Rhédey Klaudia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rhédey Klaudia grófnő

Gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsanna (Erdőszentgyörgy, 1812. szeptember 20. körül – Pettau, 1841. október 1.) magyar grófnő, házassága révén Teck hercegnéje, kreált címén Hohenstein grófnő, a mai Windsor uralkodóház egyik ősanyja. II. Erzsébet brit királynő ükanyja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család egyik híres tagja volt Rhédey Ferenc (16101667), Erdély fejedelme (16571658), aki azonban nem volt közvetlen felmenője.[1] Rhédey Klaudiát szülei, gróf Rhédey László és báró Inczédy Ágnes 1812. szeptember 21-én kereszteltették meg az erdőszentgyörgyi református templomban Clodina [2] Zsuzsanna névre. Ő volt a házaspár egyetlen felnőttkort megért gyermeke.

Az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyban nevelkedett.

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teck Arms.svg

Rhédey Klaudia grófkisasszony egy farsangi bálon ismerkedett meg Sándor Pál Lajos württembergi herceggel (1804–1885), Lajos Frigyes Sándor württemberg–tecki herceg (1756–1817) és Henrietta nassau-weilburgi hercegnő (1780–1857) legkisebb fiával, I. Vilmos württembergi király (1781–1864) sógorával és unokafivérével. Apjának halála (1817) óta Sándor Pál herceg az ősi Teck hercege címet is viselte, mint egyedüli férfi utód. A herceg legidősebb nővére, Mária Dorottya hercegnő (1797–1855) József nádor negyedik felesége volt 1819 óta. Másik nővére, Paulina Terézia hercegnő (1800–1873) I. Vilmos württembergi király harmadik felesége volt 1820 óta.

Tizennyolc éves korában I. Ferenc császár és magyar királytól a család meghívót kapott, és egy báli szezonra Bécsbe utazott. A bálon Sándor württembergi herceg és Klaudia első látásra egymásba szeretett. A bál után a herceg kérőként jelentkezett Rhédey Lászlónál, aki azonban elutasította azzal az indokkal, hogy nem tud magyarul. A leánykérést – korabeli szokások szerint – családi viták hosszú sora követte, de ötévi várakozás után (megtanult magyarul), 1835. május 2-án mégis egybekeltek, és Klaudia megkapta az előkelő Hohenstein grófnéja címet.[3]

Egyetlen fia, Ferenc 1837-ben Teck herce­ge lett, így királyi családból választhatott ma­gának feleséget: Viktória Mária cambridge-i hercegnőt, Viktória angol királynő unokanővérét vette el. Gyermekeik közül az egyik lányt, Teck Máriát a királynő unokájához, Albert walesi herceghez, annak halála után sógorához, György yorki herceghez adták feleségül, aki 1910-től V. György néven lépett az angol királyi trónra. Rhédey Klaudia, „az őszinte szerelem pici nagy­asszonya” unokája királyné lett, dédunokái, Edward és György herceg pedig angol király. Ez utóbbi idősebbik lánya, Klaudia ükunokája, 1952-től II. Erzsébet néven angol királynő. Az életvidám, szeretetre méltó asszony csak hat évig élhetett boldog házasságban, még harmincéves sem volt, amikor balesetben váratlanul meghalt. Férje soha nem tudta őt elfeledni. Klaudiát végakarata szerint az erdőszentgyörgyi református templomban, a Rhédey­ek sírkamrájába temették el. Az ott álló emléktáblát 1905-ben az angol trónörökös, a későbbi V. György brit király feleségeként Mary Viktória hercegnő állíttatta nagyanyja nyugvóhelye fölé. Klaudia bebalzsamozott szívét jóval később férje koporsójában helyezték örök nyugalomra. (Erdőszentgyörgy épített örökségének értékes része a Rhédey grófok kastélya. Felújítását a román állami pénzen végzik, nyilván a Windsor-ház anyagi hozzájárulásával.)

