Nyár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
A nyár a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópusi, illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Nyáron a leghosszabbak a nappalok és a legmelegebb az időjárás.
A Föld északi féltekéjén június, július, augusztus, míg a Föld déli féltekéjén december, január és február a nyár hónapjai.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kezdete és vége
A csillagászati nyár a nyári napfordulótól az őszi napéjegyenlőségig tart, tehát az északi féltekén június 21. – szeptember 23., a déli féltekén pedig december 23. – március 20. közé esik.
A meteorológiai nyár június 1-től augusztus 31-ig tart.
A nyár az az időszak, mikor a leghosszabbak a nappalok és a legmelegebb az időjárás, ilyenkor érik be a legtöbb gyümölcs.
[szerkesztés] Kialakulásának okai
A Föld tengelye ferde, ezért nem csak az Egyenlítő körüli terültekre esnek merőlegesen a napsugarak. Az északi féltekére nyáron jut el a nap legnagyobb, vagyis merőleges beesési szöge, azaz pontosan június 22-én, a leghosszabb napon. Ezen a napon merőlegesen süti meg a Ráktérítőt a Nap. Télen december 22-én, vagyis a legrövidebb napon itt az északi félgömbön, pedig a Baktérítőt süti meg merőlegesen, ezért van Magyarországon tél.
