Tavasz
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A tavasz a mérsékelt öv egyik évszaka. A trópusi éghajlatú tájakon nem létezik. Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a növények, kizöldellnek az erdők és a mezők.
A Föld északi féltekéjén március, április és május, míg a Föld déli féltekéjén szeptember, október és november a tavasz hónapjai.
A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén közelítőleg március 21. – június 21., a déli féltekén pedig közelítőleg szeptember 23. – december 21. közé esik.
Ez az az időszak, mikor emelkedik az átlaghőmérséklet, hosszabbodni kezdenek a nappalok, és szeszélyessé válik az időjárás. Ebben az évszakban esik a legtöbb eső, ennélfogva a nagy áradások is erre az időszakra esnek. A vándormadarak általában ilyenkor térnek vissza fészkelőhelyeikre.
A tavasz kezdete [szerkesztés]
A tavasznak kezdetének többféle dátumot is szokás tekinteni:
- csillagászati (március 21. körül): a tavaszi napéjegyenlőség időpontja
- naptári (március 1.)
- meteorológiai: az idő enyhülésével és a virágzó növények virágzásával kezdődik
(a dátumok az északi féltekére vonatkoznak)
Kialakulásának okai [szerkesztés]
Természet [szerkesztés]
Vannak madarak, melyek nem töltik az egész évet egy adott területen, hanem a tél idején melegebb éghajlatra vándorolnak (például: fecske, gólya). Ezen madarak a tavasz beálltával visszatérnek. Ilyenkor szoktak a fák rügyezni.
