II. Erzsébet brit királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Erzsébet
Elizabeth II at a flower show.jpg
II. Erzsébet brit királynő

II. Erzsébet (Elizabeth II)
Uralkodási ideje
1952. február 6.hivatalban
Örököse Károly walesi herceg
Koronázása London
1953. június 2.
Elődje VI. György
A nemzetközösségi királyságok királynője
II. Erzsébet
Uralkodása
Uralkodás kezdete: 1952. február 6.
Koronázása London
1953. június 2.
Örököse Károly walesi herceg
Elődje VI. György
Életrajzi adatok
Uralkodóház Windsor-ház
Teljes neve Elizabeth Alexandra Mary Windsor
Született 1926. április 21. (87 éves)
London
Házastársa Fülöp edinburgh-i herceg
Gyermekei Károly walesi herceg (1948–)
Anna brit királyi hercegnő (1950–)
András yorki herceg (1960–)
Eduárd wessexi gróf (1964–)
Édesapja VI. György (1895–1952)
Édesanyja Elizabeth Bowes-Lyon (1900–2002)

II. Erzsébet (eredeti nevén: Elizabeth Alexandra Mary Windsor, London, 1926. április 21. –) 1952. február 6. óta Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának, valamint a nemzetközösségi királyságok uralkodója, az anglikán egyház feje.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja Albert György yorki herceg, a későbbi VI. György brit király (18951952), anyja Lady Elizabeth Bowes-Lyon (a későbbi Erzsébet anyakirályné, 19002002), a skót arisztokrácia elitjéhez tartozó Strathmore és Kinghorn grófok leszármazottja. Húga Margit (19302002). Férje az 1921-ben született Fülöp edinburgh-i herceg (aki egyébként a harmad-unokatestvére). 1947. november 20-án tartották esküvőjüket. Házasságukból négy gyermek született: Károly walesi herceg (1948), Anna brit királyi hercegnő (1950), András yorki herceg (1960) és Eduárd wessexi gróf (1964).

Címei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Különböző országaiban a királynőnek különböző címei vannak. Angliában a királyi címekről szóló 1953-as törvény (Royal Titles Act) alapján a címe „II. Erzsébet, Isten kegyelméből Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának más birodalmainak és területeinek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője.” A törvény feljogosítja a királynőt, hogy proklamációval olyan címeket és megszólítást vegyen fel, amilyet jónak lát.[1] A többi országában általában hasonló címe van, az ország nevét helyettesítve az Egyesült Királyság helyére.

Az anglikán egyház feje, a skót presbiteriánus egyház védelmezője. A fegyveres erők parancsnoka, de csak arra van joga, hogy bejelentse a háborút és aláírja a békét. Számtalan civil szervezet, alapítvány, jótékonysági egyesület tiszteletbeli elnöke.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1926. április 21-én délután két óra negyven perckor született anyai nagyapja londoni házában (17 Bruton Street, Mayfair). A Buckingham-palota magánkápolnájában keresztelte meg május 21-én Cosmo Gordon Lang York anglikán érseke. Első keresztnevét édesanyja után, második keresztnevét Alexandra királyné (apai dédanyja) után, harmadik keresztnevét pedig apai nagyanyja, Mária királyné után kapta. Közeli családtagjai Lilibetnek hívták.

Margaret Erzsébet egyetlen testvére négy évvel fiatalabb volt nála. A két hercegnő otthon tanult, anyjuk és nevelőnőjük, Marion Crawford felügyelete alatt (aki később kiadott egy könyvet, Erzsébet és Margaret gyermekéveiről, The Little Princesses címmel). Az "órarendben" leginkább történelem zene, irodalom, angol és francia nyelv szerepelt. Később jogot és Canterbury érsekétől vallástörténet tanult. Kitűnő úszóvá vált, 13 évesen megnyerte a Londoni Fürdőklub bajnokságát.

A kis Erzsébet nagyon szerette a lovakat és a kutyákat (különleges vonzódása az utóbbiakhoz megmaradt).

