Légi fotó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Légi fotó a Budai várról, fotós: Somogyi-Tóth Dániel
Légi fotós munkában

A légi fotózás a föld levegőből történő fényképezését jelenti. A kifejezést elsősorban abban az esetben használjuk, amikor a kamerát nem egy, a földön elhelyezkedő szerkezet (pl. daru) tartja. A fényképezőgép lehet kézben vagy állványon. A gépet elsütheti a fotós, lehet távirányított vagy automatikus is.

Légi fotó készülhet merevszárnyú repülőgépről, helikopterről, hőlégballonról, léggömbről, léghajóról, rakétáról, sárkányrepülőről, drónról, papírsárkányról ejtőernyőről vagy siklóernyőről.

Azok a légi fotók, amelyek olyan módszerrel és technikával készülnek, melynek eredményeképpen az elkészült légi fényképből térkép készíthető, speciális légi fotóknak tekinthetők, azaz elnevezésük nem csupán azt jelenti, hogy levegőben készültek. A többletjelentésük miatt ezek a légi fényképek a helyesírási szabályzat alapján légifotó alakban egybeírandók.[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A légi fotózást elsőként egy francia fényképész-ballonos, a „Nadar” néven ismert Gaspard-Félix Tournachon gyakorolta Párizsban, 1858-ban.

Mozgóképet készítő kamerát először Róma fölött, 1909. április 24-én vittek levegőnél nehezebb repülőgéppel a magasba, a Wilbur Wright und seine Flugmaschine című 3 perc 28 mp-es némafilm forgatása során.

Az első erre a célra kifejlesztett félautomata kamerát egy orosz hadmérnök, Potte V. F. ezredes tervezte, 1911-ben. A kamerát az első világháború során használták.

A légi fotók felhasználási területét az I. világháború során több repülő is tovább bővítette, például Fred Zinn.

Hasznosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A légi fotózás felhasználási területébe tartozik a térképészet (ezen belül elsősorban fotogrammetria, topográfia), régészet, filmforgatás, környezet kutatás, terület felmérés, valamint ide tartozik még a kereskedelmi reklámozás és természetesen a művészi tevékenység is.

Légi fotó készülhet távirányítású modell repülőgépről vagy helikopterről is. Ennek előnyei a kis magasságról való fényképezés valamint ezekkel olyan pontok is megközelíthetőek, amelyek hagyományos úton nem elérhetőek, hiszen veszélyesebb körülmények között is üzemeltethetők. Ugyanakkor a modell nem helyettesítheti a repülőgépet, amely nagyobb távolság megtételére alkalmas, magasabbra képes emelkedni, és nagy teherbírása miatt komolyabb felszerelés szállítható rajta, amit ráadásul maga a fotós kezel. Így sokkal jobb minőségű és művészi értékű felvételek készülhetnek.

Balatonalmádi légi fotója, Somogyi-Tóth Dániel

Ortofotók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ellentétben a „madár szemszögével” az ortofotó tengelye függőleges. A perspektíva által létrejött torzulások korrigálásával ezek a felvételek kiválóan alkalmasak térképészeti célokra, sőt gyakran magukat a fényképeket alakítják térképpé. Például a népszerű Google Föld (Google Earth) és Google Térkép (Google Maps) is ortofotók segítségével készült.

A Fertődi Esterházy kastély madártávlatból, Somogyi-Tóth Dániel

Kiemelkedő fotográfusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldi légi fotográfusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazai légi fotográfusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légi fotó a Tihanyi Apátságról, Somogyi-Tóth Dániel

Nemzetközi légi fotós szervezetek, ügynökségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. AkH 107. b)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]