Niue

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Niue
Niuē Fekai
Niue
Niue zászlaja
Niue zászlaja
Niue címere
Niue címere
Nemzeti himnusz: Ko e Iki he Lagi (Istenünk a mennyben)
Fővárosa Alofi
d. sz. 19° 03′, ny. h. 169° 52′
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Államfő II. Erzsébet új-zélandi királynő
Új-Zélandi főmegbízott Anton Ojala
Miniszterelnök Toke Talagi
Hivatalos nyelv niuei, angol
nem független társult állam

Tagság Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 246
Becsült 1613[1] fő (2011 (szeptember))
Rangsorban 246
Népsűrűség 5,35 fő/km²
GDP 2003, becsült érték
Összes 7,6 millió dollár
PPP: 10 millió dollár (2008)
Földrajzi adatok
Terület 260 km²
Rangsorban 181
Víz 0%
Egyéb adatok
Pénznem Új-zélandi dollár (NZD)
Nemzetközi gépkocsijel NU
Hívószám 683
Internet TLD .nu

Niue-CIA WFB Map.png

Niue egy szigetállam a Csendes-óceán déli részén. Nem rendelkezik teljes függetlenséggel, Új-Zéland társult állama, államfője II. Erzsébet új-zélandi királynő.

Niue szigete 2400 kilométerre északkeletre fekszik Új-Zélandtól, a Tonga, Szamoa és a Cook-szigetek által alkotott háromszögben. Népessége túlnyomórészt polinéz.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Niue egy sziget a Csendes-óceán déli részén; Tongától 480 kilométerre keletre, a Déli-Cook-szigetektől (Rarotonga) 930 kilométerre nyugatra helyezkedik el. Földrajzi koordinátái: d. sz. 19° 03′ 48″, ny. h. 169° 52′ 11″.

A sziget területe 260 km² (ez nagyjából megfelel Magyarországon a Csepel-sziget területének, ami 257 km²), partvonala 64 km hosszú, 60 méterre magasodik a Csendes-óceán víztükre fölé. Legmagasabb pontja: Liha Point, 68 méter.

A sziget kizárólagos gazdasági övezetében (KGÖ, EEZ, 200 tengeri mérföldes zóna) három korallzátony található:

  • Beveridge Reef, (20°00'S, 167°48'W), 240 km-re délkeleti irányban: egy kb. 10x8 km kiterjedésű elsüllyedt zátony. Területe 56 km², szárazföldje nincs, lagúnája 11 méter mély. Egy része apálykor a felszínre kerül. Halászhajók látogatják.
  • Antiope Reef, (18°15'S, 168°24'W), 180-re délkeletre: egy kb. 400 méter átmérőjű kerek víz alatti plató, 9.5 m mélyen.
  • Haran vagy Harans Reef, (21°33'S, 168°55'W), 294 km-re délkeletre.

Ezeken kívül ott van még az Albert Meyer Reef, (20°53'S, 172°19'W), egy majdnem 5 km hosszú és széles, 3 méteres mélységben fekvő zátony, amely 326 km-re délnyugatra található és Niue hivatalosan nem tart rá igényt, valamint a Haymet Rocks (26°S, 160°W), 1273 km-re kelet-délkeleti irányban, ám ennek létezése vitatott.

Niue a világ egyik legnagyobb korallszigete. A szárazföldet meredek parti mészkősziklák övezik, a központi fennsík magassága átlagosan 60 méter a tengerszint felett. A szigetet korallzátony-öv veszi körül, ebben csak a nyugati oldalon van egy kisebb folytonossági hiány a főváros, Alofi közelében. A parti sziklafalakban számos figyelemre méltó barlang található.