1936-ban meghalt a nagyapja, V. György. A trónra VIII. Eduárd néven Dávid walesi herceg, Erzsébet édesapjának bátyja került, de ő még az év vége előtt lemondott a koronáról öccse, Albert javára. Ennek oka az volt, hogy királyként nem vehette volna feleségül szerelmét, egy elvált amerikai nőt, Mrs. Simpsont. 1937-ben Albert yorki herceget, Erzsébet édesapját VI. György néven királlyá koronázták, ezzel Erzsébet hercegnő első számú trónörökössé lépett elő.

Erzsébet királynő hároméves korában

A világháború alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939. szeptemberében Anglia belépett a II. világháborúba. London a bombatámadások egyik fő célpontja volt ezért rengeteg londoni gyereket evakuáltak. Lord Halisha azt a javaslatot tette az uralkodópárnak, hogy vigyék a két hercegnőt Kanadába, ahol biztonságban vannak. Erzsébet királyné kijelentette: "a gyerekek nem mennek sehová nélkülem, én nem megyek a király nélkül. És a király nem megy." Így Erzsébet és Margit a balmorali kastélyban maradtak egészen 1939 karácsonyáig, amikor Sandringam Houseba költöztek, Norfolkba. 1940 februárjától májusig a Royal Lodge laktak, majd Windsorba költöztek, ahol a következő öt év legnagyobb részét töltötték. Itt pantomimeket adtak elő karácsonykor, melynek bevételéből a Queen's Wool Fund vásárolt fonalat, amelyből a katonák számára kötöttek ruhákat. 1940-ben volt Erzsébet első rádiószereplése, melyben a városokból evakuált gyerekeknek üzent. 1943-ban 16 évesen volt első hivatalos szereplése, amikor meglátogatta gránátos gárdaezredet, melynek egyébként tulajdonosa is volt. 1944-től rendszeresen elkísérte a királyt és a királynét belföldi útjaikra. Röviddel 18. születésnapja után kinevezték állami tanácsosnak, körbejárta az olaszországi hadszíntereket, és átvett néhányat az államfői feladatok közül. Még ebben az évben az Alsóház kérdést intézett a királyhoz, amelyre a korona nevében Erzsébet hercegnő válaszolt. A háború lezárulta után Erzsébet hercegnő nyilvános megjelenéseinek száma tovább nőtt.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Erzsébet személyes lobogója

1952–1961[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ekkor már kétgyermekes családanya első naptól kezdve új szerepének elkötelezetten, energikusan kezdett a munkához. A politikai kötelességek azonnal megkezdődtek a parlament megnyitásával és a rendszeres miniszterelnöki audienciával. Az első évtized alatt alkalma volt gyakorolni királyi előjogát, amikor 1957-ben miniszterelnöknek nevezte ki Harold Macmillant.

A királynő szerepének megfelelően körbeutazta a királyságot. Felkereste Norvégiát, Svédországot, Portugáliát, Franciaországot, Hollandiát, Dániát és az Amerikai Egyesült Államokat is.

1952-ben mondta el első karácsonyi beszédét a rádióban. Azóta már hagyomány, hogy a királynő karácsony első napján délután 3 órakor elmondja karácsonyi üzenetét.

1962–1971[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királynő uralkodásának második évtizede az újítások jegyében telt, igyekezett a monarchia munkáját az emberek még szélesebb körének hozzáférhetővé tenni.
1962-ben képcsarnokot nyitottak a Buckingham-palotában, hogy a királyi gyűjteményt bemutathassák. Edinburgh hercegének ötlete nagyon népszerűnek bizonyult.

A királyi látogatások az előző évekhez képest kevésbé formálissá váltak. 1962-ben például a királynő és Edinburgh hercege egy informális látogatást tettek a londoni East Enden, miközben megtekintették az építkezéseket, és találkoztak egy helyi családdal is annak új otthonában.

Külföldi látogatásai alkalmával új gyakorlatot vezetett be – a városi sétát –, amely lehetőséget adott a királynőnek arra, hogy sok emberrel találkozzon. A királyi család tagjainak élete iránti fokozódó érdeklődésre válaszként készült el 1969-ben az első televíziófilm, amely a királyi család életét mutatta be. Az érdeklődést jellemzi, hogy a filmet 23 millióan nézték meg.

