Nyár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gabona aratás előtt

A nyár a mérsékelt égöv egyik évszaka, a leghosszabb nappalok és a legmelegebb időjárás jellemzi, időben a tavasz és az ősz között helyezkedik el. Trópusi, illetve száraz égövi tájakon nem létezik.

Az egyes évszakok kezdete kultúráktól függően változó, csillagászati és az adott területi meteorológián alapul. Általában amikor a déli féltekén nyár van, az északin tél, és fordítva. A trópusi és szubtrópusi területeken az esős évszak nyáron következik be, ekkor trópusi ciklonok alakulnak ki és vándorolnak a trópusi és szubtrópusi óceánok felett. A kontinensek belsejében viharok hozhatnak jégesőt is délutánonként és esténként. Az iskolákban nyári szünet van a forró időjárás és a hosszabb napok előnyeinek kihasználására.

Kialakulásának okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Föld gömb alakjából következően alakulnak ki az éghajlati övek. A pólusokon a beesési szög kicsi, a kis beesési szög alatt érkező hőmennyiség is kicsi, és jelentős részben visszaverődik. Az Egyenlítőn a beesési szög nagy, ezért itt erősebb a felmelegedés. Az éghajlati övek határait meghatározott szélességi köröknél vettük fel: ezek a térítők és sarkkörök. A legtöbb energiát a két térítő közötti trópusi öv, ezen belül az Egyenlítő kapja.[1]

A beesési szögek szempontjából kitüntetett időpontok vannak a keringési pályán. A Baktérítőn való (legdélebbi) zeniten delelés a téli napforduló (december 22.), a Ráktérítőn való (legészakabbi) zeniten delelés a nyári napforduló (június 22.) napja, március 21. és szeptember 23. a tavaszi és őszi napéjegyenlőségek időpontjai.[1]

Kezdete és vége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyári mező

Csillagászati szempontból a napéjegyenlőségek és napfordulók az adott évszakok közepén vannak, azonban időszakos eltolódások előfordulnak, hogy az évszak meteorológiai kezdete – ami az átlaghőmérsékleten alapul – több héttel később következik be, mint a csillagászati kezdete.[2] A meteorológusok szerint a nyár kiterjed június, július és augusztus hónapokra az északi féltekén, illetve december, január és február hónapokra a déli féltekén.[3] A nyár meteorológiai meghatározása igazodik ahhoz az általános véleményhez, hogy a nyár az az évszak, melyben az év leghosszabb és legmelegebb nappalai vannak. Csillagászati szempontból a nappalok folyamatosan hosszabbodnak a napéjegyenlőségtől a napfordulóig, a napforduló után pedig fokozatosan rövidülnek.

Az évszakoknak ezt a meteorológiai meghatározását alkalmazzák Ausztráliában, Dániában és a volt Szovjetunió területén, valamint sokak által az Egyesült Királyságban is, ahol a nyár május közepétől augusztus közepéig tart. A napéjegyenlőségeken és napfordulókon alapuló meghatározás az Egyesült Államokra jellemző, ahol több területen van kontinentális éghajlat kb. hat hetes hőmérsékleti eltolódással.

Máshol a napéjegyenlőségek és napfordulók az évszakok közepét jelzik, nem a kezdetét. A kínai csillagászatban például a nyár május 5. körül kezdődik egy jiéqìvel (napciklus) vagy lixiával (立夏), és augusztus 6. körül végződik. A nyugati használatra példa William Shakespeare Szentivánéji álom című műve, mely a nyár legrövidebb éjszakáján játszódik, ez a nyári napforduló.

Írországban a Met Eireann, a nemzeti meteorológiai szolgálat szerint a nyár június, július és augusztus hónapokban van. Azonban az ír naptár szerint a nyár május 1-jétől augusztus 1-jéig tart. Az iskolai tankönyvek is inkább a kulturális normát követik, és a május 1-jei dátumot használják a nyár kezdetére a meteorológia által alkalmazott június 1. helyett.

