfiára szakosodott amerikai multinacionális vállalat, nyílt részvénytársaság. Több történelmi jelentőségű fényképezőgép, film és egyéb fényképészeti technikai eszköz, újítás fűződik a cég kutatóinak nevéhez. A Kodak ma a világ legnagyobb fotográfiai eszközöket forgalmazó cége, csak digitális kamerából évente több mint 7 millió darabot ad el, megelőzve a Canont (5 millió) illetve a Sonyt (4,8 millió eladott digitális kamera).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A céget George Eastman feltaláló és Henry Strong üzletember alapította Eastman Dry Plate Company néven, 1881-ben. Az elsősorban az amatőrökre specializálódott cég azon az ötleten alapult, hogy ne legyen szükséges kémiai tudás a fotografáláshoz, hogy bárki képes legyen fényképet készíteni. Kezdetnek 1885-ben piacra dobták a brómezüst alapanyagú papírnegatív tekercset és az ehhez tartozó kazettát. Ez korszakalkotó lépés volt, hiszen nagy tömegek számára vált lehetővé, hogy könnyen és viszonylag olcsón amatőr képeket készíthessenek.

A vállalkozásnak a Kodak nevet Eastman adta, melyet így magyarázott:

Mindig is tetszett a K betű. Erős és kifejező. Olyan nevet akartam, ami k-val kezdődik és k-val végződik, egy sajátos anagramma, amiről mindenkinek ugyanaz a dolog jut eszébe.

Az volt Eastman rögeszméje, hogy „Olyan könnyűvé kell tenni a fényképezőgépet, mint amilyen a ceruza”. A Kodak által kínált viszonylag könnyű kézi kamera 25 dollárba került. Ebben száz felvételre elegendő nyersanyagot helyeztek el és a vásárlónak annyi dolga volt, hogy felhúzta a zárat és exponált. A felvételeket a géppel együtt vissza kellett juttatni és a betelt filmet már a vállalat hívta elő. A képeket postafordultával 10 dollár munkadíj megfizetése után az újra fotózásra alkalmas géppel együtt kapta vissza tulajdonosa.

Ennek nyomán nyitotta meg 1888-ban a cég a világ első előhívólaborjait, miáltal az embereknek már nem maguknak kellett előhívniuk képeiket, hanem egy profi csapatból álló stáb készítette el, mely egyben garantálta azt is, hogy nem megy tönkre kép az előhívás során. Saját képeiket ezután már csak a profi vagy műkedvelő (amatőr) fényképészek hívták elő otthoni laborjaikban.

A cég első saját gépe a rollfilmes Kodak box kamera olyan sikeres volt, hogy saját nevét is megváltoztatta Eastman Dry Plate Company-ról Eastman Kodak Company-ra. Későbbi kamerái közül a Brownie és az Instamatic típusú fényképezőgépek átütő világsikert értek el, a Brownie-k közel 60 éven át az egyik legnépszerűbb géptípusnak számítottak.

Az 1980-as évek-ben a cég beszállt a Polaroid típusú instantgépek gyártásába. Saját géptípusa, illetve az eljárás, mellyel a szerkezet a képet rögzítette olyannyira hasonlított a Polaroid Corporation által gyártott termékekhez, hogy az pert indított ellene, lopással vádolva meg a céget. Az ítélethirdetés 1986. január 9-én történt, a bíróság a Polaroid Corporation javára döntött, a Kodaknak jelentős bírságot kellett fizetnie és azonnali hatállyal befejeznie az instantgépek gyártását és forgalmazását. A cég maradéktalanul eleget tett az ítéletnek.

A Kodak 2004. január 13-án bejelentette, hogy fokozatosan kivonul a hagyományos filmes kamerák piacáról, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában nem gyárt több filmes kamerát. Ennek megfelelően ebben az évben mintegy 12 000-15 000 állást számolt fel, alkalmazottainak mintegy 20-25%-át bocsátva el. 2006. január 6-a óta új logója van a cégnek.

Sajnálatos módon az elkövetkezendő években az Eastman Kodak folyamatos hanyatlása figyelhető meg, amely 2011-2012-re csúcsosodik ki. Részvényei folyamatosan (több mint 3 hónap időtartamra) az 1 USD kritikus szint alá süllyedt, így azokat kivonták a new york-i tőzsdéről. Ezzel sokak álma vált végleg semmivé, hogy bármilyen nyereséget, vagy hasznot reméljenek az egykoron 100 USD-t is érő részvényekből. Pikantériája a történetnek, hogy voltak akik a 2-3 dolláros áron vettek sokezer részvényt, bízva a Kodak közeljövőbeli sikerében és fellendülésében, de Ők is elvesztették a befektetett pénzüket.

2012-ben csődvédelmet kér Amerikában (Chapter 11), melynek időtartama 1 év, ez idő alatt kell az óriáscéget működőképessé tennie a vezetőségnek. 2010 és 2012 között számos üzletágát építette le a cég, és dolgozói nagy részétől is kénytelen volt megválni. Az anyagi problémákat a bejegyzett szabadalmai eladásával is próbálták orvosolni, amelyet 2012. év végén 500 millió dollár körül sikerült értékesíteni. A szabadalmak vevői között ott lehet találni a Samsungot, az Apple-t, a Google-t és még számos, az IT szektorban is érdekelt óriáscéget.

A Kodak üzletágai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár a Kodak jelenleg is folyamatos átalakuláson és megújuláson megy át, melynek célja egy egyedülálló digitális vállalatá formálódás, alapvető üzletágai a következők:

  • Hagyományos fotó üzletág
  • Digitális fotó üzletág
  • Grafikai üzletág / Dokumentumarchiválás üzletág
  • Egészségügyi üzletág
  • Mozifilm üzletág

Ezen tradicionális üzletágak 2009-ben a következőképpen néznek ki:

  • Grafikai üzletág / Dokumentumarchiválás üzletág
  • Digitális és hagyományos fotó üzletág
  • Mozifilm üzletág

2013-ban a cég üzletágai:

  • Grafikai üzletág (ipari digitális nyomtatás és csomagolóanyagok nyomtatása)
  • Dokumentumarchiválás üzletág (eladás alatt)
  • Digitális és hagyományos fotó üzletág (eladás alatt)
  • Mozifilm üzletág (megszűnőben)

A Kodak Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1912 - az örvendetesen egyre növekvő kelet-európai és oroszországi fotópapír igények kielégítésére felvetődik a Kodak akkori gyártási kapacitásainak bővítése. George Eastman kapcsolatba kerül Kenneth Mees-el, akinek akkor már kisebb lemezöntő gyára működik Magyarországon. Eastman felvásárolja Mees cégeit, így merül fel a magyarországi üzem létesítésének ötlete.

1913 - a magyarországi Kodak gyár létrehozásának helyszíneként először a Hűvösvölgy vetődik fel, majd a kedvező infrastruktúra miatt (országút, vasútvonal, víziút) mégis Vác mellett döntenek Még ebben az évben megkezdődik az építkezés, az I. világháború kitöréséig felépül az első víztorony, a gépház, a baritáló épület és a gépészlakás.

1922 - márciusban ünnepélyes keretek között megnyitották a Kodak váci gyárát. A termelés angol vezetés mellett 48 fővel indul.

1939 - a váci Kodak gyár már 160 főt foglalkoztat és évi egymillió négyzetméter fotópapírt gyárt.

1947 - június 30-án az Eastman Kodak megválik váci gyárától és azt a Magyar Általános Hitelbanknak értékesíti. A gyár a Forte égisze alatt működött.

1987 - az Eastman Kodak és a Fotex Első Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Kft. megállapodásának eredményeként a Fotex a Kodak termékek magyarországi kizárólagos forgalmazója.

