Tél
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A tél a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópusi illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Télen a legrövidebbek a nappalok és leghidegebb az időjárás.
A Föld északi féltekéjén és a Föld déli féltekéjén mások a tél hónapjai. Az északi félgömbön március 21-e a csillagászati tavasz, szeptember 23-a pedig a csillagászati ősz kezdete. [1]
Tartalomjegyzék |
Meteorológia [szerkesztés]
A csillagászati tél a téli napfordulótól a tavaszi napéjegyenlőségig tart, tehát az északi féltekén december 21–március 20., a déli féltekén pedig június 21–szeptember 23. közé esik.
Téli napforduló: december 22. A Nap látszólagos évi útja ismét „megfordul”, és a besugárzás nagyobb hajlásszöge az Egyenlítő irányába vándorol.
Ekkor a napsugarak a Baktérítő felett delelnek 90 fokos szögben. Hajlásszögük a déli félgömbön most a legnagyobb, és itt a leghosszabb a nappal. A Nap az északi félgömbön ezen a napon jár a legalacsonyabban, és a legrövidebb ideig van látóhatár felett.
Ez az az időszak, mikor a nappalok rövidebbek, mint az éjszakák, és évi átlagban a leghidegebbek a napok, illetve ilyenkor hullik a legtöbb csapadék is, elsősorban hó formájában.
A trópusokon kívül eső területeken a tél hideg és (főleg az északi féltekén) jeges, havas. A legtöbb vízfelület télen befagy, teret adva a szánkózásnak, korcsolyázásnak, jéghokinak, illetve más téli sportoknak.
Kialakulásának okai [szerkesztés]
Alapvető kiváltó oka a napsugárzás által szállított hőenergia csökkenése és ennek következtében az átlaghőmérséklet tartós lecsökkenése. A Föld tengelyének ferdesége az Ekliptikához képest okozza azt, hogy télen kevesebb napfény éri az északi féltekét, annak ellenére, hogy a Föld ekkor van a legközelebb a Naphoz.
Természet [szerkesztés]
Télen csak az örökzöld növények levelei maradnak meg, mint pld: a fenyőfélék. Az állatok egy része téli álmot alszik, a szívük nem áll meg, csak a testük kihűl. A vándormadarak elrepülnek melegebb éghajlatra.
Téli sportok [szerkesztés]
- síelés
- szánkózás
- snowboardozás
- műlesiklás
- alpesi sí
- tobogán
- műkorcsolya
- síakrobatika
- északi összetett verseny
- jégkorong
- sífutás
- sílövészet
- rövid pályás görkorcsolya
- curling
- sígyaloglás
- bobozás
- jégvitorlázás
Jégformációk kialakulása [szerkesztés]
A "jégcsap tornyokat" a megszilárduló víz térfogatának növekedése idézi elő. A kis edényekben, például a tányérkában, a víz először a széleken fagy meg és a középpont felé haladva hártyát képez.
A jég felszíne és a fagyás előrehaladása általában szabálytalan; bordák és mélyedések alakulnak ki, amelyeket minden pocsolyában megfigyelhetünk télen.
Megfelelő időjárás esetén azonban csaknem egyenletes jég képződhet. Ha a szélek megfagytak és letapadtak a kis (rendszerint kerek) edényben, a fázisváltozás miatt tágulási nyomás lép fel a jég felszíne alatt, ahogy egyre több víz fagy meg.
Ha keletkezik egy kis repedés, ami csökkenti a nyomást, a jég alól víz nyomulhat föl. Ennek a felülete gyorsan megfagy, ahogy a jégből kiemelkedik. Ha az edényben sok víz van még, és a hőmérséklet nem csökken olyan rohamosan, hogy az edény tartalma gyorsan megfagyjon, jégtorony nőhet ki a repedésből vagy lyukból.
A torony alakja, dőlésszöge a repedés alakjától függ. A kör és a háromszög a leggyakoribb. Az egyenletes, fagyos szél vízszintes jégcsapokat is formázhat, 1991 júliusában Új-Zélandon pedig olyan spirális jégcsapot láttak, amely nyolcszor csavarodott körbe.
A jelenség azért nem gyakori, mert kedvező körülmények szükségesek hozzá, de az utóbbi évtizedben féltucat esetről is beszámoltak az angol meteorológiai szakirodalomban, s a mellékelt fényképek pontosan megfelelnek a leírásnak.
Csillagképek [szerkesztés]
Az északi égi pólus környékének csillagképei:
- Camelopardalis (Zsiráf)
- Draco (Sárkány)
- Ursa Minor (Kis Medve)
- Cassiopeia (Kassziopeia)
- Cepheus (Cefeusz)
- Ursa Maior (Nagy Medve - Nagy Göncöl)
- Canes Venatici (Vadászebek)
Őszi csillagképek:
- Andromeda (Androméda)
- Triamgulum (Háromszög)
- Pegasus (Pegazus)
- Aries (Kos)
- Pisces (Halak)
- Aquarius (Vízöntő)
- Capricornus (Bak)
- Cetus (Cet)
- Sculptor (Szobrász)
Téli csillagképek:
- Perseus (Perzeusz)
- Auriga (Szekeres)
- Gemini (Ikrek)
- Cancer (Rák)
- Lynx (Hiúz)
- Taurus (Bika)
- Orion (Orion)
- Canis Minor (Kis Kutya)
- Monoceros (Egyszarvú)
- Eridanus (Eridánusz)
- Canis Maior (Nagy Kutya)
- Puppis (Hajófar)
Tavaszi csillagképek:
- Bootes (Ökörhajcsár)
- Coma Berenices (Bereniké Haja)
- Leo (Oroszlán)
- Sextans (Szextáns)
- Virgo (Szűz)
- Corvus (Holló)
- Hydra (Északi Vízikígyó)
Nyári csillagképek:
- Corona Borealis (Északi Korona)
- Hercules (Herkules)
- Lyra (Lant)
- Cygnus (Hattyú)
- Vulpecula (Kis Róka)
- Ophiuchus (Kígyótartó)
- Serpens (Kígyó)
- Aquila (Sas)
- Delphinus (Delfin)
- Scutum (Pajzs)
- Sagitta (Nyíl)
- Libra (Mérleg)
- Scorpius (Skorpió)
- Sagittarius (Nyilas)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Földrajzi övezetesség, sulinet.hu