A württembergi uralkodócsalád törvényei szerint a királyi család hercegi rangú tagja nem vehetett feleségül alacsonyabb, grófi származású leányt. Sándor herceg és Rhédey Klaudia grófnő házassága rangon alulinak (morganatikusnak) minősült, ezért a herceget és utódait kizárták a württembergi trónöröklésből és I. Vilmos württembergi király Klaudia hercegnének az örökletes Hohenstein grófnői címet (Gräfin von Hohenstein) adományozta, gyermekeik és utódaik ezt a címet viselték.

Egy fiuk és két leányuk született:

  • Claudine Henriette Marie Agnes, vagyis Klaudia Henrietta Mária Ágnes (1836–1894), Hohenstein grófnője;
  • Franz Paul Karl Ludwig Alexander, azaz Ferenc Pál Károly Lajos Sándor (1837–1900), Teck hercege, aki 1866-ban Mary Adelaide brit hercegnőt, Cambridge hercegnőjét (1833–1897), III. György brit király egyik unokáját vette feleségül;
  • Amalie Josephine Henriette Agnes Susanne, vagyis Amália Jozefin Henrietta Ágnes Zsuzsanna (1838–1893), Hohenstein grófnője, aki 1863-ban Paul von Hügel grófhoz ment feleségül.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klaudia 1841 szeptemberében férje után utazott Grazba, ahol Sándor herceg akkor már osztrák császári vezérőrnagyként a helyi hadosztály parancsnoka volt. Az út során életét veszítette. Halálának körülményeiről több változat ismert. Várandós volt, útközben elvetélt, és orvosi ellátás híján belehalt a vérveszteségbe.[4] Más változat szerint Graz felé haladva kocsija az útszéli árokba borult, s a várandós Klaudia olyan sérüléseket szenvedett, hogy nyolc nap múlva, 1841. október elsején Pettau (ma Ptuj, Szlovénia) városában elhunyt. Ismét más változatban a hercegnő Pettauban egy nagyobb szabású lovasroham gyakorlatán volt jelen nézőként, lova megbokrosodott, levetette, és a vágtató katonalovak megtiporták.

Utolsó kívánsága szerint koporsóját hazaszállították Erdőszentgyörgyre. Az út közel másfél hónapig tartott. A grófnőt 1841. október 12-én temették el abban a templomban, ahol közel 30 évvel korábban megkeresztelték.

Sírja fölé unokája, Mary Victoria tecki hercegnő 1905 májusában – már az angol trónörökös György herceg (a jövendő V. György brit király) feleségeként – márvány emléktáblát állíttatott, amely ma is látható.

Károly walesi herceg 2010-ben ellátogatott Erdőszentgyörgyre, hogy lerója kései tiszteletét nyugvóhelyénél, erdélyi és magyarországi látogatásai idején pedig több alkalommal emlegette, hogy magyar vér is csörgedez ereiben.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Nemzet: Mitől magyar Károly herceg?
  • W. Vityi Zoltán: Őfelsége II. Erzsébet angol királynő magyarországi ősei. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület III. Magyar Őstörténeti Találkozóján elhangzott előadás (London, 1988.), Kapu, Magyar Múlt (32-36 oldal)
  • Filkorn Béla: Vay Ádámtól a brit királynőig, Nyíregyháza, 1995
  • Komáromy András: A kis-rédei Rhédey családról. Turul, 1883, 119–138.o.
  • Búza Péter: Szenzációk nyomában a békeidők Budapestjén. Budapest, 1989
  • Szász Zoltán: A mozdulatlanság politikája. História
  • Magyar Párbaj, Sebess Dénes: Bethlen István gróf, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
  • Michel Baigent, Richard Leight: A Szent vér és a szent Grál, 1982
  • Kelemen: Unitárius kislexikon
  • Koncz J.: Unitárius főurak a kuruc világban, Keresztény Magvető, 1902
  • Opinio, de viribus opinionis, Mosis Biro de Homorod Szent Marton Claudiopoli, 1725
  • Gróf Rhédei József (NagyIván744)