Fidzsi-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Republic of the Fiji Islands
Matanitu Tu-Vaka-i-koya ko Viti
Fidzsi-szigetek zászlaja Fidzsi-szigetek címere
zászló címer
Nemzeti mottó: Rerevaka na Kalou ka Doka na Tui
(angol: Fear God and honour the Queen)
Himnusz: God Bless Fiji
Fidzsi-szigetek fekvése
Főváros Suva
d. sz. 18° 07′ k. h. 178° 27′
Államforma alkotmányos monarchia
 - Királynő II. Erzsébet brit királynő
 - Főnökök tanácsának vezetője Ratu Ovini Bokini
 - Elnök Ratu J. Iloilo
 - Miniszterelnök Frank Bainimarama
Hivatalos nyelv angol, fidzsi
Beszélt nyelvek Hindusztáni (Hindi/Urdu)
független Az Egyesült Királyságtól 
 - kikiáltása 1970. október 10. 
Terület  
 - Összes 18 270 km² (151.)
Népesség  
 - 2001 évi becslés 844 330  (152.)
 - Népsűrűség 47 fő/km²
GDP
 - Összes
 - Egy főre jutó
HDI ()  (.) – 
Pénznem Fidzsi dollár (FJD)
Időzóna (UTC+12)
Internet TLD .fj
Nemzetközi gépkocsijel FJI
Hívószám +679

Fiji-CIA WFB Map.png

Hivatalos neve: Fidzsi-szigeteki Köztársaság (Matanitou ko Viti) Fidzsi-szigetek (Fidzsi helyi nyelven: Viti, azaz nagy). Cook kapitány a tongaiaktól hallotta a viti szót, és átírta. Így lett belőle először Fidgee, Feejee és végül Fiji angolul.

A szigetcsoport Új-Zéland tól 2000 km-re északra, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül 106 lakott.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén. Szárazföldi határa nincs, legközelebbi szomszédja Tonga.

[szerkesztés] Domborzat

A szigeteken magas hegyek találhatók, elérik az 1300 m magasságot. Legmagasabb pont: Tomanivi, 1324 m. Földrajzilag több szigetcsoportra osztható. A két legnagyobb sziget: Viti Levu és Vanua Levu. Viti Levu sziget egyben a legnépesebb, itt él a lakosság majdnem háromnegyede. A főváros, Suva is ezen a szigeten fekszik.

[szerkesztés] Vízrajz

Legfőbb folyók: Rewa, Singatoka. A legnagyobb szigeteken vannak állandó patakok.

[szerkesztés] Éghajlat

Trópusi éghajlat. Állandóan magas hőmérséklet, és időnként heves viharok jellemzik.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Egy részüket őserdő borítja, sok különleges fával. A hegyekkel tarkított nagyobb szigetek vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallzátonyok. Legmagasabb hegye a Tomaniivi (Mount Victoria), 1323 méter. A suvaiak azt mondják, ha az ember látja a hegyeket, akkor eső fog esni.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

Hat nemzeti parkot kezel az illetékes hivatal:[1]

  • Koroyanitu Nemzeti Park, Viti Levu sziget, Nadi város körzete: esőerdő és bennszülött falvak. Turistalátványosság.
  • Sigatoka Homokdűnék Nemzeti Park, Viti Levu sziget.
  • Colo-i-Suva Védett Erdő, Viti Levu sziget, Suva város körzete: esőerdő, vízesések, látványos táj.
  • Bouma Nemzeti Park, Taveuni, Northern Islands (Északi-szigetek), Taveuni: természetes kert.
  • Nausori Felföld, Viti Levu sziget, Nadi város körzete: mezőgazdasági vidék csodálatos tájképpel.
  • Lovoni Sétautak, Lomaiviti-szigetcsoport, Ovalau: viszonylag érintetlen bennszülött életmód.

[szerkesztés] Természeti világörökségei

Az UNESCO nem tart számon itteni világörökségi színhelyet.

[szerkesztés] Történelme

A melanéziaiak és polinézek telepítették be Kr. e. 1500 körül. Fidzsi felfedezője 1643-ban a holland Abel Tasman volt, aki messziről látta a szigeteket. Cook 1774-ben járt egyik legtávolabbi kis részén, Vaotán, de Viti igazi Kolumbusza William Bligh volt, aki vagy 20 szigetet fel is térképezett. Ez 1789-ben történt, az emberevők utána is eredtek két kenuval, de nem érték el. A mai Fidzsi-szigetek sokáig Bligh nevét viselték. Az európaiak az 1800-as évek elejéig nem települtek a szigetre.

