Szirti galamb
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Státusz | ||||||||||||||||||
| ••••••• Nem veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Columba livia |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Szirti galamb témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szirti galamb témájú médiaállományokat. |
A szirti galamb (Columba livia) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A világ nagy részén elterjedt, megtalálható Európa déli részén és Angliában, de terjeszkedik északi irányba, honos Ázsiában is.
Szerte a Földön sokfelé él betelepített populációja, így Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Amerikában, a Karib-szigeteken, a Bahama-szigeteken, a Bermuda-szigeteken, a Juan Fernandez-szigeteken, a Húsvét-szigeten, a Társaság-szigeteken, a Marquesas-szigeteken, Szamoán, a Fidzsi-szigeteken, a Hawaii szigeteken, Ausztráliában, Új-Zélandon, a Norfolk-szigeten, Mauritiuson, az Andamán-szigeteken, a Nikobár-szigeteken, Déli-Georgia szigetén és Szent Ilona szigetén is.
Valamennyi házigalamb őse.
[szerkesztés] Alfajai
- Columba livia atlantis
- Columba livia butleri
- Columba livia canariensis
- Columba livia dakhlae
- Columba livia gaddi
- Columba livia gymnocycla
- Columba livia intermedia
- Columba livia livia
- Columba livia lividior
- Columba livia neglecta
- Columba livia nigricans
- Columba livia palaestinae
- Columba livia schimperi
- Columba livia targia
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 31-34 cm, szárnyfesztávolsága 63-76 cm, testtömege 230-370 g. Szürkés-kékes tollazat jellemző rá. A kék galambtól fehér farcsíkja különbözteti meg, de ez nem mindegyik alfajára igaz.
[szerkesztés] Életmódja
Gyommagvakkal és haszonmagvakkal táplálkozik. Hozzászokott az emberi településekhez, elterjedési területén belül, szinte minden városban megtalálható. A párok hűségesek egymáshoz. Mivel betegségeket terjesztenek és a székletükkel károkat okoznak, üldöztetésnek vannak kitéve. Bár a béke jelképei, a valóságban eléggé agresszív állatok, a gyengébbeket elüldözik a tápláléktól.
[szerkesztés] Szaporodása
A hím faroktollaival "söprögetve", begyét felfújva turbékolással udvarol a tojónak. A nász után magas épületek, tornyok vagy sziklák közé növényi anyagokból készíti fészkét. Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 17 napig kotlik. A költésben és a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Eleinte begytejjel táplálják őket és csak egy-két hét után térnek rá a felpuhított magvakra. Évente többször is fészkelnek.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
A Kárpát-medencében a szirti galamb vad változata nem őshonos. A háziasított galambok valószínűleg a római korban jelentek meg először. Elvadult alakjuk, az ún. parlagi galamb, azonban lakott területeken nagy egyedszámú, rendszeres fészkelő. Némelyik példány meg sem különböztethető a szirti galambtól. Állandó madár, nem vonul.
[szerkesztés] Forrás
- A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve
[szerkesztés] Külső hivatkozás