A királyi előjog kérdése 1963-ban ismét napirendre került. Harold Macmillan nyugdíjazását követően a királynő követte Macmillan tanácsát és Sir Alex-Douglas Home-ot, a konzervatív párt vezetőjét nevezte ki miniszterelnöknek. Ez a döntése vitát robbantott ki, és 1965-ben a konzervatívok bevezettettek egy új választási eljárást, amivel ők maguk dönthettek a párt vezetéséről (amely egyben a miniszterelnök személyét is meghatározza). Így a királynő többé nem játszott szerepet a konzervatív pártvezetők választásában.

Látogatást tett a megosztott Berlinben és Nyugat-Németországban, megtekintette a berlini falat. 52 év után ő volt az első brit uralkodó, aki német földre lépett.

1971-ben a királynő fogadta Hirohito japán császárt, aki a második világháború óta az első hivatalos látogatását tette Angliában.

A Nemzetközösség növekedett. A királyi család tagjai részt vettek a korábban a brit birodalomhoz tartozó országok függetlenségi szertartásain. Ezzel elősegítették a Nemzetközösség fejlődését, hiszen a függetlenné váló tagok a Nemzetközösség tagjai maradtak.

Fontos esemény volt, amikor Károly herceget hivatalosan a trón örökösének nyilvánították, majd 1969-ben fölvehette a Wales hercege címet. A szertartást világszerte 200 millió ember követhette televízión.

1972–1981[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977-ben a királynő országos körúttal és nemzetközösségi látogatásokkal ünnepelte uralkodásának 25 éves jubileumát. Fülöp herceggel összesen 56 000 mérföldet (kb. 90 000 km) utazott.

25 éves házassági évfordulójukat a Westminster-apátságban tartották. 1977-ben megszületett első unokája, Anna hercegnő kisfia, Dávid herceg.

1974-ben egy ausztráliai útját meg kellett szakítania, mivel rendkívüli választást írtak ki Angliában. A februári parlamenti választásokat követően egyik pártnak sem volt meg az abszolút többsége az alsóházban. Felmerült, hogy a királynőnek kellene támogatnia egy esetleges koalíciót a konzervatív és a liberális pártok között, anélkül, hogy először megbízást adott volna a legnagyobb pártnak, hogy alakítsanak kormányt. A konzervatívok és liberálisok végül képtelenek voltak megegyezni, és Harold Wilson miniszterelnökként tért vissza hatalomba.

Az évtized folyamán a királynő fogadta az első női miniszterelnököt a Buckingham-palotában, amikor Margaret Thatcher 1979-ben felváltotta James Callaghant.

1972-ben történelmi látogatást tett a kommunista Jugoszláviában, később Hongkongba látogatott. 1975-ben Hirohito császár vendége volt, az első brit uralkodóként 1979-ben a Közel-Keletre utazott, és 1980-ban meglátogatta II. János Pál pápát a Vatikánban.

1982–1991[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királynő uralkodásának negyedik évtizede két komoly konfliktust hozott.

1982 áprilisában brit csapatokat küldtek a Falkland-szigetekhez, hogy foglalják vissza azt Argentínától. Hiába volt a hadsereg parancsnoka, a királynő osztotta az emberek és az anyák aggodalmát, hiszen fia, András herceg egy Sea King helikopter pilótájaként szolgált a háborúban. 1982 szeptemberében a királynő, Fülöp herceg és Anna hercegnő találkoztak vele, mielőtt visszatért volna Portsmouthban horgonyzó hajójára.

Az évtized második konfliktusában a brit erők 1991 januárjában a Perzsa-öbölhöz vonultak, hogy a koalíciós együttműködés keretében segítsenek kiűzni a megszálló iraki hadsereget Kuvaitból.

Az évtizedben számos politikai és vallási akadályt sikerült ledönteni. Történelmet írtak 1982-ben, amikor II. János Pál pápa Angliába látogatott. 450 éve ő volt az első pápa, aki a szigetország földjére lépett. A királynő – az anglikán egyház feje – fogadta a Buckingham-palotában.

A Nemzetközösségen belül a kapcsolatok megerősítését segítették az Ausztráliába, Új-Zélandra, Kanadába és a Karib-szigetekre tett látogatások. 1983 februárjában a királynő megnyitotta a jamaicai parlamentet a függetlenség kikiáltásának 21. évfordulóján.