A nagy lázadások idején Cakobau vezér, aki a nyugati részt tartotta ellenőrzés alatt, brit fennhatóságért folyamodott, így 1874 óta volt Nagy-Britannia birtoka. Indiai munkások érkeztek a cukornádültetvényekre, kiszorították az őslakosokat, akiknek ugyan a tulajdonában maradt a föld legnagyobb része, mégis kisebbségbe kerültek. 1959 ben etnikai zendülésekre kerül sor.

Az ország 1970-ben nyerte el függetlenségét. A faji ellenségeskedés állandó feszültségforrás maradt. A politikai életet sokáig a Gidzsi Párt vezetője, Ratu Mara uralta, aki 1977 szeptemberétől 1987 áprilisáig volt hatalmon. 1987-ben katonai hatalomátvétel zajlott le, megdöntötték az India-barát kormányt és a Nemzetközösségtől való függetlenség és a helyiek érdekeinek érvényesítése jelszavaival köztársaságot hoztak létre (1987 októberében kiáltották ki).

Ezután a hatalom visszakerült a civilek kezébe. II. Erzsébet brit királynő volt alkirályi képviselője, Ratu Sir Peania Ganilau ex-főkormányzó lett a köztársaság elnöke. 1990 -ben új alkotmány született, amely a melanéz lakosságnak jogokat biztosított az indiai lakosság kárára, ezért a legdinamikusabb rétegek elhagyták az országot, nagy csapást mérve ezzel Fidzsi gazdaságára. 1992 júniusában Mara átadta a kormányfői posztot Sitiveni Rabuka tábornoknak. 2000-ben újabb puccsok és katonai lázadások sújtották az országot. 2006-ban kormányválságot okozott az a kérdés, hogy a korábbi időszak puccsistáinak megkegyelmezzenek-e vagy sem.

Méretéhez képes Fidzsi jelentős hadsereget tart fenn és fontos résztvevője az Egyesült Nemzetek Szervezete békefenntartó tevékenységének a világ számos pontján. Jelentős számú korábbi fidzsi katona jelenleg Irakban biztonsági cégeknél dolgozik. Ott a 2003-as amerikai invázió óta virágzik ez az iparág.

[szerkesztés] A szigetek emberevői

Az utolsó emberevő 96 esztendős korában, 1959-ben halt meg. Sanaila volt a neve. Sanaila Korowaiwai erődített faluban gyerekeskedett. (A falu Viti Levu északnyugati partján van.) Itt egy kisebb rangú főnök a házába fogadta a kisfiút.

Az emberevők a tetemet vuaka mbalavunak, hosszú disznónak hívták. Sanaila szerint azért, mert az emberhús olyan ízű . Elbeszélése szerint, mikor otthon, Korowaiwaiban először evett embert, azt hitte, hogy sertést eszik.

A Fidzsi szigetek bennszülöttei általában ütközetek után főzték vagy sütötték meg a lemészárolt ellenségek holttestét, föld alatti sütőkben, és a falu minden háztartásának elküldték a maga adagját. Elkészítéséhez különleges fűszereket használtak: egyik borsszerű erős fűszer, honi nevén mboro ndina. A másik ízesítőnövényt, melynek leveleivel sütés előtt beborították az emberhúst, bennszülött nevén malawathi-nak hívták. Külön favillát is használtak az evéshez, mert azt hitték, hogy enélkül keserű, sőt mérgező is lehet a tetem.

Hogy miért ettek embert? Azért mert úgy vélték, hogy ezzel végérvényesen megsemmisítették és végleg meg is alázták az ellenséget. Az országban emellett is kevés hús volt, mert nagyobb háziállatok sem voltak. Egy törzsfőnök így okolta meg tettét egy misszionáriusnak: " Nektek van húsotok dobozban, de nekünk nincs ilyen, nekünk csak emberek állnak rendelkezésünkre."

A szokást az angol hatóságok csak az 1890-es évek végére tudták végleg megszüntetni.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Államforma: köztársaság.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország közigazgatása:

Division
(főváros)		 tartomány terület (km²) lakosság
(1996)
Central
(Suva)		 Naitasiri 1666 126 641
Namosi 570 5 742
Rewa 272 101 547
Serua 830 15 461
Tailevu 755 48 216
Northern
(Labasa)		 Bua 1379 14 988
Cakaudrove 2 816 44 821
Macuata 2 004 80 207
Eastern
(Levuka)		 Kadavu 478 9 535
Lau 487 44 821
Lomaiviti 411 16 214
Western
(Lautoka)		 Ba 2 634 192 197
Nadroga-Navosa 2385 54 083
Ra 1341 30 904
Rotuma (dependency) 46 2 810

