Fidzsi-szigetek

Fidzsi-szigeteki Köztársaság
Republic of the Fiji Islands Matanitu Tu-Vaka-i-koya ko Viti फ़िजी द्वीप समूह गणराज्य
Fidzsi-szigetek zászlaja Fidzsi-szigetek címere
Nemzeti mottó: Rerevaka na Kalou ka Doka na Tui (angol: Fear God and honour the Queen) Nemzeti himnusz: God Bless Fiji
Fővárosa	Suva
d. sz. 18° 07′ k. h. 178° 27′-18.1166666667, 178.45
Államforma	alkotmányos monarchia
Vezetők
Királynő	II. Erzsébet brit királynő
Főnökök tanácsának vezetője	Ratu Ovini Bokini
Elnök	Ratu J. Iloilo
Miniszterelnök	Frank Bainimarama
Hivatalos nyelv	angol, fidzsi, hindi
független	Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1970. október 10.
Tagság	ENSZ, Nemzetközösség (tagsága felfüggesztve), Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (tagsága felfüggesztve)
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	152
Becsült	844 330 fő (2001)
Rangsorban	152
Népsűrűség	47 fő/km²
HDI (2007)	0,741 (108) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	18 270 km²
Rangsorban	151
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Fidzsi dollár (FJD)
Nemzetközi gépkocsijel	FJI
Hívószám	679
Internet TLD	.fj

A Fidzsi-szigetek egy ország és szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén. Hivatalos neve: Fidzsi-szigeteki Köztársaság, Matanitou ko Viti. Cook kapitány a tongaiaktól hallotta a viti szót (helyi nyelven jelentése: ’nagy’), és átírta: így lett belőle először Fidgee, Feejee és végül Fiji angolul.

A szigetcsoport Új-Zéland tól 2000 km-re északra, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül 106 lakott.

Szárazföldi határa nincs, legközelebbi szomszédjai keletről Vanuatu, nyugatról Tonga és délről Tuvalu.

Földrajza

Domborzat

A szigeteken magas hegyek találhatók, elérik az 1300 m magasságot. Legmagasabb pont: Tomanivi, 1324 m. Földrajzilag több szigetcsoportra osztható. A két legnagyobb sziget: Viti Levu és Vanua Levu. Viti Levu sziget egyben a legnépesebb, itt él a lakosság majdnem háromnegyede. A főváros, Suva is ezen a szigeten fekszik.

Vízrajz

Legfőbb folyók: Rewa, Singatoka. A legnagyobb szigeteken vannak állandó patakok.

Éghajlat

Trópusi éghajlat. Állandóan magas hőmérséklet, és időnként heves viharok jellemzik.

Élővilág, természetvédelem

Partszakasz a Fidzsi-szigeteken

Egy részüket őserdő borítja, sok különleges fával. A hegyekkel tarkított nagyobb szigetek vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallzátonyok. Legmagasabb hegye a Tomaniivi (Mount Victoria), 1323 méter. A suvaiak azt mondják, ha az ember látja a hegyeket, akkor eső fog esni.

Nemzeti parkjai

Hat nemzeti parkot kezel az illetékes hivatal, a National Trust of Fiji:

• Koroyanitu Nemzeti Park, Viti Levu sziget, Nadi város körzete: esőerdő és bennszülött falvak. Turistalátványosság.
• Sigatoka Homokdűnék Nemzeti Park, Viti Levu sziget.
• Colo-i-Suva Védett Erdő, Viti Levu sziget, Suva város körzete: esőerdő, vízesések, látványos táj.
• Bouma Nemzeti Park, Taveuni, Northern Islands (Északi-szigetek), Taveuni: természetes kert.
• Nausori Felföld, Viti Levu sziget, Nadi város körzete: mezőgazdasági vidék csodálatos tájképpel.
• Lovoni Sétautak, Lomaiviti-szigetcsoport, Ovalau: viszonylag érintetlen bennszülött életmód.

Természeti világörökségei

Az UNESCO nem tart számon itteni világörökségi színhelyet.

Történelme

A melanéziaiak és polinézek telepítették be Kr. e. 1500 körül. Fidzsit 1643 február 6-án a holland Abel Janszoon Tasman fedezte fel, aki Tasmania és Új-Zéland felfedezése közben vetődött errefelé. A szigetet Vilmos herceg szigetnek nevezte el. Cook 1774-ben járt egyik legtávolabbi kis részén, Vaotán, de Viti igazi Kolumbusza William Bligh volt, aki vagy 20 szigetet fel is térképezett. Ez 1789-ben történt, az emberevők utána is eredtek két kenuval, de nem érték el. A mai Fidzsi-szigetek sokáig Bligh nevét viselték. Az európaiak az 1800-as évek elejéig nem települtek a szigetre.

