Fehér gólya
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Státusz | ||||||||||||||||
| ••••••• Nem veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 100 000 Ft
|
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Ciconia ciconia |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Fehér gólya témájú rendszertani információt. A Wikimedia Commons tartalmaz Fehér gólya témájú médiaállományokat. |
A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj. A köznyelvben ő a közismert gólya. Népi elnevezései a gilice, cakó (czakó) és az eszterág.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
Szinte egész Európában (kivéve Skandináviát, a Brit-szigeteket és Olaszországot), Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában elterjedt. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 m tengerszint feletti magasság alatti területeken mindenhol előfordul.
[szerkesztés] Alfajai
- Ciconia ciconia ciconia (Linnaeus, 1758) – Európában, Nyugat-Ázsiában él, telelni Afrikába jár
- Ciconia ciconia asiatica (Severtzov, 1873) – Ázsia középső részén él, telelni Indiába jár
A feketecsőrű gólya (Ciconia boyciana) jelenleg önálló fajnak minősül, korábban a fehér gólya alfajaként tartották nyilván.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 100-115 centiméter, szárnyfesztávolsága 155-165 centiméter, testtömege 2200-4400 gramm. Testének nagy része fehér vagy piszkosfehér, szárnyai feketék, csőre és lába piros.
[szerkesztés] Életmódja
Legjellemzőbben emberi környezetben fészkel. Valaha magas fákra, később kéményekre, itt-ott templomtoronyra, ma leginkább oszlopokra építi fészkét, amelynek helyét mindig vizes élőhelyek közelében választja meg. A nedves réteken, tarlókon keresgél nagyobb rovarok, ebihalak, békák után, de elfogyasztja az apró rágcsálókat, halakat, kígyókat, sőt, volt rá példa, hogy kisnyulat is vittek a fiókáknak táplálékként.
[szerkesztés] Szaporodása
A gólyák 3-5 éves korukban érik el ivarérettségüket. A párok egy költési időszakra állnak össze, s a hím választja a tojót. A megközelítőleg 1 méter átmérőjű fészket ágakból építik és szénával, szalmával, tollakkal bélelik. A fészkeket évente kitatarozzák újabb ágakkal, így egy-egy régebbi építésű fészek tömege elérheti a több száz kilogrammot. Oldalába nem egyszer egész verébsereg költözik. A fészekalj 4-6 tojásból áll, és a szülők május elejétől felváltva kotlanak. A fészekalj pusztulása esetén esetleg újabb fészekaljat raknak, ekkor a kotlási időszak is odébb tolódik. A 29-30. napon kelnek ki a fiókák, amelyekre a szülők eleinte felváltva ügyelnek, miközben a másik élelmet, vizet hord. A fiatal gólyák a kilencedik hét környékén hagyják el a fészket. Miután megtanultak önállóan táplálékot keresni, csatlakoznak a vonulásra gyülekező csapathoz.
[szerkesztés] Vonulása
Augusztus közepén már csapatokba verődnek, de csak szeptember közepén indulnak el vándorútjukra. A nyugat-európai állomány Gibraltár a kelet-európai populáció Boszporusz felé indulnak el. A Földközi-tengert e két tengerszoros valamelyikén szelik át. A Szahara felett átrepülve egészen Dél-Afrikáig eljuthatnak. A telet Afrikában töltik, majd a megfelelő időben visszaindulva március végén jelennek meg hazánkban.
[szerkesztés] Védettsége
Magyarországon fokozattan védett faj, pénzbeli értéke 100 000 Ft.
Szinte minden magyar állatkertben élnek fehér gólyák, melyek többnyire mentett madarak és többségük valamilyen oknál fogva nem engedhető többé szabadon. Ha megfelelő táplálékot kapnak, akkor a fehér gólyák nagyszerűen viselik a telet.
[szerkesztés] Európai gólyafalu
A német EURONATUR természetvédő szervezet a gólyaállományok megóvásáért kiemelkedően sokat tevő településeknek adományozza szerte a kontinensen az Európai gólyafalu címet. Az eddigi kilenc kitüntetett község közül másodikként (1996-ban) a somogyi Nagybajom tehette ki az elismerést több nyelven is hirdető feliratot a faluvégi helységnévtáblák mellé. A községben évente mintegy harminc gólyapár költ, jó tucatnyi szinte telepesen, a főutca mentén sorakozó villanyoszlopokra rakott fészkekben.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Képek
|
Gólyafészek a Bogdányi villanyoszlopon [1] |
[szerkesztés] Forrás
- ^ GÓLYÁK ADATBÁZIS: Dunabogdány Fészekazonosító. 2536201
- Magyarország fészkelő madarai; Szerk: Haraszty László; Natura ISBN 9632330994
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2008.11.07.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- golya.lap.hu
- Fehér Gólya Múzeum, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban
- FEHÉR GÓLYÁK ADATBÁZIS
- Darányi Webkamera
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Gólyacsalád Élő webkamera Dunabogdányban.
- Gólyafészek Élő webkamera a Hortobágyi Nemzeti Parkban.
- Képek az interneten a fehér gólyáról