Fidzsi-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fidzsi-szigeteki Köztársaság
Republic of the Fiji Islands
Matanitu Tu-Vaka-i-koya ko Viti
फ़िजी द्वीप समूह गणराज्य
Fidzsi-szigeteki Köztársaság zászlaja
Fidzsi-szigeteki Köztársaság zászlaja
Fidzsi-szigeteki Köztársaság címere
Fidzsi-szigeteki Köztársaság címere
Nemzeti mottó: Rerevaka na Kalou ka Doka na Tui
(angol: Fear God and honour the Queen)
Nemzeti himnusz: God Bless Fiji
LocationFiji.png

Fővárosa Suva
d. sz. 18° 07′, k. h. 178° 27′
Államforma köztársaság
Főnökök tanácsának vezetője Ratu Ovini Bokini
Elnök Ratu J. Iloilo
Miniszterelnök Frank Bainimarama
Nagyfőnök II. Erzsébet fidzsi nagyfőnök
Hivatalos nyelv angol, fidzsi, hindi
független Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1970. október 10.

Tagság ENSZ, Nemzetközösség (tagsága felfüggesztve), Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (tagsága felfüggesztve)
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 163
Becsült 858 038 [1] fő (2012. július)
Rangsorban 163
Népsűrűség 47 fő/km²
HDI (2007) 0,741 (108) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 18 270 km²
Rangsorban 151
Egyéb adatok
Pénznem Fidzsi dollár (FJD)
Nemzetközi gépkocsijel FJI
Hívószám 679
Internet TLD .fj

Fiji-CIA WFB Map.png

A Fidzsi-szigetek egy ország és szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén. Hivatalos neve: Fidzsi-szigeteki Köztársaság,[2] Matanitou ko Viti. Cook kapitány a tongaiaktól hallotta a viti szót (helyi nyelven jelentése: ’nagy’), és átírta: így lett belőle először Fidgee, Feejee és végül Fiji angolul.

A szigetcsoport Új-Zélandtól 2000 km-re északra, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül 106 lakott.

Szárazföldi határa nincs, legközelebbi szomszédjai nyugatról Vanuatu, keletről Tonga és északról Tuvalu.

860 ezer lakosával Ausztrália és Óceánia negyedik legnépesebb országa.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeteken magas hegyek találhatók, elérik az 1300 m magasságot. Legmagasabb pont: Tomanivi, 1324 m. Földrajzilag több szigetcsoportra osztható. A két legnagyobb sziget: Viti Levu és Vanua Levu. Viti Levu sziget egyben a legnépesebb, itt él a lakosság majdnem háromnegyede. A főváros, Suva is ezen a szigeten fekszik.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfőbb folyók: Rewa, Singatoka. A legnagyobb szigeteken vannak állandó patakok.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trópusi éghajlat. Állandóan magas hőmérséklet, és időnként heves viharok jellemzik.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Partszakasz a Fidzsi-szigeteken

Egy részüket őserdő borítja, sok különleges fával. A hegyekkel tarkított nagyobb szigetek vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallzátonyok. Legmagasabb hegye a Tomaniivi (Mount Victoria), 1323 méter. A suvaiak azt mondják, ha az ember látja a hegyeket, akkor eső fog esni.

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hat nemzeti parkot kezel az illetékes hivatal, a National Trust of Fiji:[3]

  • Koroyanitu Nemzeti Park, Viti Levu sziget, Nadi város körzete: esőerdő és bennszülött falvak. Turistalátványosság.
  • Sigatoka Homokdűnék Nemzeti Park, Viti Levu sziget.
  • Colo-i-Suva Védett Erdő, Viti Levu sziget, Suva város körzete: esőerdő, vízesések, látványos táj.
  • Bouma Nemzeti Park, Taveuni, Northern Islands (Északi-szigetek), Taveuni: természetes kert.
  • Nausori Felföld, Viti Levu sziget, Nadi város körzete: mezőgazdasági vidék csodálatos tájképpel.
  • Lovoni Sétautak, Lomaiviti-szigetcsoport, Ovalau: viszonylag érintetlen bennszülött életmód.

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO nem tart számon itteni világörökségi színhelyet.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bennszülött harcos az 1870-es évekből

A melanéziaiak és polinézek telepítették be Kr. e. 1500 körül. Fidzsit 1643. február 6-án a holland Abel Janszoon Tasman fedezte fel, aki Tasmania és Új-Zéland felfedezése közben vetődött errefelé. A szigetet Vilmos herceg szigetnek nevezte el. Cook 1774-ben járt egyik legtávolabbi kis részén, Vaotán, de Viti igazi Kolumbusza William Bligh volt, aki vagy 20 szigetet fel is térképezett. Ez 1789-ben történt, az emberevők utána is eredtek két kenuval, de nem érték el. A mai Fidzsi-szigetek sokáig Bligh nevét viselték. Az európaiak az 1800-as évek elejéig nem települtek a szigetre.

