Vita:Tavasz
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Untitled[szerkesztés]
A Marcius szojegyzet alatt a meteorologiai tavasz marcius 1-jen kezdodik, es az iskolaban is igy tanitjak. Marcius 21-e a csillagaszati tavasz kezdete, es ugyanaz vonatkozik juniusra, szeptemberre es decemberre - legalabbis Magyarorszagon ez az elterjedt.
Válasz (Az évszakok elhatárolása: csillagászati, meteorológiai-ökológiai, kulturális aspektusok)[szerkesztés]
A csillagászati tavasz, nyár, ősz, tél címkéje szerintem inkább csak címkéknek tekinthető, hiszen a csillagászokat az évszakok ökológiai apektusa nem érinti, hívhatnák „0+”, „+0”, „0-”, „-0” címkével is a sarkalatos időpontok közti intervallumokat. A nyári napforduló alatt éri országunkat a legmerőlegesebb, és nap időtartalmában is a legtöbb besugárzás, a téli alatt a legferdébb és a legkevesebb, a napéjegyenlőségek során meg a nappal és éjjel hossza azonos – azonban ha ezeket a sarkalatos időpontokat az évszakokhoz akarnók kötni a szó meteorológiai-ökológiai értelmében, akkor a nyári napforduló inkább a nyár közepének lehetne tekinthető (ahogy az angol „Midsummer” fogalom jól ki is fejezi). És ugyanezek mentén a többi nevezetes időpont is a nekik megfelelő évszak közepének felel meg (nem pedig elejének). Ebben az esetben a tavasz kb. február 7-étől tartana kb. május 7-ig, a nyár innen kb. augusztus 7-ig, az ősz pedig kb. november 7-ig: lényegében ez az a felosztás, amikor az ún. „cross-quarter days” napok szerint határoljuk az évszakokat.
Egyes kelet-ázsiai kultúrák valóban így számoltak, szóval léteznek ilyen naptárak, ehhez igazodó kulturális évszakelhatárolások is, földrészünkön a régi ír naptár emléke őrzi még ezt, amelyről hagyományőrző oldalak, vagy néha ahhoz lazábban kötődő népszerűsítő-csillagászati cikkek írnak.
.png)
Bér ez a felosztás hűen tükrözi az éghajlatot vezető legfontosabb hatás, a Naptól érkező energia mennyiségének változását, azonban ennek meteorológiai és ökológiai lenyomata egy bizonyos időkésleltetéssel jelentkezik a föld, a vizek, a légkör hőtároló képessége, hőkapacitása, egyfajta „tehetetlensége” révén, ennek mértéke vidékenként más és más lehet – ez a késleltetés az ún. „Seasonal lag”.
Gyakorlatilag a mi szokásos naptári évszakelhatárolásunk kb. három hetes késleltetéssel számol a „cross-quarter days” alapján való elvi „energetikai” felosztáshoz képest, és épp ezzel meteorológiai értelemben is eléggé elfogadható becslésnek bizonyult – talán ez is vezetett elfogadottságához és tartósságához (a kulturális örökség mellett). Más vidékeken a hétköznapi tapasztalat, a tényleges éghajlat alapján más mértékű „seasonal lag” eltolás lehet praktikus, talán ezért is más az évszakok elhatárolása a kelta vidékeken, más a skandináv vidékeken, megint más egyes dél-amerikai oszágokban (mármint ott a déli féltekére voatkozó automatikus „tükrözéshez” képest is pluszban más).
Mindenesetre a „csillagászati tavasz” stb. szerintem nem „tavasz” a szó hétköznapi értelmének valódi tartalmában: a Napból érkező energia alapján mindenképp ferdén keresztbemetsző a felosztás, de a seasonal lag figyelembevételene esetén is túl nagy eltolással számol meterológiai és ökölógiai értelemben egyaránt a mi éghajlatunkon. A csillagászoknak meg igazából ez csak egy címke, ezt a fogalmat más szempontok elhatárolására használják és hozták léte. Ezért szerintem tulajdonképp „helytelen” és egy félreértésen alapul az, hogy a tavaszi napéjegyenlőség és a nyári napforsuló közti időszakaszt a hétköznapi tavaszra képezzük le (vagyis hogy a köznapi értelmben vett tavasz tavasz kezdetének tekintsük), hiszen fogalmilag ezek inkább jelenségfolyamatok középeit kijelölő sarkalatos időpontok. A cross-quarter days szerinti felosztás ebben következetesebb, de erre vidékenként egyedi méretű seasonal lag adódik hozzá.
Igazából az évszakok határainak kijelölése egyfajta kompromisszumos művészet a „globális” csillagászati meghatározottság, a „helyi” éghajlati, domborzati és ökológiai adottságok és a kulturális hagyományok között. Ezért is van az, hogy az ökológusok máshogy értelmezik az évszakokat a trópusi esőerdők és vidékeik meghatározta éghajlatokon (ahol lehet akár egyetlen osztatlan „évszakról” is beszélni), megint máshogy a monszun által meghatározott éghajlatú vidékeken (ahol meg kettőről). A mi éghajlatunk alatt ezekhez képest viszonylag változatos évszakok vannak, sőt,az ökológusok még ezeket is képesek még finomabban tagolni, leválsztva előtavaszi, előnyári szakaszokat is. Egyes természeti népek pedig – eszkimók, ausztrál bennszülöttek –, ahol legalább a gyűjtők által fennmaradtak a hagyományos kultúra emlékei, pedig egészen beszédes évszakokat különböztettek meg állatok vonulása, csillagképek, egészében véve saját vadász-gyűjtögető életmódjuk sarkalatos egyedi fordulópontjai alapján – a rénszarvas vedlése, a kismadarak megjelenése, ilyen, olyan hüllők, kétéltűek előbújása, tojásrakása stb.
További források, viták elérhetők a StackExchange „Earth science” aldoménjének a kérdésre vonatkozó fórumoldalán.