Megszületett Károly herceg két fia és András herceg két lánya.

1986-ban a királynő 60. születésnapját Windsorban és Londonban ünnepelték meg.

1992–2001[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BBC bemutatta a királynő életéről szóló Elizabeth R című tévé-dokumentumfilmet. Több mint 25 országban sugározták a világban.

A királynő olyan országokba látogatott el, ahová korábban nem gondolták lehetségesnek, a keleti blokk korábbi országait beleértve – Magyarországra (1993), Oroszországba (1994), Lengyelországba (1996) és Csehországba (1996). Nelson Mandela és a királynő kölcsönös látogatást tettek egymásnál 1995-ben és 1996-ban.

Ez az évtized sok szomorúságot is hozott. 1992. november 20-án tűz ütött ki a windsori kastélyban. Hogy a restaurálásokhoz szükséges pénzt előteremtsék, 1993-ban a királynő megengedte, hogy a nyár folyamán először nyissák meg a nyilvánosságnak a Buckingham-palota egyes szobáit. Ez olyan gyakorlat, amit azóta is minden évben követnek.

Diana hercegné tragikus halála (1997. augusztus 31.) nem rendítette meg mélységesen a királyi családot, mivel ő egy évvel korábban elvált a trónörököstől. A királynő a hercegnő temetésének előestéjén - a közhangulatra tekintettel - mégis beszédet intézett a nemzethez, elismeréssel adózva a hercegnő életének és munkájának.

A királynőnek több alkalommal is nemzeti gyászt kellett elrendelnie: az Egyesült Államokban elkövetett 2001. szeptember 11-ei, valamint a Balin 2002 októberében történt terrorista támadást követően, ahol több brit és ausztrál állampolgár halt meg.

Voltak boldogabb pillanatok is: 1997. november 20-án a királynő és Fülöp herceg megünnepelte az aranylakodalmukat.

2002–től napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erzsébet királynő gyémántjubileumára készített virágkompozíció a 2012-es Chelsea virágkiállításon.

Az év személyes szomorúsággal kezdődött a királynő számára. Húga, Margit hercegnő 2002. február 9-én, 71 évesen agyvérzésben meghalt. Pár héttel később, március 30-án édesanyjuk, Erzsébet anyakirályné is meghalt, életének 102. évében.

A 2002. évben ünnepelte trónra lépésének 50. évfordulóját. Ennél hosszabb uralkodási idővel csak egy brit uralkodó dicsekedhet, Viktória (63 év és 217 nap).

Az ünnepségek keretében látogatásokat tett Jamaicára, Új-Zélandra, Ausztráliába és Kanadába, valamint körutazást Angliában, 70 város érintésével. Két óriási hangversenyt tartottak Buckingham-palota kertjeiben.

2006-ban a királynő Windsor-városközpontban egy nyilvános sétával ünnepelte a 80. születésnapját. Vendégül látott ebédre olyan embereket, akik ugyanazon a napon ünnepelték 80. születésnapjukat.

2006-ban vetítették A Királynő című filmet (Magyarországon 2007. januárban). A film a tragikus balesetben elhunyt Diana hercegnő halála utáni napokat, a királyi család reakcióit mutatta be.

2007. november 20-án a királyi pár 60. házassági évfordulóját, azaz gyémántlakodalmát ünnepelte.

2009-ben a Buckingham-palota vendégeként fogadta Barack Obama amerikai elnököt és feleségét, Michelle Obamát.

2011. április 29-én unokája, Vilmos herceg összeházasodott Kate Middletonnal.

2012. június 1-4-ig hatalmas ünnepséget szerveztek gyémántjubileumára.

Politikai hatalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközösségi Királyságok

Ma már az uralkodó hatalma inkább névlegesnek mondható, hiszen a hatalom a miniszterelnök és a parlament között oszlik meg (ld. alkotmányos monarchia). Bár vétójoga van az egyes törvények elfogadásában, ezzel a jogával még nem élt.

