Füsti fecske

Füsti fecske
	;
Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Fecskefélék (Hirundinidae);
Nem:	Hirundo;
Faj:	H. rustica;
Tudományos név
	Hirundo rustica; (Linné, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Füsti fecske témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Füsti fecske témájú médiaállományokat.

Észak-amerikai füstifecske (Hirundo rustica erythrogaster)

A füsti fecske (Hirundo rustica) a verébalakúak rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó, apró testű, villámgyors röptű madár.

Ausztria^[1] és Észtország^[2] hivatalos madara.

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedt vándormadár, csak a hideg éghajlati övet és a sivatagos területeket kerüli. A füsti fecskét széles elterjedési terület jellemzi, fészkelő állományai Eurázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika nagy részén megtalálhatóak. Vonuló és telelő állományai Afrikában a Szaharától délre eső területeken, Ázsiában Pakisztántól egészen Új-Guineáig terjedő területeken, Ausztrália északi részein, valamint Közép- és Dél-Amerikában találhatóak.

Alfajai[szerkesztés]

Óriási elterjedési területén a füsti fecskének mindössze hat alfaja alakult ki.

európai füstifecske (Hirundo rustica rustica) - Egész Európában ez az alfaj él, előfordul Észak-Afrikában, a Közel-Kelet egy részén, Közép-Ázsiában és Szibériában a Jenyiszej folyóig. A madarak a telet Afrika nyugati és déli részén, az Arab-félszigeten vagy Indiában töltik.
közel-keleti füstifecske (Hirundo rustica transitiva) - A Közel-Kelet nagy részén ez az alfaj él, előfordul Törökország déli részétől egészen Izraelig. Többnyire állandóan egy helyen élő faj, nem szokott telelni járni. Néhány madár olykor útra kél és Afrika keleti részén tölti a telet. Narancssárgás hasa és élénk vörös torka van.
egyiptomi füstifecske (Hirundo rustica savignii) - Egyiptomban élő alfaj, elsősorban a Nílus deltájában él nagyobb számban. Egész évben egy helyben élő alfaj.
keleti füstifecske (Hirundo rustica gutturalis) - A Himalájától keletre fordul elő, Kínában és Japánban is költ. Vonuló alfaj, a telet Ázsia déli részén, Indiában, Srí Lankán vagy Indonéziában tölti. Sok madár Új-Guinea szigetén vagy Ausztrália trópusi területein telel.
szibériai füstifecske (Hirundo rustica tytleri) - Szibéria java részén ez az alfaj él. Költ Mongólia északi részén is. Vonuló alfaj, a telet Ázsia déli terüeltein tölti. Telelőterülete Nyugat-Bengáliától Thaiföldig és Malajziáig tart.
észak-amerikai füstifecske (Hirundo rustica erythrogaster) - A füstifecske amerikai alfaja. Költőterülete felöleli egész Észak-Amerikát Alaszkától egészen Mexikó déli részéig. Telelni a Karib-tenger szigeteire és Közép-Amerika országaiba jár. Olykor Dél-Amerika északi részére is eljut.

Megjelenése[szerkesztés]

A füsti fecske feje és háta kékesfekete, hasa világos, vöröses árnyalattal, mellénye és homloka élénk rozsdaszínű. A torokfoltot fekete torokszalag választja el a testaljtól. Farka villás, és ahogy idősödik a madár, úgy válik egyre hosszabbá és vékonyabbá, alsó részén pedig néhány fehér toll is megjelenik. A fiatal egyedek színei halványabbak, farkuk szélesebb. Lába csupasz.

Ez a madár rendkívül kicsi és könnyű: testhossza csak hosszú farktollai miatt éri el a 17–19 centimétert. Vékony, hosszú, hegyes szárnyainak fesztávolsága 32–34 centiméter. A füsti fecske testtömege 16–20 gramm között mozog.

Életmódja[szerkesztés]

A kecses, gyors füsti fecske hasznos madár: repülő rovarokkal, levéltetvekkel, kisebb lepkékkel táplálkozik. Ha már kevés a táplálék, pókokra és hernyókra is ráfanyalodik. Az ősz közeledtével mind kevesebb rovar repked a levegőben, így egyre inkább a vízpartok környékén keresgél. Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárásváltozást.

Augusztusban-szeptemberben a fecskék kisebb-nagyobb csoportokba verődnek a háztetők gerincén és a villanydrótokon, készülve az előttük álló hosszú utazásra. A vedlés a többi költöző madártól eltérően a telelőhelyen történik meg, nem indulás előtt. A vándorlás során a csapatokban vonuló madarak óriási távolságokat képesek megtenni, és nagyobb nádasokban éjszakáznak.

A füsti fecske éneke csicsergő-fecsegő, hívóhangja „tszvit-tszvit-tszvit”, vészjelzéskor pedig síró „tszink-tszink” hangot hallat.

Szaporodása[szerkesztés]

A délről megérkezett füsti fecskék számára májusban érkezik el a költési időszak kezdete. Az amúgy társas madarak ekkor párokat alkotnak, és közösen fészket kezdenek építeni. A csésze alakú fészket szinte kizárólag emberi környezetben, épületek (istállók, pajták) fedett részeiben cseppenként és szálanként tapasztják össze a pocsolyák sarából és különféle növényi részekből. Sokszor előző évi fészkeket foglalnak el újra és bővítenek ki. A füsti fecske nem kimondottan telepes fészkelő, ám gyakran előfordul, hogy meglehetős közelségben épül fel több költőhely.

A füsti fecske évente többnyire két – bőséges időben három – fészekaljat nevel fel, bár elterjedése északi részén általában csak egyet. Egy alkalommal 4-6 fehér alapon kékesbarnán pettyezett tojást rak, amelyek 14-16 nap múlva kelnek ki. A fiókák kezdetben csupaszok és vakok, mintegy 18-23 napon belül válnak röpképessé. Csillapíthatatlan étvágyukat addig mindkét szülő igyekszik kielégíteni. Ilyenkor egy nagyobb fészekaljhoz akár naponta 400 alkalommal hoznak a torkukban eledelt.

Időnként a molnárfecskével kereszteződik.^[3]

Fiókák etetése a fészekben...

...és utána.

Hirundo rustica

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Fiatal füsti fecskék

A füsti fecske a Kárpát-medencében az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelhető meg. Rendkívül gyakori fészkelő.

Magyarországi becsült állománya az ezredfordulón 220-320 000 párra volt tehető, és stabilnak mondható volt (2001 és 2006 között drasztikusan csökkent az állomány). Legnagyobb sűrűségben az Alföldön és a Kisalföldön fordul elő, de egész Magyarországon találkozhatunk a fajjal. A legritkább a városi területeken.

Védettsége[szerkesztés]

A füsti fecske Magyarországon védett madár, eszmei értéke 50 000 forint. SPEC értékelése 3-as, azaz az európai populációk kedvezőtlen helyzetben vannak, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő. Elsősorban táplálékának vegyszeres pusztítása jelent veszélyt e fajra.

Fertőzései[szerkesztés]

Toll-lyuk mikroszkópos képe egy füsti fecske faroktollán

Európai kutatók különösen sokat foglalkoztak a fecskék evező- és farktollain látható apró toll-lyukakkal, melyeket tetvek rágásnyomainak tartanak. A rágottabb tollazatú fecskék tavasszal később érkeznek, rosszabb a röpképességük és kevesebbet énekelnek.