Tasmania

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tasmania
Flag of Tasmania.svg
Coat of arms of Tasmania.png
zászló címer

Tasmania in Australia map.png
Mottó
Alapítva
Főváros Hobart
Terület 90 758nbsp;km² (ebből szárazföld: 68 401 km²)
Népesség (2011. december)[1] 511 700 fő
Népsűrűség 7.36/ fő/km²
Időzóna
Honlap

Tasmania (közelítő ejtése tazmánia, a magyarban meghonosodott ejtése tasmánia) Ausztráliához tartozó sziget, amelyet Ausztráliától mint földrésztől (délkeleten) a kb. 200 km széles Bass-szoros választ el. Új-Zéland a sziget keleti csücskétől kb. 1500 km-re keletre található.

Tasmaniát a Déli-óceán és a Tasman-tenger övezi, és több apró sziget veszi körül. Ausztrália legkisebb területű szövetségi állama. Népessége 2008 decemberében meghaladta a 500 000 főt,[1][2] területe 68 332 km² (Magyarország területének majdnem ¾-e).

Területének 40%-a védettség alatt áll, 20%-a a világörökség része. A szigetállam fővárosa és legnagyobb városa Hobart (magyar kiejtése hobárt), lakossága túllépte a 200 000 főt (2008 december, ABS).

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erszényes vagy más néven tasmán ördög, tasmaniai ördög (Sarcophilus harrisii)

Növényzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget nagy részét mérsékelt égövi esőerdő borítja, igen magas az őshonos nyitvatermők fajszáma.

Állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az erszényes emlősök a jellemzőek, pl. a kacsacsőrű emlős, a tasmán ördög és a kihalt erszényesfarkas.

Természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten 19 nemzeti park található, s a nyugat-tasmaniai nemzeti parkok, közöttük a Southwest Nemzeti Park, a világörökség részét képezik.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abel Janszoon Tasman a Holland Kelet-indiai Társaság felfedezője 1642. november 24-én pillantotta meg Tasmania nyugati partját, amelyet Anthony Van Diemen, Holland Kelet-India főkormányzója után Van Diemen földnek nevezett el. A szigetet körbehajózta, az időjárás azonban kikötésre alkalmatlannak bizonyult. Végül azonban december 3-án a zászlókitűzéssel hivatalosan is birtokba vette a területet.

A sziget fővárosa Hobart, amelyet 1804-ben alapítottak, és Ausztrália második legrégebbi városa. A Derwent-folyó két partján terül el. Más nagyobb városai: Launceston északon, Devonport és Burnie északnyugaton. A déli sarkkör közelében fekvő (szubantarktikus) Macquarie-sziget szintén a tasmaniai közigazgatás alá tartozik.

Tasmania változatos tájaival és természeti szépségével igen népszerű turisztikai célpont. A sziget nyugati harmada észak–déli irányban szinte érintetlen ősvadon, rohanó folyókkal, nagy hegyekkel és helyenként áthatolhatatlan erdőséggel. Tasmania közepe síkságra emlékeztet, a keleti partja pedig inkább strandoló embereknek való. Annak ellenére, hogy a szigeten hajdan Nagy-Britannia fegyenctelepeket tartott fenn a száműzött bűnözők számára, Tasmania ma Ausztrália egyik legnyugodtabb állama.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tasmania cadastral divisions.png

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten egy egyetem található.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tasmania területének több mint 27%-án folyik mezőgazdasági termelés, különösen jelentős az élelmiszer-alapanyagok termesztése és a borászat.[3] A törvényileg szabályozott, szigorú állami ellenőrzés alatt álló tasmaniai máktermesztés és az arra épülő feldolgozóipar világviszonylatban is jelentős, a gyógyászati felhasználású kodein- és morfiumtermékek 51%-át állítják itt elő.[4] A bányaművelés főleg a réz, arany, cink és ón bányászatára épül. További komoly bevételt jelent az erdészet, a hajóépítés, a külföldről és a fősziget felől érkező idegenforgalom.[3]

Magyar vonatkozású emlékhelyek, nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hobart belvárosában a Murray és a Tasma utcák kereszteződésénél, egy csendes ligetes parkban áll az 1956-os forradalom gránit emlékköve, melyet a tasmaniai magyarság állított. A március 15-i megemlékezéseknek is méltó színhelyévé vált.
  • A belvárosi zsinagóga, mely a National Heritage (Nemzeti Örökség) elismerését is megkapta, egy kivándorolt magyarhoz is köthető. 1834-ben a magyarországi születésű Friedman Izsák, Londonból Hobarton keresztül hajózott Sydneybe. Ő volt az első magyar, akiről feljegyezték, hogy Ausztráliába, Tasmaniába települt. Kereskedelemmel foglalkozott, Hobartban telepedett le végleg, és az első ausztráliai zsinagógát tervező és felépítő bizottság alapító tagja és anyagi támogatója volt.
  • International Wall of Friendship. A belvárosi süllyesztett emlékkertben, a Nemzetek Közötti Barátság Falán a helyi magyarság 1987-ben helyezett el egy márvány emléktáblát. A falba illesztett, magyar cimerrel díszített plakett a kicsi tasmaniai magyar közösség minden tagja számára a barátság megőrzésének jelképét jelenti. 188 Collins Street, Hobart.
  • Kabay János magyar természettudós emlékműve, a sziget északi részén, Devonport városában. A vegyész, majd nagyiparos részt vett az egészségügyi használatra alkalmas morfiumszármazékok mákból való előállításának kidolgozásában. A tasmaniai máktermelők és a mákfeldolgozó nagyiparosok állították hálából a modern emlékművet Kabay János emlékére. Cim: Victoria Parade, Poppy Sculpture Memorial.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Australian Bureau of Statistics: 3101.0 - Australian Demographic Statistics, Dec 2011 Ausztrál népességi statisztika, 2012. (Hozzáférés: 2012. július 12.).
  2. Demographic Analytical Services Unit, School of Sociology and Social Work, University of Tasmania: December 2008: Tasmania's population reaches 500,000, 2012. (Hozzáférés: 2014. április 17.).
  3. ^ a b Incat Tasmania
  4. A.J.Fist: The Tasmanian Poppy Industry (angol nyelven). The Regional Institute Ltd. (Hozzáférés: 2010. november 3.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tasmania témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a tasmania címszóra a Wikiszótárban!