A nagy lázadások idején Cakobau vezér, aki a nyugati részt tartotta ellenőrzés alatt, brit fennhatóságért folyamodott, így 1874 óta volt Nagy-Britannia birtoka. Indiai munkások érkeztek a cukornádültetvényekre, kiszorították az őslakosokat, akiknek ugyan a tulajdonában maradt a föld legnagyobb része, mégis kisebbségbe kerültek. 1959-ben etnikai zendülésekre kerül sor.

Az ország 1970-ben nyerte el függetlenségét. A faji ellenségeskedés állandó feszültségforrás maradt. A politikai életet sokáig a Gidzsi Párt vezetője, Ratu Mara uralta, aki 1977 szeptemberétől 1987 áprilisáig volt hatalmon. 1987-ben katonai hatalomátvétel zajlott le, megdöntötték az India-barát kormányt és a Nemzetközösségtől való függetlenség és a helyiek érdekeinek érvényesítése jelszavaival köztársaságot hoztak létre (1987 októberében kiáltották ki).

Ezután a hatalom visszakerült a civilek kezébe. II. Erzsébet brit királynő volt alkirályi képviselője, Ratu Sir Peania Ganilau ex-főkormányzó lett a köztársaság elnöke. 1990-ben új alkotmány született, amely a melanéz lakosságnak jogokat biztosított az indiai lakosság kárára, ezért a legdinamikusabb rétegek elhagyták az országot, nagy csapást mérve ezzel Fidzsi gazdaságára. 1992 júniusában Mara átadta a kormányfői posztot Sitiveni Rabuka tábornoknak. 2000-ben újabb puccsok és katonai lázadások sújtották az országot. 2006-ban kormányválságot okozott az a kérdés, hogy a korábbi időszak puccsistáinak megkegyelmezzenek-e vagy sem.

Méretéhez képes Fidzsi jelentős hadsereget tart fenn és fontos résztvevője az Egyesült Nemzetek Szervezete békefenntartó tevékenységének a világ számos pontján. Jelentős számú korábbi fidzsi katona jelenleg Irakban biztonsági cégeknél dolgozik. Ott a 2003-as amerikai invázió óta virágzik ez az iparág.

A szigetek emberevői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utolsó emberevő 96 esztendős korában, 1959-ben halt meg. Sanaila volt a neve. Sanaila Korowaiwai erődített faluban gyerekeskedett (A falu Viti Levu északnyugati partján van). Itt egy kisebb rangú főnök a házába fogadta a kisfiút.

Az emberevők a tetemet vuaka mbalavunak, hosszú disznónak hívták. Sanaila szerint azért, mert az emberhús olyan ízű. Elbeszélése szerint, mikor otthon, Korowaiwaiban először evett embert, azt hitte, hogy sertést eszik.

A Fidzsi szigetek bennszülöttei általában ütközetek után főzték vagy sütötték meg a lemészárolt ellenségek holttestét, föld alatti sütőkben, és a falu minden háztartásának elküldték a maga adagját. Elkészítéséhez különleges fűszereket használtak: egyik borsszerű erős fűszer, honi nevén mboro ndina. A másik ízesítőnövényt, melynek leveleivel sütés előtt beborították az emberhúst, bennszülött nevén malawathi-nak hívták. Külön favillát is használtak az evéshez, mert azt hitték, hogy enélkül keserű, sőt mérgező is lehet a tetem.

Hogy miért ettek embert? Azért mert úgy vélték, hogy ezzel végérvényesen megsemmisítették és végleg meg is alázták az ellenséget. Az országban emellett is kevés hús volt, mert nagyobb háziállatok sem voltak. Egy törzsfőnök így okolta meg tettét egy misszionáriusnak: "Nektek van húsotok dobozban, de nekünk nincs ilyen, nekünk csak emberek állnak rendelkezésünkre."