Miniszterelnökei:

Erzsébet a Nemzetközösségi királyságok feje, amelyeknek összlakossága 128 millió fő, további 37-tel kiegészülve, ahol nem Erzsébet a királynő (köztársaságok, vagy más az uralkodó), ezek együtt a Nemzetközösség tagjai. Jelenleg a világ egyetlen olyan uralkodója, aki egyszerre több országnak is az államfője.

A királynő nem vonható felelősségre tetteiért (az uralkodó nem tehet rosszat), és érinthetetlen. Nincs szavazati joga, és nem léphet be a parlament alsóházába. Ez 1642 óta van így, amikor I. Károly egy felfegyverzett járőrrel berontott az alsóházba, és letartóztatott öt képviselőt – ez indította el a polgárháborút.

Vélemények, értékelések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királynő megítélésében általában nem személye, hanem a monarchia mint intézmény elfogadása/elvetése áll. A szigetországban 2007-ben végzett felmérés alapján, amit a 18-24 éves korosztályban végeztek, a megkérdezettek 80%-a választaná a monarchiát a köztársaság helyett. "Ezért a kiváló eredményért a királynő saját magát veregetheti vállon" – mondta Jennie Bond, aki már évek óta tudósítja a BBC-t a királyi család körül zajló eseményekről.[2][3]

A királyi család körüli botrányok komoly presztízsveszteséget jelentettek a korona számára. A királynő személyét a legélesebb kritikák Diana hercegnő és a trónörökös válása és a hercegnő halála után érték. Többen a baleset kapcsán összeesküvésről és gyilkosságról beszéltek. Ezek a vélemények később az udvar megváltozott médiapolitikájának köszönhetően visszaszorultak.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Férjétől, Fülöp edinburgh-i hercegtől 4 gyermeke született:

Név
Születés
Károly walesi herceg 1948. november 14. (65 éves)
Anna brit királyi hercegnő 1950. augusztus 15. (63 éves)
András yorki herceg 1960. február 19. (54 éves)
Eduárd wessexi gróf 1964. március 10. (50 éves)

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A királynő immár 62 éve uralkodik, Viktória királynő ezzel szemben 64 évet ült a trónon.
  • A királynő ereiben magyar vér is csörgedezik, egyik ükanyja, Rhédey Klaudia magyar volt. Apai nagyanyjának (Teck Máriának) apai nagyanyja volt Rhédey Klaudia erdélyi grófnő.[4]
  • 1926. április 21-én született, a Bruton Street 17. alatti lakásban, amelyet a II. világháborúban bombatámadás ért.[5]
  • 1947-ben kapta az első corgi kutyáját, jelenleg 11 van belőlük.[6]
  • A királynő fő rezidenciái, mint a Buckingham-palota és Windsori kastély[7], illetve a koronaékszerek és a rezidenciákban található műtárgyak (The Royal Collection) az erre a célra létrehozott alapítványok tulajdonában vannak[8]. Ezzel szemben a skóciai Balmoral és Sandringham kastélyok a királynő személyes tulajdonát képezik.[9] Az összesen 7,3 milliárd font értékűre becsült koronabirtokokat a The Crown Estate[10] kezeli, a királynő ezek felett sem rendelkezhet személyesen és a birtkokból származó jövedelmét be kell szolgáltatnia a brit költségvetésnek.[11]

Családfája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Dictionary of Law, 6, Oxford University Press, USA, 433. o (2006). ISBN 019280698X 
  2. http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=60303
  3. http://www.hhrf.org/ujszo/2001/92/panorama.htm
  4. II. Erzsébet angol királynő magyarországi őseiről
  5. The Royal Family official website
  6. BBC összefoglaló
  7. The Royal Residences: Overview. Royal Household. (Hozzáférés: 2009. december 9.)
  8. FAQs. Royal Collection. (Hozzáférés: 2012. március 29.)
    Royal Collection. Royal Household. (Hozzáférés: 2009. december 9.)
  9. The Royal Family official website
  10. Financial Information. The Crown Estate, 2011. július 6. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  11. FAQs. Crown Estate. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Erzsébet brit királynő témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Erzsébet az Országos Széchényi Könyvtárban http://www.youtube.com/watch?v=jKbq4XzbIec


Előző uralkodó:
VI. György
Anglia királynője
1952-től napjainkig
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
hivatalban