Képpont

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az itt látható kép egy része sokszorosára van nagyítva, amelyben az egyes képpontok jól elkülöníthető kis négyzetlapokként jelennek meg.
A képet kinagyítva láthatóvá válnak az elemi alkotórészek, a négyzet alakú kis képpontok

A digitális képfeldolgozásban a képpont (angolul pixel) egy pont egy rasztergrafikus (vagy pixelgrafikus) képen. Általános esetben ezek egy kétdimenziós négyzetrács mentén helyezkednek el és mint négyzetlapok vagy pontok jelennek meg. A képpont a legkisebb megcímezhető illetve szerkeszthető alkotóeleme a képnek vagy képernyőnek. Minden képpont egy minta az eredeti (a modell kedvéért végtelen felbontású) képből. Minél sűrűbb a mintavételezés, annál több képpontunk lesz, annál nagyobb lesz a kép felbontása illetve pontossága.

A képpont információtartalmát a színe adja. Színes képekben minden képernyőbeli képpontnak három tulajdonsága van, ezek a vörös (red), zöld (green) és kék (blue) intenzitás (röviden RGB), amelyekből a megfigyelhető szín additív színkeveréssel jön létre. Nyomtatásban szubtraktív színkeverést szoktak használni, melynek alapját a türkizkék (cyan), bíbor (magenta), sárga (yellow) és Key (azaz kulcsszín) színek képezik (röviden CMYK). A kulcsszín csaknem mindig fekete, hiszen így a leggyakrabban használt színként nem kell a többiből kikeverni; ez egyrészt drága, másrészt körülményes lenne. Előfordul, hogy a kulcsszín nem fekete, pl. ha a nyomtatvány alapszíne (betűszín) más.

Fekete-fehér képekben minden képpontnak egyetlen fényerősség-jellemzője van.

A szó az angol picture element (kb. képelem) kifejezésből származik, ahol a picture szó a pix rövidített alakban szerepel.

A képpont absztrakciója az eszközfüggetlen pixel vagy sűrűségfüggetlen pixel (device independent pixel vagy density-independent pixel). Ez olyan virtuális pixelegység, ami egy 160 dpi-s képernyőn egy fizikai képpontnak felel meg; többnyire mobil alkalmazások fejlesztői használják, hogy különböző méretű, illetve DPI-jű eszközökön is megjelenhessen a felhasználói felület.

Szabványos képernyőfelbontások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fénykép egy kijelző képponton belüli elemeiről egy laptop LCD képernyőjén.
Szabványos képernyők összehasonlítása

Néhány szabványos képernyőfelbontás:

Név Felbontás
(megapixel)
Szélesség × Magasság
CGA 0,064 320×200
EGA 0,224 640×350
VGA 0,3 640×480
SVGA 0,5 800×600
XGA 0,8 1024×768
SXGA 1,3 1280×1024
UXGA 1,9 1600×1200
WUXGA 2,3 1920×1200

Képpontok címzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A számítástechnikában a képek képpontjait általában a bal felső sarokba helyezett koordináta-rendszerrel szokták címezni. Az első koordináta az X tengely mentén jobbra, a második koordináta az Y tengely mentén lefelé mondja meg, hogy a képpont hányadik oszlopban illetve sorban helyezkedik el. A bal felső képpont koordinátái (0,0), a jobb alsóé pedig (szélesség−1, magasság−1).

A memóriában a képpontok sorfolytonosan szoktak elhelyezkedni. A bal felső képpont a nulladik, a tőle jobbra lévő címe 1, az alatta lévő címe egyenlő a szélességgel, a jobb alsó képpont címe pedig szélesség × magasság − 1.

Irány Képlet
Koordinátából cím cim = y × szélesség + x
Címből koordináta y = cím div szélesség

x = cím mod szélesség

A div az osztás hányadosa, a mod az osztás maradéka.

Képpontok színe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A számítástechnikában a képpontok színét egész számokkal írják le az alábbi elvek szerint.

Alapelv Színek Reprezentáció Memóriaigény képpontonként Képernyő
Fekete-fehér Fekete és fehér 0 értékű bit: fekete, 1 értékű bit: fehér 1 bit Hercules monitor
Szürke-árnyalatos 16 vagy 256 árnyalat feketétől fehérig 0: fekete, 15 illetve 255: fehér. 4 bit vagy 1 bájt Csak képeknél és szürkeárnyalatos nyomtatásnál szokták használni.
Előre definiált 4 vagy 16 gyártó által megadott szín A képpont értéke a színtárbeli sorszámot határozza meg 2 vagy 4 bit CGA, EGA
Paletta alapú 16 vagy 256 konfigurálható szín A képpont értéke a színtárbeli sorszámot határozza meg 4 bit vagy 1 bájt VGA, MCGA
RGB (piros-zöld-kék) 65 536 illetve 16 777 216 szín 5-6-5 vagy 8-8-8 bites osztásban a képpont színét a piros, zöld és kék intenzitások közvetlenül határozzák meg. 2 vagy 3 bájt SVGA, illetve minden korszerű képernyő

A VGA és MCGA paletta alapú megoldásban a paletta elemeit 6-6-6 biten lehetett meghatározni (összesen 262 144 szín).

A 8-8-8 osztásos módot truecolor-nak nevezik. Az ilyen képeknél a címzés könnyedsége miatt 4 bájtot szoktak használni képpontonként, amelyekből az egyiket figyelmen kívül hagyják. Egy szám négyszerese könnyen megkapható, ha két bittel eltoljuk balra. Képek ábrázolásánál a nem használt bájt ideális hely az alfa csatornának (alpha channel), amely a képpont átlátszatlanságát, azaz elfedő képességét határozza meg.

CGA, EGA, VGA színek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az EGA monitorok, illetve videokártyák 64 darab gyárilag beállított színnel álltak rendelkezésre, amelyekből egyszerre 16-ot lehetett használni. Ezek a színek az RGB színelőállítási módszerhez hasonlóan voltak sorszámozva.

További szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]