Niue

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Niue
Niuē Fekai
Niue
Niue zászlaja
Niue zászlaja
Niue címere]]
Niue címere
Nemzeti himnusz: Ko e Iki he Lagi (Istenünk a mennyben)
Niue on the globe (Polynesia centered).svg

Fővárosa Alofi
d. sz. 19° 03′, ny. h. 169° 52′
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Államfő II. Erzsébet új-zélandi királynő
Új-Zélandi főmegbízott Anton Ojala
Miniszterelnök Toke Talagi
Hivatalos nyelv niuei, angol
nem független társult állam

Tagság Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 246
Becsült 1613[1] fő (2011 (szeptember))
Rangsorban 246
Népsűrűség 5,35 fő/km²
GDP 2003, becsült érték
Összes 7,6 millió dollár
PPP: 10 millió dollár (2008)
Földrajzi adatok
Terület 260 km²
Rangsorban 181
Víz 0%
Egyéb adatok
Pénznem Új-zélandi dollár (NZD)
Nemzetközi gépkocsijel NU
Hívószám 683
Internet TLD .nu
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Niue témájú médiaállományokat.

Niue-CIA WFB Map.png

Niue egy szigetállam a Csendes-óceán déli részén. Nem rendelkezik teljes függetlenséggel, Új-Zéland társult állama, államfője II. Erzsébet új-zélandi királynő.

Niue szigete 2400 kilométerre északkeletre fekszik Új-Zélandtól, a Tonga, Szamoa és a Cook-szigetek által alkotott háromszögben. Népessége túlnyomórészt polinéz.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Niue egy sziget a Csendes-óceán déli részén; Tongától 480 kilométerre keletre, a Déli-Cook-szigetektől (Rarotonga) 930 kilométerre nyugatra helyezkedik el. Földrajzi koordinátái: d. sz. 19° 03′ 48″, ny. h. 169° 52′ 11″.

A sziget területe 260 km² (ez nagyjából megfelel Magyarországon a Csepel-sziget területének, ami 257 km²), partvonala 64 km hosszú, 60 méterre magasodik a Csendes-óceán víztükre fölé. Legmagasabb pontja: Liha Point, 68 méter.

A sziget kizárólagos gazdasági övezetében (KGÖ, EEZ, 200 tengeri mérföldes zóna) három korallzátony található:

  • Beveridge Reef, (20°00'S, 167°48'W), 240 km-re délkeleti irányban: egy kb. 10x8 km kiterjedésű elsüllyedt zátony. Területe 56 km², szárazföldje nincs, lagúnája 11 méter mély. Egy része apálykor a felszínre kerül. Halászhajók látogatják.
  • Antiope Reef, (18°15'S, 168°24'W), 180-re délkeletre: egy kb. 400 méter átmérőjű kerek víz alatti plató, 9.5 m mélyen.
  • Haran vagy Harans Reef, (21°33'S, 168°55'W), 294 km-re délkeletre.

Ezeken kívül ott van még az Albert Meyer Reef, (20°53'S, 172°19'W), egy majdnem 5 km hosszú és széles, 3 méteres mélységben fekvő zátony, amely 326 km-re délnyugatra található és Niue hivatalosan nem tart rá igényt, valamint a Haymet Rocks (26°S, 160°W), 1273 km-re kelet-délkeleti irányban, ám ennek létezése vitatott.

Niue a világ egyik legnagyobb korallszigete. A szárazföldet meredek parti mészkősziklák övezik, a központi fennsík magassága átlagosan 60 méter a tengerszint felett. A szigetet korallzátony-öv veszi körül, ebben csak a nyugati oldalon van egy kisebb folytonossági hiány a főváros, Alofi közelében. A parti sziklafalakban számos figyelemre méltó barlang található.

Avatele, Niue

A sziget közelítőleg ovális alakú, átlagosan 18 km-es átmérővel. A nyugati parton két nagy öböl található: az Alofi-öböl középen és az Avatele-öböl a sziget délnyugati oldalán. Ezek között van a Halagigie Point nevű hegyfok. A délnyugati parton fekvő Avatele városkához közel nyúlik a tengerbe a TePā Point (Blowhole Point, Fúvólyuk-pont) nevű kisebb félsziget. A népesség nagy része a nyugati part közelében lakik, főleg a főváros, Alofi környékén és északnyugaton.

A sziget talaja geokémiailag igen különleges. Ez rendkívüli mértékben mállott trópusi talaj, amelynek igen magas a vas-, alumíniumoxid- és higanytartalma, emellett meglepően magas a természetes radioaktivitása. A szigeten nem található urán, a radioaktivitás forrásai tórium és protaktínium izotópok: a Th-230 és Pa-231 izotópok állnak a bomlási lánc elején. Az elemek hasonló eloszlása csak a nagyon mély óceáni fenék talajára jellemző, de a talajtani kutatások azt sugallják, hogy ennek okai a korall rendkívüli mértékű mállása és egy rövid ideig tartó, 120,000 évvel ezelőtti alámerülés. Endotermális feláramlásnak is szerepe lehet a talaj kialakulásában, amely során a vulkanikus hő által felmelegített mélytengeri víz áramlik felfelé a porózus korallban.

A radioaktivitásnak és különböző nyomelemeknek nincsenek megfigyelhető káros hatásai a lakosság körében, és számítások is azt mutatják, hogy ezek szintje mélyen a megfigyelhetőség alatt marad.

A sziget talaja foszfátban gazdag, ám a foszfát nem hozzáférhető a növényzet számára, mivel oldhatatlan vas-foszfát vagy crandallit alakban kötött.

A szigetéhez hasonló radioaktív talaj előfordul még Lifou és Maré szigeteken (Új-Kaledónia közelében, a Korall-tengeren) és a Salamon-szigeteki Rennell szigeten, de más hely nem ismert.

Az időeltérés az "anyaország" Új-Zéland és Niue között 23 óra a déli félteke téli időszaka alatt (kb. június-október), és 24 óra, mikor Új-Zélandon a helyi nyári időszámítás van érvényben (ui. a nemzetközi dátumválasztó vonal a két ország között halad).

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget trópusi éghajlatú, amelyre hatással vannak a délkeleti passzátszelek. A (trópusi) ciklonok természetes veszélyforrást jelentenek.

A kis terület és a hegyek hiánya miatt a klimatikus viszonyok az egész szigeten gyakorlatilag egyformák. Az év két jól elkülöníthető szakaszra oszlik: novembertől márciusig tart egy forró és nedves évszak, amit a magas hőmérséklet és sok csapadék jellemez, ez egybeesik a ciklonok időszakával; a másik egy hidegebb és szárazabb évszak, amely áprilistól októberig tart, erre az időszakra a napsütéses nappalok, hűvösebb éjszakák és tengeri szél a jellemző, ilyenkor gyakoriak a viharok is.

A legtöbb csapadék november és április között hullik, más trópusi országokhoz hasonlóan. A csapadék maximuma márciusban várható, ekkor kb 300 mm.

A középhőmérséklet a déli félteke szerinti télen 20-25 °C (május-október), nyáron 22-29 °C (november-április). Az eddig mért legkisebb hőmérséklet 11 °C (jul., aug. és nov.), a legmagasabb 38 °C (jan., feb.) volt.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten Tongáról érkező polinéz hajósok telepedtek le 900 körül. További betelepülők érkeztek Szamoáról 1440 körül.

A tizennyolcadik század elejéig Niue szigetén nem volt nemzeti kormány vagy vezető. A lakosság különböző csoportjai felett főnökök és családfők gyakorolták a hatalmat. A királyság fogalma 1700 körül kezdett kialakulni, a szamoai és tongai kapcsolatok következtében.

A szigetet James Cook fedezte fel 1774-ben. 1846-ban keresztény misszionáriusok érkeztek a polinézek lakta szigetre, amelyet 1900-ban nyilvánítottak brit védnökséggé, és 1901-ben Új-Zéland igazgatása alá helyezték. 1974-ben belső önkormányzatot kapott, majd 1974. október 14-én Új-Zéland társult állama lett. Külügyeiben és védelmi kérdésekben alárendelt az anyaországnak, egyéb ügyekben önálló döntési joga van. Az új-zélandi parlament nem hozhat döntés Niuéről, ez Niue parlamentjének kizárólagos kompetenciája. A teljes belső önkormányzatot kiegészíti a szinte teljes külső önkormányzat, bár Új-Zéland feladata Niue honvédelme és nemzetközi képviselete, azonban ezeket csak a niuei hatóságok beleegyezésével gyakorolhatja. Emelett Niue sok esetben saját magát képviseli nemzetközi kapcsolataiban, pillanatnyilag azonban csak 1 országgal áll hivatalos diplomáciai kapcsolatban. Fentiek miatt az ENSZ Niuét „nem-tagállamnak”, azaz független államnak tekinti.

2002-ben köztársasággá nyilvánították, választott elnök kormányoz.

2004-ben egy ciklon megölt két embert és kiterjedt károkat okozott. Letarolta a főváros, Alofi déli részét.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget nevének eredete:

  • a niue szó jelentése kókuszdiók
  • a fekai szó jelentése: vad, kegyetlen, vérengző[2], más értelmezés szerint jó étel[3]

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Niue lakossága 1788 volt 2001-ben. A szigeten niuei nyelven és angolul beszélnek.

Település Lakosság (2001)
Makefu 87 fő
Tuapa 129 fő
Namukulu 14 fő
Hikutavake 65 fő
Toi 31 fő
Mutalau 133 fő
Lakepa 88 fő
Liku 73 fő
Hakupu 227 fő
Vaiea 62 fő
Avatele 150 fő
Tamakautoga 140 fő
Dél- és Észak

Alofi

614 fő

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget egyik legnagyobb problémája a túlnépesedés, emiatt erőteljes az elvándorlás. Új-Zélandon már 14 500 niuei él. A kis népesség, a földrajzi izoláció, az erőforrások korlátozott mértéke miatt a sziget egy főre jutó nemzeti jövedelme 4000 amerikai dollár körül van. A lakosság gyökérnövényeket (táró, jamsz), kókuszdiót, citrusféléket és banánt termeszt, valamint kevés szarvasmarhát, sertést és baromfit tenyészt. Az ipart a gyümölcsfeldolgozás, a méz és a kókuszkrém előállítása jellemzi. A szigetnek jelentős bevétele származik a bélyegkiadásból.

Niue és az internet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten ingyenes WLAN hálózat található: 2003-tól az ország, elsőként a világon, ingyenes vezetéknélküli (Wi-Fi) internet-hozzáférést biztosít a teljes lakosság részére. Ennek költségeit a domain-regisztrációs díjak fedezik, az IUSN alapítványon keresztül.[4] Ez a hálózat meglepően stabil maradt 2004-ben, a Heta ciklon pusztítása alatt.

Niue a meglehetősen sikeresnek bizonyult .nu internetes top-level domain licencét átadta a .NU Domain nevű magáncégnek. A sziget kormánya később sokat vitázott a licenctulajdonostól kérhető kompenzáció mértékén,[5] de 2007-ben a kormány elállt minden követelésétől.[6] Niue kormánya egy önálló, saját internet-szolgáltató (ISP) működtetését tervezi, a kormányzati kommunikáció függetlensége és biztonsága érdekében.

Niue területén jelenleg az egyetlen ISP-t az Internet Users Society of Niue (IUSN) cég működteti, ami a .NU Domain leányvállalata. Az IUSN állítása ellenére, miszerint Niue lenne a világ első "Wi-Fi nemzete" (WiFi Nation),[7] az országban még nem minden falu/település rendelkezik internet-hozzáféréssel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Final 2011-es népszámlálási adat
  2. Niko Besnier: Tuvaluan: a Polynesian language of the Central Pacific, p. 522: Morphology - in: Google books
  3. http://www.gov.nu/The_Island/History/MenuId/91.aspx - Levei-matagi és Levei-fualalo expedíciója.
  4. Creating a Wireless Nation, IUSN White Paper, July 2003
  5. http://www.post-gazette.com/pg/06088/677770-96.stm
  6. http://www.rnzi.com/pages/news.php?op=read&id=36393
  7. Niue's WiFi Nation goes Green. Internet Users' Society Niue

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Niue témájú médiaállományokat.