A szokást az angol hatóságok csak az 1890-es évek végére tudták végleg megszüntetni.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament épülete, Suva

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államforma: köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország közigazgatása:

Division
(főváros)
tartomány terület (km²) lakosság
(1996)
Central
(Suva)
Naitasiri 1666 126 641
Namosi 570 5 742
Rewa 272 101 547
Serua 830 15 461
Tailevu 755 48 216
Northern
(Labasa)
Bua 1379 14 988
Cakaudrove 2 816 44 821
Macuata 2 004 80 207
Eastern
(Levuka)
Kadavu 478 9 535
Lau 487 44 821
Lomaiviti 411 16 214
Western
(Lautoka)
Ba 2 634 192 197
Nadroga-Navosa 2385 54 083
Ra 1341 30 904
Rotuma (dependency) 46 2 810

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi gyerekek

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sri Siva Subramaniya hindu templom, Nadi

1981-ben 640 ezer ember lakott itt: voltak indiaiak és fidzsi-őslakosok; az európaiak száma hétezer. A fidzsi szigeti, sötét bőrű melanéz őslakosság aránya, ma már 53%. Arányuk folyamatosan nő, nemrég még az indiai bevándorlók adták a többséget. Azonban a fidzsi lakosok magas születésszámának, valamint az indiaiak elvándorlásának köszönhetően az arányok változnak. Az indiaiak a brit gyarmatosítás idején érkeztek, amikor még India brit gyarmat volt. A lakosság 7,5%-a európai (fehér), kínai és polinéz. A fehérek a brit gyarmatosítók utódai. A polinézek nincsenek rokonságban a szigetek őslakosságával, noha ők is óceániai bennszülöttek. Jóval világosabb a bőrük, mindannyian Rarotumán élnek; ennek a területnek az országhoz csatolását követően lettek a terület lakói.[4]

A lakosság 53%-a keresztény, 38%-a hindu és 8%-a muzulmán. A legtöbben angolul beszélnek egymással.

A lakosság 40%-a 15 éven aluli.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Radisson Blu szálloda épületei, Denarau

Gazdasága: agrárország. Fejlett a mezőgazdaság, cukornádat, banánt, kókuszpálmát és rizst termelnek. ezeket dolgozza fel az ipar, és nádcukrot készít belőle. Bányásznak aranyat, és mangánércet is. 1976-ban 2 millió tonnára becsült foszfátlelőhelyet tártak fel.

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utca Lautoka városában
  • Közutak hossza: 3440 km
  • Vasútvonalak hossza: 597 km
  • Repülőterek száma: 3
  • Kikötők száma: 6

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zenei előadás

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeteken a szívesen látott idegen a vendégbarátság jelképéül ősidők óta tambuát kap ajándékba. Ez kókuszolajjal kifényesített, füsttel feketített cetfog. Pálmarostokból fonott nyakláncra van az értékes 15–20 cm-es ékszer erősítve. Aki ezt viseli, tisztelt és szívesen látott vendég.

Fél kézzel nem ad át semmit az ember a másiknak. Ha fidzsi bennszülött valakit megtisztel, tapsol egyet, minél nagyobb a tisztelet, annál hatalmasabb a taps.

Fidzsi népének nemzeti tánca a meke, melynek több változata is van, a békés szelíd tánctól a vad, félelmetes haditáncig, melyet legalább 40 dárdás harcos táncol. Az ütemet a lalin, a fából készült hadidobon verik, miközben a nők énekelnek.

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kawa elterjedt ital, de nem kávé. Fidzsin yanggonának hívják. Borsnövény gyökeréből készül egyszerű módon: hideg vizet öntenek rá, és egy ideig nyomkodják a vízben a gyökérzúzalékot. Az így nyert ital hasonlít a tejeskávéhoz, alkoholtartalma nincs, de érzéketlenné teszi az ivó nyelvét és ínyét. Furcsa, szokatlan ital ez, de a trópusi melegben hűsítő. Igaz, nem a legegészségesebb, de kismértékben nem ártalmas, de ha túlzásba viszik, veszélyes, állítólag a lábat is megbéníthatja.

A vörös kacsa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dél Keresztje csillagkép öt fényes csillaga itt nem keresztet jelent. Helyi neve Nga Ndamu, azaz vörös kacsa.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország legelterjedtebb napilapja a Fiji Times. Ezenkívül a Fiji Sun és a Fiji Post is megjelenik. A hetilapok: Nai Lalakai és a Shanti Dut.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tengerparti rész Rotuma szigetén

Az ország fő bevétele az idegenforgalom. Nem szabad elfelejteni, hogy trópusi országról van szó, ezért nem árt figyelni az ottani higiéniás körülményekre. Javasolt oltások Fidzsi-szigetekre utazók számára a hastífusz, hepatitis A és B, valamint kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rögbi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Május utolsó hétfője - Ratu Sir Lala Sukuna Nap - az államalapítás egyik úttörőjének ünnepe
  • Október 10. - Nemzeti ünnep - függetlenség napja 1970
  • A királynő születésnapja
  • A jelesebb keresztény, muszlim és hindu vallási ünnepek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fidzsi-szigetek témájú médiaállományokat.