Viharsirály
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Larus canus (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Viharsirály témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Viharsirály témájú médiaállományokat. |
A viharsirály (Larus canus) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Az északi félteke mérsékelt égövi sztyeppzónájától az Északi-sarkkörig terjed. Általában a tengerparton és a szigeteken él, de előfordul a szárazföld belsejében is.
[szerkesztés] Alfajai
- Larus canus canus Linnaeus, 1758
- Larus canus heinei Homeyer, 1853
- Larus canus kamtschatschensis (Bonaparte, 1857)
- Larus canus brachyrhynchus Richardson, 1831
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 40-42 centiméter, szárnyfesztávolsága 110-130 centiméter, testtömege 325-480 gramm.
|
|
[szerkesztés] Életmódja
Dögökkel, hulladékokkal, rovarokkal, halakkal és kisemlősökkel táplálkozik. Néha más madaraktól rabolja el a táplálékot, de inkább maga vadászik.
|
|
[szerkesztés] Szaporodása
Májustól szeptemberig tart a fészkelési időszaka. A fészek készítésben mindkét szülő részt vesz, talajra, vagy bokrokra készítik csésze alkakú fészküket. A fészekalja 2-5 tojásból áll, melyen 22-28 napig kotlik.
|
|
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon szeptembertől áprilisig folyóvizeken, természetes és mesterséges tavakon rendszeresen látható.
[szerkesztés] Forrás
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