1991 - megalakul a Kodak Kft., a Kodak nemzetközi erőforrásaira támaszkodva áll ügyfeleinek rendelkezésére mindazon üzleti területeken , ahol a Kodak aktívan jelen van: amatőr és professzionális fotográfiai termékek, fénymásoló és archiváló berendezések, nyomdaipari nyersanyagok és berendezések. A Kodak egészségügyi és röntgendiagnosztikai termékek forgalmazását disztribútor végzi. Ebben az évben a Kodak által forgalmazott berendezések teljeskörű szervizelése is beindul.

1991 - a Gretag és a Noritsu minilabor-gyártók kizárólagos forgalmazójaként a Kodak Kft. megkezdi a minilabor berendezések forgalmazását és teljeskörű szervizelését. Ugyanebben az évben a cég átveszi az IBM Magyarország Kft.-től az IBM fénymásolók karbantartási és szervizelési feladatait, valamint megkezdi a dokumentum archiváló mikrográfiai készülékek és dokumentumszkennerek értékesítését.

1991 - elkezdődik a világ legnagyobb, önálló minilaborokból álló fotóhálozatának, a Kodak Express boltoknak a magyarországi terjeszkedése.

1992 - a Kodak Kft. a budapesti Kongresszusi Központban egy nagyszabású rendezvény keretében mutatkozik be Vevőinek és a szakma prominens tagjainak.

1993 - két, Budapest XII. és XIII-ik kerületi irodahelyiségéből a Kodak Kft. mostani székhelyére költözik, a III-ik kerületi Tímár utcai AmfiCenter irodaházba.

1993 - a Kodak Kft. és a Fotex Rt. Vegyesvállalataként létrejön a Proficolor Kft. a hajdani és a mostani Ofotért hálózatként ismert boltok üzemeltetésére.

1994 - a Kodak Kft. kilép a Proficolor Kft.-ből.

1995 - megnyílik a Kodak Express franchise hálózat 50-ik boltja.

1996 - a fénymásolókat forgalmazó üzletág kiválik a Kodak Kft. kötelékéből és önállóan, a Danka Kft. keretein belül forgalmazza termékeit.

1997 - a dokumentum archiválási készülékek kereskedelmi jogát átadja a DICOM - akkoriban még ELSAT Kft. - részére az európai, s így a magyarországi viszonylatban is. Ez évtől a Kodak közvetlenül nem forgalmazza ezen termékeket. A mikrográfiai termékek kereskedelmi jogát a PEDRO Kft. veszi át

1999 - az Eastman Kodak és a Sun Chemical vegyesvállalata a Kodak Polychrome Graphics megnyitja budapesti képviseleti irodáját a Kodak nyomdai termékek forgalmazására

1999-2000 - a Kodak Kft. sárvári fióktelepe a Flextronics Rt.-vel kötött megállapodása alapján beindítja a Kodak egyszer használatos fényképezőgépek magyarországi gyártását

2002 - A Kodak, mint a legnagyobb mozifilm nyersanyag gyártó és forgalmazó, 2002 februárjában elindította mozifilm laboratóriumát Budapesten, Kodak Cinelabs Hungary néven. Ez a projekt, amely a váci Kodak gyár létesítése óta a legnagyobb magyarországi beruházásunk, a 3. Kodak labor a világon. Üzemeltető partnerünk a Focus Fox Digitális utómunka stúdió, így egy épületben, világszinvonalú és komplett mozifilm labor-szolgáltatásokkal tudjuk a filmkészítőket segíteni munkájukban - a negatívhívástól, a digitális trükkökön keresztül a kópiakészítésig. Ehhez a tekintélyes sorhoz hozzátéve még a mozifilm nyersanyagainkat láthatjuk, hogy a Kodak elkötelezett, hosszútávú és aktívan jövő építő együttműködésre törekszik a magyar filmiparral.

2006 - A Kodak, a hagyományos és digitális fényképészeti üzletágainak kereskedelmi jogát átadja a Műszertechnika csoportnak.

2007 - Ez év januárjától a Kodak Kft. két hivatalos magyarországi üzletága a mozifilm (Entertaintment Imaging) és a dokumentumarchiválás (Document Imaging).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eastman Kodak témájú médiaállományokat.