Camera obscura
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A camera obscura – (latinul sötét kamra) lyukkamera. Ibn Al-Haitman arab tudós 997-ben írt Opticae Thesaurus című könyvében beszámol a camera obscuráról. A reneszánsz korában sokakat foglalkoztatott ez a bárki által elkészíthető, egyszerű optikai eszköz, például Leonardo da Vincit is. Ha teljesen elsötétítünk mondjuk egy szobát, de fúrunk rá egy pici lyukat, a lyukon a szemközti falra vetítődik a külvilág fordított, színes képe. Ez a világ legegyszerűbb fényképezőgépe, ugyanis ha egy dobozzal csináljuk meg ugyanezt: jól leszigeteljük, befeketítjük, hogy ne hatolhasson be a fény – és például egy tűvel lyukat ütünk az egyik oldalán, a szemközti oldalára meg belülről egy fényérzékeny papírt helyezünk el, akkor ráexponálódik a külvilág képe. (A fotópapír tulajdonságából adódóan negatív kép fog látszani az előhívás után.)
- Rendkívül nagy mélységélességű kép
- A kép színes, fordítottállású, oldalhelytelen
- A kép mérete nem korlátozott (lefelé csak a fizikailag előállítható legkisebb lyukátmérő és a lyuk peremén fellépő fényelhajlás szab határt)
így például szoba vagy terem méretű is lehet (a Képzőművészeti Főiskolának a bejárati ajtaján lévő nyílás segítségével vetítettek képet a külvilágról a szemközti falra, vagy például egy Barkas kisbuszt alakítottak át Camera Obscurává, ahol utána a papírra vetített képet helyben elő is hívták )
A fényképezés előtti időkben a camera obscurát, mint rajzolási segédeszközt és mint fizikai, csillagászati eszközt tartották számon.
Budapesten az Erzsébet híd pilonjainak kereszttartó elemeiben a vízelvezető nyílások is a camera obscura elvén vetítik ki az alattuk elhaladó forgalom fordított, színes képét a belső oldalfalakra. Sajnos elhelyezkedése miatt nem látogatható.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Titkos mozi az Erzsébet híd tetején, Index, 2008. november 28. (+ videó)
- A lyukkamera, Mozaik, 2001. június 27.
