Fidzsi-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Republic of the Fiji Islands
Matanitu Tu-Vaka-i-koya ko Viti

Fidzsi-szigetek zászlaja Fidzsi-szigetek címere
Nemzeti mottó: Rerevaka na Kalou ka Doka na Tui (angol: Fear God and honour the Queen)
Himnusz: God Bless Fiji
Főváros	Suva
Államforma	alkotmányos monarchia
- Királynő	II. Erzsébet brit királynő
- Főnökök tanácsának vezetője	Ratu Ovini Bokini
- Elnök	Ratu J. Iloilo
- Miniszterelnök	Frank Bainimarama
Hivatalos nyelv	angol, fidzsi, és Hindusztáni (Hindi/Urdu)
független	Az Egyesült Királyságtól
- kikiáltása	1970. október 10.
Terület
- Összes	18 270 km² (151.)
Népesség
- 2001 évi becslés	844 330  (152.)
- Népsűrűség	47 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Fidzsi dollár (FJD)
Időzóna	(UTC+12)
Internet TLD	.fj
Nemzetközi gépkocsijel	FJI
Hívószám	+679

Hivatalos neve: Fidzsi-szigeteki Köztársaság (Matanitou ko Viti) Fidzsi-szigetek (Fidzsi helyi nyelven: Viti, azaz nagy). Cook kapitány a tongaiaktól hallotta a viti szót, és átírta. Így lett belőle először Fidgee, Feejee és végül Fiji angolul.

A szigetcsoport Új-Zéland tól 2000 km-re északra, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül tíz lakott.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 1.4.3 Állatvilága 2 Történelme 3 A szigetek emberevői 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Politikai pártok 4.4 Közigazgatási felosztás 4.5 Védelmi rendszer 5 Népesség 5.1 Általános adatok 5.2 Legnépesebb települések 5.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5.4 Szociális rendszer 6 Gazdaság 6.1 Általános adatok 6.2 Gazdasági ágazatok 6.2.1 Mezőgazdaság 6.2.2 Ipar 6.2.3 Kereskedelem 6.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 7 Közlekedés 8 Kultúra 8.1 Oktatási rendszer 8.2 Kulturális intézmények 8.3 Tudomány 8.4 Művészetek 8.5 Hagyományok, néprajz 8.6 Gasztronómia 8.7 A vörös kacsa 9 Média 10 Turizmus 11 Sport 12 Ünnepek 13 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

magas hőmérséklet, és a heves viharok jellemzik.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Egy részüket őserdő borítja, sok különleges fával. A hegyekkel tarkított nagyobb szigetek vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallzátonyok. Legmagasabb hegye a Tomaniivi (Mount Victoria), 1323 méter. A suvaiak azt mondják, ha az ember látja a hegyeket, akkor eső fog esni.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Állatvilága

• A Fidzsi-szigetek madárfajainak listája

[szerkesztés] Történelme

A melanéziaiak és polinézek telepítették be Kr. e. 1500 körül. Fidzsi felfedezője 1643-ban a holland Abel Tasman volt, aki messziről látta a szigeteket. Cook 1774-ben járt egyik legtávolabbi kis részén, Vaotán, de Viti igazi Kolumbusza William Bligh volt, aki vagy 20 szigetet fel is térképezett. Ez 1789-ben történt, az emberevők utána is eredtek két kenuval, de nem érték el. A mai Fidzsi-szigetek sokáig Bligh nevét viselték. Az európaiak az 1800-as évek elejéig nem települtek a szigetre.

A nagy lázadások idején Cakobau vezér, aki a nyugati részt tartotta ellenőrzés alatt, brit fennhatóságért folyamodott, így 1874 óta volt Nagy-Britannia birtoka. Indiai munkások érkeztek a cukornádültetvényekre, kiszorították az őslakosokat, akiknek ugyan a tulajdonában maradt a föld legnagyobb része, mégis kisebbségbe kerültek. 1959 ben etnikai zendülésekre kerül sor.

Az ország 1970-ben nyerte el függetlenségét. A faji ellenségeskedés állandó feszültségforrás maradt. A politikai életet sokáig a Gidzsi Párt vezetője, Ratu Mara uralta, aki 1977 szeptemberétől 1987 áprilisáig volt hatalmon. 1987-ben katonai hatalomátvétel zajlott le, megdöntötték az India-barát kormányt és a Nemzetközösségtől való függetlenség és a helyiek érdekeinek érvényesítése jelszavaival köztársaságot hoztak létre (1987 októberében kiáltották ki).

Ezután a hatalom visszakerült a civilek kezébe. II. Erzsébet brit királynő volt alkirályi képviselője, Ratu Sir Peania Ganilau ex-főkormányzó lett a köztársaság elnöke. 1990 -ben új alkotmány született, amely a melanéz lakosságnak jogokat biztosított az indiai lakosság kárára, ezért a legdinamikusabb rétegek elhagyták az országot, nagy csapást mérve ezzel Fidzsi gazdaságára. 1992 júniusában Mara átadta a kormányfői posztot Sitiveni Rabuka tábornoknak. 2000-ben újabb puccsok és katonai lázadások sújtották az országot. 2006-ban kormányválságot okozott az a kérdés, hogy a korábbi időszak puccsistáinak megkegyelmezzenek-e vagy sem.

Méretéhez képes Fidzsi jelentős hadsereget tart fenn és fontos résztvevője az Egyesült Nemzetek Szervezete békefenntartó tevékenységének a világ számos pontján. Jelentős számú korábbi fidzsi katona jelenleg Irakban biztonsági cégeknél dolgozik. Ott a 2003-as amerikai invázió óta virágzik ez az iparág.