A nagy lázadások idején Cakobau vezér, aki a nyugati részt tartotta ellenőrzés alatt, brit fennhatóságért folyamodott, így 1874 óta volt Nagy-Britannia birtoka. Indiai munkások érkeztek a cukornádültetvényekre, kiszorították az őslakosokat, akiknek ugyan a tulajdonában maradt a föld legnagyobb része, mégis kisebbségbe kerültek. 1959 ben etnikai zendülésekre kerül sor.

Az ország 1970-ben nyerte el függetlenségét. A faji ellenségeskedés állandó feszültségforrás maradt. A politikai életet sokáig a Gidzsi Párt vezetője, Ratu Mara uralta, aki 1977 szeptemberétől 1987 áprilisáig volt hatalmon. 1987-ben katonai hatalomátvétel zajlott le, megdöntötték az India-barát kormányt és a Nemzetközösségtől való függetlenség és a helyiek érdekeinek érvényesítése jelszavaival köztársaságot hoztak létre (1987 októberében kiáltották ki).

Ezután a hatalom visszakerült a civilek kezébe. II. Erzsébet brit királynő volt alkirályi képviselője, Ratu Sir Peania Ganilau ex-főkormányzó lett a köztársaság elnöke. 1990 -ben új alkotmány született, amely a melanéz lakosságnak jogokat biztosított az indiai lakosság kárára, ezért a legdinamikusabb rétegek elhagyták az országot, nagy csapást mérve ezzel Fidzsi gazdaságára. 1992 júniusában Mara átadta a kormányfői posztot Sitiveni Rabuka tábornoknak. 2000-ben újabb puccsok és katonai lázadások sújtották az országot. 2006-ban kormányválságot okozott az a kérdés, hogy a korábbi időszak puccsistáinak megkegyelmezzenek-e vagy sem.

Méretéhez képes Fidzsi jelentős hadsereget tart fenn és fontos résztvevője az Egyesült Nemzetek Szervezete békefenntartó tevékenységének a világ számos pontján. Jelentős számú korábbi fidzsi katona jelenleg Irakban biztonsági cégeknél dolgozik. Ott a 2003-as amerikai invázió óta virágzik ez az iparág.

A szigetek emberevői

Az utolsó emberevő 96 esztendős korában, 1959-ben halt meg. Sanaila volt a neve. Sanaila Korowaiwai erődített faluban gyerekeskedett. (A falu Viti Levu északnyugati partján van.) Itt egy kisebb rangú főnök a házába fogadta a kisfiút.

Az emberevők a tetemet vuaka mbalavunak, hosszú disznónak hívták. Sanaila szerint azért, mert az emberhús olyan ízű . Elbeszélése szerint, mikor otthon, Korowaiwaiban először evett embert, azt hitte, hogy sertést eszik.

A Fidzsi szigetek bennszülöttei általában ütközetek után főzték vagy sütötték meg a lemészárolt ellenségek holttestét, föld alatti sütőkben, és a falu minden háztartásának elküldték a maga adagját. Elkészítéséhez különleges fűszereket használtak: egyik borsszerű erős fűszer, honi nevén mboro ndina. A másik ízesítőnövényt, melynek leveleivel sütés előtt beborították az emberhúst, bennszülött nevén malawathi-nak hívták. Külön favillát is használtak az evéshez, mert azt hitték, hogy enélkül keserű, sőt mérgező is lehet a tetem.

Hogy miért ettek embert? Azért mert úgy vélték, hogy ezzel végérvényesen megsemmisítették és végleg meg is alázták az ellenséget. Az országban emellett is kevés hús volt, mert nagyobb háziállatok sem voltak. Egy törzsfőnök így okolta meg tettét egy misszionáriusnak: " Nektek van húsotok dobozban, de nekünk nincs ilyen, nekünk csak emberek állnak rendelkezésünkre."

A szokást az angol hatóságok csak az 1890-es évek végére tudták végleg megszüntetni.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Államforma: köztársaság.

Közigazgatási felosztás

Az ország közigazgatása:

Division (főváros)	tartomány	terület (km²)	lakosság (1996)
Central (Suva)	Naitasiri	1666	126 641
	Namosi	570	5 742
	Rewa	272	101 547
	Serua	830	15 461
	Tailevu	755	48 216
Northern (Labasa)	Bua	1379	14 988
	Cakaudrove	2 816	44 821
	Macuata	2 004	80 207
Eastern (Levuka)	Kadavu	478	9 535
	Lau	487	44 821
	Lomaiviti	411	16 214
Western (Lautoka)	Ba	2 634	192 197
	Nadroga-Navosa	2385	54 083
	Ra	1341	30 904
Rotuma (dependency)		46	2 810

