Csóka (madár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Csóka
Jackdaw arp 750pix.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Varjúfélék (Corvidae)
Nem: Corvus
Faj: C. monedula
Tudományos név
Corvus monedula
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Corvus monedula map.jpg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Csóka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csóka témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csóka témájú kategóriát.

A csóka (Corvus monedula) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában és Nyugat-Ázsiában él. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Sík- és dombvidéken, erdőben és városokban egyaránt előfordul.

Megpróbálták meghonosítani Új-Zélandon is, de nem sikerült.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Corvus monedula cirtensis
  • Corvus monedula monedula
  • Corvus monedula soemmerringii
  • Corvus monedula spermologus
  • Corvus monedula torquatus

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 33-34 centiméter, szárnyfesztávolsága 67-74 centiméter, testtömege 180-260 gramm. A hím kicsit nagyobb, mint a tojó. Tollazata palaszürke színű, feje teteje fekete, háta sötétebb szürke.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főleg a földön talált rovarokkal, férgekkel táplálkozik, néha gyümölcsöt, zsenge gabonát is fogyaszt. Fürge, zajos madár, általában kisebb csapatokban tartózkodik, nevét minden bizonnyal „csacsogó” hangjáról kapta (ugyanis távolról is felismerhető, éles és rövid „tyák”-szerű hangot hallat).

A csóka szelídíthető, szereti a társaságot, továbbá szívesen fürdik sekély tavacskákban. Ha földön mozog, ennek dinamikája a verébéhez hasonlít, vagyis gyakorta két lábon ugrál.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fészkelni odvas fákban, épületek üregeiben, beugróiban szeret. Tartós párkapcsolatban él párjával. A tojó májusban rakja le általában 5, világos kékeszöld színű, sötét foltos tojását.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Corvus monedula.jpg

Konrad Lorenz neves etológus egész sereg csókával dolgozott együtt, viselkedésüket tanulmányozva.

  • A csóka a katonai szlengben férfi „ember”-t jelent, jó csóka: jóravaló, rendes, kedvelt, rokonszenves személy. öreg csóka: öregkatona. [1]
  • Népszerű gyermekmondóka a "Csip-csip csóka…".
  • Csóka nevű falu létezik a Vajdaságban és a romániai Kolozs megyében is: Csóka.
  • Keleti szláv nevéből (halka) ered a közép-európai Galícia (vagy középkori nevén Halics) neve.
  • Magyarországon a kötelező katonai szolgálat idején ismert mondás volt: "Öreg csóka nem rakéta, ballag mint a teknősbéka." [2]
  • Franz Kafka családneve is csókát jelent, csehül kavka (obecná).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6