Fotogrammetria
A fotogrammetria olyan tudomány, amely a fényképről vett méretekből meghatározza a valós tárgyak kiterjedéseit. A légi fotogrammetriában a fényképeket a Földről készítik repülőről, vagy műholdról.
A fotogrammetria a távérzékelt felvételek kvantitatív kiértékelésén alapuló eljárás. A lokális geoinformatikai rendszerekben a távérzékeléssel együtt elsődleges adatgyűjtési szerepet tölthet be. A fotogrammetria szoros kapcsolatban áll a raszter és vektor alapú geoinformatikával, a képfeldolgozási módszerekkel és a felületmodellezéssel.
A fotogrammetriai kiértékelés a centrális projekcióval készített légi és űrfelvételeket közötti perspektivikus leképezéssel sztereoszkópián alapul. A sztereoszkópia lényege, hogy az egyes földfelszíni objektumok a különböző forrásokból készített képeken másképp képeződnek le. A fotogrammetria feladata az eltérő leképeződések (parallaxisok) mérése és így térbeli koordináták számítása.
A fotogrammetriát a feldolgozandó képanyag szerint és a kiértékelő eszközök szerint csoportosíthatjuk.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Analóg fotogrammetria
Analóg képek kiértékelése analóg műszerekkel. Az analóg műszerek optikai-mechanikai elemekből felépített eszközök, amelyek alkalmasak a centrális projekció megoldására. A műszerekkel előállítható a mérendő terület kicsinyített modellje, a térmodell. A térmodellen mintegy 5-10 méteres pontossággal lehet mérni. A műszerek jelentős részét ellátták a mérési eredmények digitális rögzítésére alkalmas perifériákkal.
[szerkesztés] Analitikus fotogrammetria
Analóg képek kiértékelése analitikus műszerekkel. Ezen műszerek legkorszerűbb megvalósításai az úgynevezett analitikus plotterek, melyek a képpár kiértékelését, a parallaxisok mérését számítógépes irányítás mellett végzik. A mérés során 3–5 m pontosság érhető el. Az eszközökhöz számos kiegészítő berendezés és szoftver kapcsolódhat.
[szerkesztés] Digitális fotogrammetria
Digitális képanyag kiértékelése digitális eszközökkel. A digitális képek kiértékelése általában speciális, sztereo látást biztosító hardvereszközökkel, és nagyon sok funkciót automatizáló szoftverekkel történik, melyeket együtt digitális fotogrammetriai munkaállomásnak (angolul Digital Photogrammetric Workstation - DPWS) nevezünk. A feldolgozás ennek köszönhetően rendkívül gyors. A mérés pontosságát nagy mértékben a digitális kép felbontása határozza meg.
[szerkesztés] Matematikai alapok
A fotogrammetria az ún. kollinearitási egyenletre épül, amelynek lényege, hogy a terepi pont, annak képi leképződése és a kamera objektívének egyesített főpontja, a vetítési centrum egy egyenesen helyezkedik el. Az egyenes egyenlete a következő:

továbbá

ahol X0, Y0, Z0 a vetítési centrum térbeli koordinátái, rij a forgatási mátrix elemei, c a kameraállandó, ξ, η a mért képkoordináták, végül X, Y, Z a terepi pont koordinátái.
A forgatási mátrix ω, φ, κ sorrend szerint a következő:

A forgatási mátrix más forgatási sorrendben is felírható. A leképezés hibái a fenti egyenlet kiegészítéseként figyelembe vehetők.
Alapszámítások:
- térbeli légihátrametszés
- térbeli előmetszés
- kettős képkapcsolás
[szerkesztés] Hivatkozások
- Kraus, K. (2003): Fotogrammetria, Tertia Kiadó, Budapest
- Detrekői, Á. (1991): Kiegyenlítő számítások, Tankönyvkiadó, Budapest
- Geodézia, fotogrammetria