Népesség

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

1981-ben 640 ezer ember lakott itt: voltak indiaiak és fidzsi-őslakosok; az európaiak száma hétezer. A fidzsi szigeti, sötét bőrű melanéz őslakosság aránya, ma már 53%. Arányuk folyamatosan nő, nemrég még az indiai bevándorlók adták a többséget. Azonban a fidzsi lakosok magas születésszámának, valamint az indiaiak elvándorlásának köszönhetően az arányok változnak. Az indiaiak a brit gyarmatosítás idején érkeztek, amikor még India brit gyarmat volt. A lakosság 7,5%-a európai (fehér), kínai és polinéz. A fehérek a brit gyarmatosítók utódai. A polinézek nincsenek rokonságban a szigetek őslakosságával, noha ők is óceániai bennszülöttek. Jóval világosabb a bőrük, mindannyian Rarotumán élnek; ennek a területnek az országhoz csatolását követően lettek a terület lakói.

A lakosság 53%-a keresztény, 38%-a hindu és 8%-a muzulmán. A legtöbben angolul beszélnek egymással.

A lakosság 40%-a 15 éven aluli.

Gazdaság

Gazdasága: agrárország. Fejlett a mezőgazdaság, cukornádat, banánt, kókuszpálmát és rizst termelnek. ezeket dolgozza fel az ipar, és nádcukrot készít belőle. Bányásznak aranyat, és mangánércet is. 1976-ban 2 millió tonnára becsült foszfátlelőhelyet tártak fel.

Gazdasági ágazatok

Kereskedelem

• Exporttermékek: cukor, arany, fa, hal, melasz, kókuszolaj.
• Importtermékek: berendezések és alkatrészek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, élelmiszer, iparcikkek.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Ausztrália, USA, Új-Zéland, Egyesült Királyság, Szingapúr, Japán, Hongkong, Tajvan.

Közlekedés

• Közutak hossza: 3440 km
• Vasútvonalak hossza: 597 km
• Repülőterek száma: 3
• Kikötők száma: 6

Kultúra

Hagyományok, néprajz

A szigeteken a szívesen látott idegen a vendégbarátság jelképéül ősidők óta tambuát kap ajándékba. Ez kókuszolajjal kifényesített, füsttel feketített cetfog. Pálmarostokból fonott nyakláncra van az értékes 15–20 cm-es ékszer erősítve. Aki ezt viseli, tisztelt és szívesen látott vendég.

Fél kézzel nem ad át semmit az ember a másiknak. Ha fidzsi bennszülött valakit megtisztel, tapsol egyet, minél nagyobb a tisztelet, annál hatalmasabb a taps.

Fidzsi népének nemzeti tánca a meke, melynek több változata is van, a békés szelíd tánctól a vad, félelmetes haditáncig, melyet legalább 40 dárdás harcos táncol. Az ütemet a lalin, a fából készült hadidobon verik, miközben a nők énekelnek.

Gasztronómia

A kawa elterjedt ital, de nem kávé. Fidzsin yanggonának hívják. Borsnövény gyökeréből készül egyszerű módon: hideg vizet öntenek rá, és egy ideig nyomkodják a vízben a gyökérzúzalékot. Az így nyert ital hasonlít a tejeskávéhoz, alkoholtartalma nincs, de érzéketlenné teszi az ivó nyelvét és ínyét. Furcsa, szokatlan ital ez, de a trópusi melegben hűsítő. Igaz, nem a legegészségesebb, de kismértékben nem ártalmas, de ha túlzásba viszik, veszélyes, állítólag a lábat is megbéníthatja.

A vörös kacsa

A Dél Keresztje csillagkép öt fényes csillaga itt nem keresztet jelent. Helyi neve Nga Ndamu, azaz vörös kacsa.

Média

Az ország legelterjettebb napilapja a Fiji Times. Ezenkívül a Fiji Sun és a Fiji Post is megjelenik. A hetilapok: Nai Lalakai és a Shanti Dut.

Turizmus

Az ország fő bevétele az idegenforgalom. Nem szabad elfelejteni, hogy trópusi országról van szó, ezért nem árt figyelni az ottani higiéniás körülményekre. Javasolt oltások Fidzsi-szigetekre utazók számára a hastífusz, hepatitis A és B, valamint kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki.

Ünnepek

• Május utolsó hétfője - Ratu Sir Lala Sukuna Nap - az államalapítás egyik úttörőjének ünnepe
• Október 10. - Nemzeti ünnep - függetlenség napja 1970
• A királynő születésnapja
• A jelesebb keresztény, muszlim és hindu vallási ünnepek.

Forrás

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Turizmus
• Meteológia
• University of the South Pacific, Suva
• Fiji Times napilap
• Fiji Sun napilap
• Utazás előtt