Pompás királylepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pompás királylepke
Monarch Butterfly Danaus plexippus on Echinacea purpurea 2800px.jpg
Monarch Butterfly Danaus plexippus on Milkweed Hybrid 2800px.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Papilionoidea
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Bűzpillefélék (Danainae)
Nemzetség: Danaini
Nem: Királylepke (Danaus)
Kluk, 1780
Faj: D. plexippus
Tudományos név
Danaus plexippus
Linnaeus 1758
Elterjedés
MonarchDistribution2-2.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pompás királylepke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pompás királylepke témájú kategóriát.

A pompás királylepke (nagy bűzlepke, amerikai királylepke, Danaida-lepke, Danaus plexippus) a valódi lepkék alrendjébe tartozó tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjának egyik legismertebb és legkülönlegesebb életmódú faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év közben a Nagy-tavaktól északra, illetve délre: az Egyesült Államokban Minnesotától New York államig, Kanadában pedig Ontario államában él; a telet viszont Mexikó Michoacán államban, egy mindössze 155 km²-es területen tölti. A becslések szerint minden ősszel, illetve tavasszal körülbelül kétszázmillió lepke indul 3 500–5 000 km-es útjára, amin több generációval korábbi elődei repültek legutóbb, mivel a lepkék életciklusa mindössze néhány hónap. Az 1975-ben fölfedezett telelőhelyet Mexikó 1986-ban természetvédelmi területté, majd az UNESCO Ember és Bioszféra programjának nemzetközi koordinációs tanácsa 2006-ban bioszféra rezervátummá nyilvánította. 2008-ban pedig a világörökség része lett.

A vándorló példányokat a nagy szelek olykor Nyugat-Európa partjaira is elsodorják, ott azonban nem nő selyemkóró, így a lepke nem tud megtelepedni – a Kanári-szigeteken azonban már tenyészik.

Előfordul Délkelet-Ázsia és Ausztrália csendes-óceáni partvidékén is.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királylepke élénk narancs alapon feketével erezett szárnyainak átlagos fesztávolsága 90–100 mm. Farka fekete-vörös mintás. A szárnyak a selyemkóró mérgétől kellemetlen szagúak, rossz ízűek és mérgezőek. Megjelenését még feltűnőbbé teszi a szárnyak szélén húzódó fekete pontsor. Az élénk mintázat potenciális ellenségeit figyelmezteti arra, hogy ez a lepke mérgező.

Petéi krémszínűek.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pompás királylepke a nappali pillangók közé tartozik. Kiválóan repül; jellegzetes vándorlepke. Telelőhelyén az észak-amerikaihoz hasonló, hűvös, nedves az éghajlat. A hőmérséklet többnyire 4–11 °C, a a fagyok ritkák (de olyankor nagy vámot szednek). A növényzetet is az északon megszokott fák uralják. A lepkék mindössze körülbelül ezerötszáz fán telelnek át, de azokon hatalmas tömegekben.

A petéből 3-4 nap alatt kel ki. A hernyók fejlődése 3-4 hét. A hernyók kizárólagos tápnövényei a selyemkóró nemzetség fajai.

Hernyója
A kifejlett lepke

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pompás királylepke védett állat, de egyes biológusok tenyésztik és forgalmazzák. Főleg esküvőkre vásárolnak belőlük, hogy ott tömegesen szabadon engedjék őket, színpompássá téve ezzel a rendezvényt.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pompás királylepke közeli rokona a Danaus chrysippusnak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 35.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]