[szerkesztés] A szigetek emberevői

Az utolsó emberevő 96 esztendős korában, 1959-ben halt meg. Sanaila volt a neve. Sanaila Korowaiwai erődített faluban gyerekeskedett. (A falu Viti Levu északnyugati partján van.) Itt egy kisebb rangú főnök a házába fogadta a kisfiút.

Az emberevők a tetemet vuaka mbalavunak, hosszú disznónak hívták. Sanaila szerint azért, mert az emberhús olyan ízű . Elbeszélése szerint, mikor otthon, Korowaiwaiban először evett embert, azt hitte, hogy sertést eszik.

A Fidzsi szigetek bennszülöttei általában ütközetek után főzték vagy sütötték meg a lemészárolt ellenségek holttestét, föld alatti sütőkben, és a falu minden háztartásának elküldték a maga adagját. Elkészítéséhez különleges fűszereket használtak: egyik borsszerű erős fűszer, honi nevén mboro ndina. A másik ízesítőnövényt, melynek leveleivel sütés előtt beborították az emberhúst, bennszülött nevén malawathi-nak hívták. Külön favillát is használtak az evéshez, mert azt hitték, hogy enélkül keserű, sőt mérgező is lehet a tetem.

Hogy miért ettek embert? Azért mert úgy vélték, hogy ezzel végérvényesen megsemmisítették és végleg meg is alázták az ellenséget. Az országban emellett is kevés hús volt, mert nagyobb háziállatok sem voltak. Egy törzsfőnök így okolta meg tettét egy misszionáriusnak: " Nektek van húsotok dobozban, de nekünk nincs ilyen, nekünk csak emberek állnak rendelkezésünkre."

A szokást az angolok csak az 1890-es évek végén tudták végleg kiirtani.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország közigazgatása:

Division (főváros)	tartomány	terület (km²)	lakosság (1996)
Central (Suva)	Naitasiri	1666	126 641
	Namosi	570	5 742
	Rewa	272	101 547
	Serua	830	15 461
	Tailevu	755	48 216
Northern (Labasa)	Bua	1379	14 988
	Cakaudrove	2 816	44 821
	Macuata	2 004	80 207
Eastern (Levuka)	Kadavu	478	9 535
	Lau	487	44 821
	Lomaiviti	411	16 214
Western (Lautoka)	Ba	2 634	192 197
	Nadroga-Navosa	2385	54 083
	Ra	1341	30 904
Rotuma (dependency)		46	2 810

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

1981-ben 640 ezer ember lakott itt, vannak indiaiak, és fidzsi-őslakosok, az európaiak száma 7 ezer.

A lakosság 53%-a keresztény, 38%-a hindu és 8%-a muzulmán. A legtöbben angolul beszélnek egymással.

A lakosság 40%-a 15 éven aluli.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Fejlett a mezőgazdaság, cukornádat, banánt, kókuszpálmát és rizst termelnek. ezeket dolgozza fel az ipar, és nádcukrot készít belőle. Bányásznak aranyat, és mangánércet is. 1976-ban 2 millió tonnára becsült foszfátlelőhelyet tártak fel. Exportál: banánt, nyerscukrot, kókuszolajat, mangánércet, koprát, gyömbért, halat, és fát is.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

A szigeteken a szívesen látott idegen a vendégbarátság jelképéül ősidők óta tambuát kap ajándékba. Ez kókuszolajjal kifényesített, füsttel feketített cetfog. Pálmarostokból fonott nyakláncra van az értékes 15-20 cm-es ékszer erősítve. Aki ezt viseli, tisztelt és szívesen látott vendég.

Fél kézzel nem ad át semmit az ember a másiknak. Ha fidzsi bennszülött valakit megtisztel, tapsol egyet, minél nagyobb a tisztelet, annál hatalmasabb a taps.

Fidzsi népének nemzeti tánca a meke, melynek több változata is van, a békés szelíd tánctól a vad, félelmetes haditáncig, melyet legalább 40 dárdás harcos táncol. Az ütemet a lalin, a fából készült hadidobon verik, miközben a nők énekelnek.

[szerkesztés] Gasztronómia

A kawa elterjedt ital, de nem kávé. Fidzsin yanggonának hívják. Borsnövény gyökeréből készül egyszerű módon: hideg vizet öntenek rá, és egy ideig nyomkodják a vízben a gyökérzúzalékot. Az így nyert ital hasonlít a tejeskávéhoz, alkoholtartalma nincs, de érzéketlenné teszi az ivó nyelvét és ínyét. Furcsa, szokatlan ital ez, de a trópusi melegben hűsítő. Igaz, nem a legegészségesebb, de kismértékben nem ártalmas, de ha túlzásba viszik, veszélyes, állítólag a lábat is megbéníthatja.

[szerkesztés] A vörös kacsa

A Dél Keresztje csillagkép öt fényes csillaga itt nem keresztet jelent. Helyi neve Nga Ndamu, azaz vörös kacsa.

[szerkesztés] Média

Az ország legelterjettebb napilapja a Fiji Times. Ezenkívül a Fiji Sun és a Fiji Post is megjelenik. A hetilapok: Nai Lalakai és a Shanti Dut.

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Turizmus
• Meteológia
• University of the South Pacific, Suva
• Fiji Times napilap
• Fiji Sun napilap

A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság	Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság	Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák	Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga