Ptuj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ptuj
Ptuj.jpg
A ptuji vár
Ptuj címere
Ptuj címere
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Alsó-Stájerország (Štajerska)
Statisztikai régió Podravska
Község Ptuj
Rang város
Irányítószám 2250
Körzethívószám 02
Népesség
Teljes népesség 23 242 fő (2002) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 232 m
Terület 66,7 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Ptuj (Szlovénia)
Ptuj
Ptuj
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 25′, k. h. 15° 52′Koordináták: é. sz. 46° 25′, k. h. 15° 52′
Karte Ptuj si.png
Ptuj község elhelyezkedése
Ptuj weboldala

Ptuj (IPA: [ptuːj], archaikus magyar nevén Potony, németül Pettau IPA: [ˈpɛtaʊ], latinul Poetovio IPA: [petoːvjo], vendül Ptüj IPA: [ptyːj]) város Szlovéniában, Maribortól 25 km-re délkeletre, a Dráva partján.

A község (járás) települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grajena, Grajenščak, Kicar, Krčevina pri Vurbergu, Mestni Vrh, Pacinje, Podvinci, Ptuj, Spodnji Velovlek és Spuhlja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ptuj 1681-ben

Már a kőkorban lakott hely volt. Az i. e. 1. században Noricum királyságként a kelta államszövetség része volt. A rómaiak i. sz. 15-ben hódították meg, és Pannónia tartomány egyik fontos településévé fejlesztették. Vespasianust itt választották császárrá 69-ben, ekkor kelt egyben első írásos említése is. Traianus császár 102-ben nevet (Colonia Ulpia Traiana Poetovio) és városi jogokat (colonia) adományozott neki. Jelentősége megnőtt, amikor a XIII Gemina légió szálláshelyévé tették.

A népvándorlások korában többször ostromolták, így az 5. században a gótok. A középkorban avarok, frankok kezén volt, majd Stájerország kebelezte be.

1252-ben IV. Béla magyar király csapatai elfoglalták a várost, majd előbb Gutkeled István szlavón bán mint „Stíria kapitánya”, később pedig a király fia, István herceg (a későbbi V. István) mint „Stíria hercege”, innen kormányozta Stájerországot. A magyar uralom 1260-ban ért véget, hogy több mint 200 év múlva Mátyás király állítsa azt egy rövid időre vissza. Az osztrák-magyar háborúskodások idején, 1479-ben foglalták el a várost III. Frigyestől Mátyás csapatai, és csak 1490-ben, a király halála után vonultak ki onnan.

1918-ban Jugoszlávia, majd 1991-től a független Szlovénia része lett.

A Dráva felduzzasztásával keletkezett a Ptuji-tó, ami egy vízlépcső tározója.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ptujban az 1910-es népszámláláskor 4367 fő lakott. Az Óvárosban a németek aránya 86% volt. Az impériumváltás után számuk jelentősen megcsappant, azonban a végső csapás 1945-ben érte őket, amikor is a „három ki” (kisemmizés, kiűzés, kiirtás) politikájának következtében eltűntek a városból.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született 461 körül Romulus Augustulus, az utolsó római császár (Révai nagy lexikona).

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ptuj témájú médiaállományokat.