Dél- és Délkelet Ázsiában, a monszunok előfordulási helyén a nyár időszakát általában márciustól májusig, június elejéig tartják, arrafelé ezek az év legforróbb hónapjai, ez a monszunesők érkezéséig tart.

Az Egyesült Államok néhány területén a nyári évszak a Memorial Day (háborús hősök emléknapja) állami ünnepen kezdődik, ez május utolsó hétfője, és a Labor Day (a magyarországi munka ünnepének megfelelő ünnepnap) napján végződik, ami szeptember első hétfője. Hasonlóképpen más, popkulturális nézet szerint a nyár akkor kezdődik, amikor az általános és középiskolák bezárnak, vagyis június közepén, és addig tart, amíg az iskolák elkezdődnek, vagyis szeptember elejéig. Az Egyesült Államokban leggyakrabban a nyári évszakot a nyári napfordulótól az őszi napéjegyenlőség napjáig számítják.[4][5][6]

Hazánkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csillagászati nyár a nyári napfordulótól az őszi napéjegyenlőségig tart, tehát az északi féltekén június 21. – szeptember 23., míg a déli féltekén pedig december 23. – március 20. közé esik a nyár. Az északi féltekét nyáron éri a nap legnagyobb, vagyis merőleges beesési szöge, azaz pontosan június 22-én, a leghosszabb napon. Ezen a napon merőlegesen süti a Ráktérítőt a Nap. A déli félgömb nyarán, vagyis december 22-én, amikor nálunk a legrövidebb a nap, vagyis az ottani leghosszabb napon a déli félgömbön lévő Baktérítőt éri merőlegesen, ezért van Magyarországon tél.[7]

Hazánkban a meteorológiai nyár június 1-jétől augusztus 31-ig tart.[7]

Az időjárás és a természet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyári zivatar

A trópusi és szubtrópusi területeken nyáron érkezik az esős évszak. Amikor az esős időszak az uralkodó széljárásokhoz köthetően váltakozva következik be, azt monszunnak nevezzük.[8] Az esős évszak a legfontosabb időszak a növények növekedése szempontjából a szavanna területein.[9] Ez egyben azt is jelenti, hogy az esős időszakot az élelemhiány jellemzi, amíg a növények el nem érik a teljes érettséget.[10] Emiatt a fejlődő országok népeinek testsúlya az évszakok változásával együtt változik; az esős évszak során súlycsökkenés, majd az első betakarítást követően súlygyarapodás jellemző.[11] A malária előfordulása is gyakoribbá válik a magasabb hőmérséklet és nagy esőzések idején.[12]

A szarvasmarhák az esős évszak kezdetén ellenek.[13] Az esőzések kezdete jelzi a Pompás királylepkék elindulását Mexikóból.[14] A lepkék trópusi fajtáinak ekkor nagyobb minták láthatóak szárnyaikon, hogy elriasszák lehetséges támadóikat. A lepkék ebben az időszakban aktívabbak, mint a száraz évszakban.[15] A trópusokon és forróbb területeken az esőzések miatt csökken a tengerpartok sótartalma, ami serkenti a krokodilok fészekrakási kedvét.[16] Más fajok, mint az Arroyo varangy is, az esős időszakot követő hónapokban párosodnak.[17] A tatuk és a csörgőkígyók ilyenkor magasabban fekvő területekre vonulnak.[18]

Az Atlanti-óceán északi részén rendszeres trópusi viharok törnek ki június 1. és november 30. között, csúcspontjuk késő augusztustól kezdve szeptemberben jellemző.[19] A statisztikák szerint a tetőpont szeptember 10-e. A Csendes-óceán északkeleti részén nagyobb időszakot ölel fel az ilyen típusú aktivitás, de hasonló időpontokban, mint az Atlanti területeken.[20] A Csendes-óceán északnyugati felén egész évben általánosak a hurrikánok, február-március környékén a legkisebb, szeptember elején a legnagyobb intenzitással. Az Indiai-óceán északi területein áprilistól decemberig fordulnak elő a viharok, májusi és novemberi tetőponttal.[19] A déli féltekén a trópusi viharok időszakának körforgása július 1-jétől kezdődik, felöleli a trópusi viharok évszakát, mely november 1. és április vége között van, tetőpontjai február közepétől március elejéig tartanak.[19]

