Tél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A tél a világ legtöbb pontján egyet jelent a hóval

A tél a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópusi illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Télen a legrövidebbek a nappalok és leghidegebb az időjárás.

A Föld északi féltekéjén és a Föld déli féltekéjén mások a tél hónapjai. Az északi félgömbön március 21-e a csillagászati tavasz, szeptember 23-a pedig a csillagászati ősz kezdete. [1]

Meteorológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkagép takarítja a havat Toronto közelében
Téli táj a Székelyföldön
Télvíz ideje
Téli reggel
Téli este

A csillagászati tél a téli napfordulótól a tavaszi napéjegyenlőségig tart, tehát az északi féltekén december 21március 20., a déli féltekén pedig június 21szeptember 23. közé esik.

Téli napforduló: december 22. A Nap látszólagos évi útja ismét „megfordul”, és a besugárzás nagyobb hajlásszöge az Egyenlítő irányába vándorol.

Ekkor a napsugarak a Baktérítő felett delelnek 90 fokos szögben. Hajlásszögük a déli félgömbön most a legnagyobb, és itt a leghosszabb a nappal. A Nap az északi félgömbön ezen a napon jár a legalacsonyabban, és a legrövidebb ideig van látóhatár felett.

Ez az az időszak, mikor a nappalok rövidebbek, mint az éjszakák, és évi átlagban a leghidegebbek a napok, illetve ilyenkor hullik a legtöbb csapadék is, elsősorban formájában.

A trópusokon kívül eső területeken a tél hideg és (főleg az északi féltekén) jeges, havas. A legtöbb vízfelület télen befagy, teret adva a szánkózásnak, korcsolyázásnak, jéghokinak, illetve más téli sportoknak.

Kialakulásának okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapvető kiváltó oka a napsugárzás által szállított hőenergia csökkenése és ennek következtében az átlaghőmérséklet tartós lecsökkenése. A Föld tengelyének ferdesége az Ekliptikához képest okozza azt, hogy télen kevesebb napfény éri az északi féltekét, annak ellenére, hogy a Föld ekkor van a legközelebb a Naphoz.

Természet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Télen csak az örökzöld növények levelei maradnak meg, mint pld: a fenyőfélék. Az állatok egy része téli álmot alszik, a szívük nem áll meg, csak a testük kihűl. A vándormadarak elrepülnek melegebb éghajlatra.

Téli sportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • síelés
  • szánkózás
  • snowboardozás
  • műlesiklás
  • alpesi sí
  • tobogán
  • műkorcsolya
  • síakrobatika
  • északi összetett verseny
  • jégkorong
  • sífutás
  • sílövészet
  • rövid pályás gyorskorcsolya
  • curling
  • sígyaloglás
  • bobozás
  • jégvitorlázás

Jégformációk kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "jégcsap tornyokat" a megszilárduló víz térfogatának növekedése idézi elő. A kis edényekben, például a tányérkában, a víz először a széleken fagy meg és a középpont felé haladva hártyát képez.

A jég felszíne és a fagyás előrehaladása általában szabálytalan; bordák és mélyedések alakulnak ki, amelyeket minden pocsolyában megfigyelhetünk télen.

Megfelelő időjárás esetén azonban csaknem egyenletes jég képződhet. Ha a szélek megfagytak és letapadtak a kis (rendszerint kerek) edényben, a fázisváltozás miatt tágulási nyomás lép fel a jég felszíne alatt, ahogy egyre több víz fagy meg.

Ha keletkezik egy kis repedés, ami csökkenti a nyomást, a jég alól víz nyomulhat föl. Ennek a felülete gyorsan megfagy, ahogy a jégből kiemelkedik. Ha az edényben sok víz van még, és a hőmérséklet nem csökken olyan rohamosan, hogy az edény tartalma gyorsan megfagyjon, jégtorony nőhet ki a repedésből vagy lyukból.

A torony alakja, dőlésszöge a repedés alakjától függ. A kör és a háromszög a leggyakoribb. Az egyenletes, fagyos szél vízszintes jégcsapokat is formázhat, 1991 júliusában Új-Zélandon pedig olyan spirális jégcsapot láttak, amely nyolcszor csavarodott körbe.

A jelenség azért nem gyakori, mert kedvező körülmények szükségesek hozzá, de az utóbbi évtizedben féltucat esetről is beszámoltak az angol meteorológiai szakirodalomban, s a mellékelt fényképek pontosan megfelelnek a leírásnak.

Csillagképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi égi pólus környékének csillagképei:

  • Camelopardalis (Zsiráf)
  • Draco (Sárkány)
  • Ursa Minor (Kis Medve)
  • Cassiopeia (Kassziopeia)
  • Cepheus (Cefeusz)
  • Ursa Maior (Nagy Medve - Nagy Göncöl)
  • Canes Venatici (Vadászebek)

Őszi csillagképek:

  • Andromeda (Androméda)
  • Triamgulum (Háromszög)
  • Pegasus (Pegazus)
  • Aries (Kos)
  • Pisces (Halak)
  • Aquarius (Vízöntő)
  • Capricornus (Bak)
  • Cetus (Cet)
  • Sculptor (Szobrász)

Téli csillagképek:

  • Perseus (Perzeusz)
  • Auriga (Szekeres)
  • Gemini (Ikrek)
  • Cancer (Rák)
  • Lynx (Hiúz)
  • Taurus (Bika)
  • Orion (Orion)
  • Canis Minor (Kis Kutya)
  • Monoceros (Egyszarvú)
  • Eridanus (Eridánusz)
  • Canis Maior (Nagy Kutya)
  • Puppis (Hajófar)

Tavaszi csillagképek:

  • Bootes (Ökörhajcsár)
  • Coma Berenices (Bereniké Haja)
  • Leo (Oroszlán)
  • Sextans (Szextáns)
  • Virgo (Szűz)
  • Corvus (Holló)
  • Hydra (Északi Vízikígyó)

Nyári csillagképek:

  • Corona Borealis (Északi Korona)
  • Hercules (Herkules)
  • Lyra (Lant)
  • Cygnus (Hattyú)
  • Vulpecula (Kis Róka)
  • Ophiuchus (Kígyótartó)
  • Serpens (Kígyó)
  • Aquila (Sas)
  • Delphinus (Delfin)
  • Scutum (Pajzs)
  • Sagitta (Nyíl)
  • Libra (Mérleg)
  • Scorpius (Skorpió)
  • Sagittarius (Nyilas)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tél témájú médiaállományokat.