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Searchtool right.svg Bővebben: A Fidzsi-szigetek városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

1981-ben 640 ezer ember lakott itt, vannak indiaiak, és fidzsi-őslakosok, az európaiak száma 7 ezer.A fidzsi.szigeti,sötét. bőrű melanéz őslakosság aránya,ma már 53%.Arányuk folyamatosan nő,nemrég még az indiai bevándorlók adták a többséget.Azonban a fidzsi lakosok magas születésszámának,valamint az indiaiak elvándorlásának köszönhetően az arányok változnak.Az indiaiak a brit gyarmatosítás idején érkeztek,amikor még India brit gyarmat volt.7,5%.a a ,lakosságnak európai(fehér),kínai és polinéz.A fehérek a brit gyarmatosítók utódai.A polinézek nincsenek rokonságban a szigetek őslakosságával,noha ők is óceániai bennszülöttek.Jóval világoabb a bőrük,mindannyian Rarotumán élnek,ennek a területnek az országhoz való csatolását követően lettek a terület lakói.Forrás:A Világ országai,Nyír-Karta Bt.2008

A lakosság 53%-a keresztény, 38%-a hindu és 8%-a muzulmán. A legtöbben angolul beszélnek egymással.

A lakosság 40%-a 15 éven aluli.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Gazdasága: agrárország. Fejlett a mezőgazdaság, cukornádat, banánt, kókuszpálmát és rizst termelnek. ezeket dolgozza fel az ipar, és nádcukrot készít belőle. Bányásznak aranyat, és mangánércet is. 1976-ban 2 millió tonnára becsült foszfátlelőhelyet tártak fel.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

  • Közutak hossza: 3440 km
  • Vasútvonalak hossza: 597 km
  • Repülőterek száma: 3
  • Kikötők száma: 6

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

A szigeteken a szívesen látott idegen a vendégbarátság jelképéül ősidők óta tambuát kap ajándékba. Ez kókuszolajjal kifényesített, füsttel feketített cetfog. Pálmarostokból fonott nyakláncra van az értékes 15-20 cm-es ékszer erősítve. Aki ezt viseli, tisztelt és szívesen látott vendég.

Fél kézzel nem ad át semmit az ember a másiknak. Ha fidzsi bennszülött valakit megtisztel, tapsol egyet, minél nagyobb a tisztelet, annál hatalmasabb a taps.

Fidzsi népének nemzeti tánca a meke, melynek több változata is van, a békés szelíd tánctól a vad, félelmetes haditáncig, melyet legalább 40 dárdás harcos táncol. Az ütemet a lalin, a fából készült hadidobon verik, miközben a nők énekelnek.

[szerkesztés] Gasztronómia

A kawa elterjedt ital, de nem kávé. Fidzsin yanggonának hívják. Borsnövény gyökeréből készül egyszerű módon: hideg vizet öntenek rá, és egy ideig nyomkodják a vízben a gyökérzúzalékot. Az így nyert ital hasonlít a tejeskávéhoz, alkoholtartalma nincs, de érzéketlenné teszi az ivó nyelvét és ínyét. Furcsa, szokatlan ital ez, de a trópusi melegben hűsítő. Igaz, nem a legegészségesebb, de kismértékben nem ártalmas, de ha túlzásba viszik, veszélyes, állítólag a lábat is megbéníthatja.

[szerkesztés] A vörös kacsa

A Dél Keresztje csillagkép öt fényes csillaga itt nem keresztet jelent. Helyi neve Nga Ndamu, azaz vörös kacsa.

[szerkesztés] Média

Az ország legelterjettebb napilapja a Fiji Times. Ezenkívül a Fiji Sun és a Fiji Post is megjelenik. A hetilapok: Nai Lalakai és a Shanti Dut.

[szerkesztés] Turizmus

Az ország fő bevétele az idegenforgalom. Nem szabad elfelejteni, hogy trópusi országról van szó, ezért nem árt figyelni az ottani higiéniás körülményekre. Javasolt oltások Fidzsi-szigetekre utazók számára a hastífusz, hepatitis A és B, valamint kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki.

[szerkesztés] Sport

Bővebben: A Fidzsi-szigetek az olimpiai játékokon

[szerkesztés] Ünnepek

Október 10. - Nemzeti ünnep - függetlenség napja 1970

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Forrás

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-951663-5

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fidzsi-szigetek témájú médiaállományokat.


P globe.svg Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
m • v • sz
A Csendes-óceáni Közösség tagországai
Flag of the Pacific Community.svg
m • v • sz
A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi
királyság
Nemzetközösségi
köztársaság
Önálló
nemzetközösségi
monarchiák
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Fidzsi-szigetek”
Más nyelveken