Észak-Amerika belsejében zivatarfelhők hoznak jégesőt március és október között, ez jellemzően a délutáni és esti órákban történik, többségében májustól szeptemberig. A Wyoming-beli Cheyenne Észak-Amerika leginkább jégesőre hajlamos városa, ahol átlagosan 9-10 jégvihar fordul elő évszakonként.[21]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 'A Föld pályaelemei, alakja, felszíne és külsõ övei' (magyar nyelven). Miskolci Egyetem - Földtan-Teleptani Tanszék. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
  2. Adams, Cecil: 'Is it true summer in Ireland starts May 1?' (angol nyelven). The Straight Dope, 1983. március 11. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
  3. R. P. W., Lewis. Meteorological Glossary, 6 (angol nyelven), London: HMSO, 260. o (1991. augusztus 26.). ISBN 0-11-400363-7 
  4. Weisstein, Eric W.: 'Summer Solstice' (angol nyelven). scienceworld.wolfram.com. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
  5. Weisstein, Eric W.: 'Autumnal Equinox' (angol nyelven). scienceworld.wolfram.com. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
  6. Dangen Cullen, Cheryl: 'First annual Solar Day Sunday, June 21' (angol nyelven). Examiner, 2009. június 19. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
  7. ^ a b 'Mikor van nyár?' (magyar nyelven). Meteorologus.hu, 2009. július 27. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
  8. 'Monsoon' (angol nyelven). Glossary of Meteorology. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  9. 'Characteristics of tropical savannas ' (angol nyelven). Charles Darwin University. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  10. Frisancho, A. Roberto. Human adaptation and accomodation (angol nyelven). Michigan: The University of Michigan Press (1993. augusztus 26.). ISBN 0472095110 
  11. Van Liere, Marti J., Eric-Alain D. Ategbo, Jan Hoorweg, Adel P. Den Hartog és Joseph G. A. J. Hautvast. The significance of socio-economic characteristics for adult seasonal body-weight fluctuations: a study in north-western Benin (angol nyelven). 1994: Cambridge University Press 
  12. 'Ten Day Climate Bulletin' (angol nyelven). African Centre of Meteorological Application for Development, 2008. augusztus 26. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  13. McNamara, John P., J. France, D. E. Beever. Modelling nutrient utilization in farm animals (angol nyelven). CABI (2000. augusztus 26.). ISBN 9780851994499 
  14. Dr. Brower, Lincoln: 'Precipitation at the Monarch Overwintering Sites in Mexico' (angol nyelven), 2005. augusztus 26. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  15. Brakefield, Paul M.; Torben B. Larsen: 'The evolutionary significance of dry and wet season forms in some tropical butterflies' (angol nyelven). Biological Journal of the Linnean Society, 1983. március 9. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  16. Hall, Phil. Crocodiles: their ecology, management, and conservation (angol nyelven). IUCN (1989. augusztus 26.). ISBN 9782880329877 
  17. Hollingsworth, Brad; Kim Gray-Lovich és Rob Lovich: 'Arroyo Toad' (angol nyelven). San Diego Natural History Museum. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  18. Duever, Linda: 'Dry season, wet season' (angol nyelven). Audubon Magazine, 1978. november. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  19. ^ a b c 'Frequently Asked Questions: When is hurricane season ?' (angol nyelven). Atlantic Ocaenographic and Meteorological Laboratory. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  20. 'Tropical Cyclone Climatology' (angol nyelven). National Hurricane Center. (Hozzáférés: 2009. december 2.)
  21. Doesken, Nolan J.: 'HAIL, HAIL, HAIL ! THE SUMMERTIME HAZARD OF EASTERN COLORADO' (angol nyelven), 1994. április. (Hozzáférés: 2009. december 2.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyár témájú médiaállományokat.