Avatele, Niue

A sziget közelítőleg ovális alakú, átlagosan 18 km-es átmérővel. A nyugati parton két nagy öböl található: az Alofi-öböl középen és az Avatele-öböl a sziget délnyugati oldalán. Ezek között van a Halagigie Point nevű hegyfok. A délnyugati parton fekvő Avatele városkához közel nyúlik a tengerbe a TePā Point (Blowhole Point, Fúvólyuk-pont) nevű kisebb félsziget. A népesség nagy része a nyugati part közelében lakik, főleg a főváros, Alofi környékén és északnyugaton.

A sziget talaja geokémiailag igen különleges. Ez rendkívüli mértékben mállott trópusi talaj, amelynek igen magas a vas-, alumíniumoxid- és higanytartalma, emellett meglepően magas a természetes radioaktivitása. A szigeten nem található urán, a radioaktivitás forrásai tórium és protaktínium izotópok: a Th-230 és Pa-231 izotópok állnak a bomlási lánc elején. Az elemek hasonló eloszlása csak a nagyon mély óceáni fenék talajára jellemző, de a talajtani kutatások azt sugallják, hogy ennek okai a korall rendkívüli mértékű mállása és egy rövid ideig tartó, 120,000 évvel ezelőtti alámerülés. Endotermális feláramlásnak is szerepe lehet a talaj kialakulásában, amely során a vulkanikus hő által felmelegített mélytengeri víz áramlik felfelé a porózus korallban.

A radioaktivitásnak és különböző nyomelemeknek nincsenek megfigyelhető káros hatásai a lakosság körében, és számítások is azt mutatják, hogy ezek szintje mélyen a megfigyelhetőség alatt marad.

A sziget talaja foszfátban gazdag, ám a foszfát nem hozzáférhető a növényzet számára, mivel oldhatatlan vas-foszfát vagy crandallit alakban kötött.

A szigetéhez hasonló radioaktív talaj előfordul még Lifou és Maré szigeteken (Új-Kaledónia közelében, a Korall-tengeren) és a Salamon-szigeteki Rennell szigeten, de más hely nem ismert.

Az időeltérés az "anyaország" Új-Zéland és Niue között 23 óra a déli félteke téli időszaka alatt (kb. június-október), és 24 óra, mikor Új-Zélandon a helyi nyári időszámítás van érvényben (ui. a nemzetközi dátumválasztó vonal a két ország között halad).

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget trópusi éghajlatú, amelyre hatással vannak a délkeleti passzátszelek. A (trópusi) ciklonok természetes veszélyforrást jelentenek.

A kis terület és a hegyek hiánya miatt a klimatikus viszonyok az egész szigeten gyakorlatilag egyformák. Az év két jól elkülöníthető szakaszra oszlik: novembertől márciusig tart egy forró és nedves évszak, amit a magas hőmérséklet és sok csapadék jellemez, ez egybeesik a ciklonok időszakával; a másik egy hidegebb és szárazabb évszak, amely áprilistól októberig tart, erre az időszakra a napsütéses nappalok, hűvösebb éjszakák és tengeri szél a jellemző, ilyenkor gyakoriak a viharok is.

A legtöbb csapadék november és április között hullik, más trópusi országokhoz hasonlóan. A csapadék maximuma márciusban várható, ekkor kb 300 mm.

A középhőmérséklet a déli félteke szerinti télen 20-25 °C (május-október), nyáron 22-29 °C (november-április). Az eddig mért legkisebb hőmérséklet 11 °C (jul., aug. és nov.), a legmagasabb 38 °C (jan., feb.) volt.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten Tongáról érkező polinéz hajósok telepedtek le 900 körül. További betelepülők érkeztek Szamoáról 1440 körül.

A tizennyolcadik század elejéig Niue szigetén nem volt nemzeti kormány vagy vezető. A lakosság különböző csoportjai felett főnökök és családfők gyakorolták a hatalmat. A királyság fogalma 1700 körül kezdett kialakulni, a szamoai és tongai kapcsolatok következtében.

A szigetet James Cook fedezte fel 1774-ben. 1846-ban keresztény misszionáriusok érkeztek a polinézek lakta szigetre, amelyet 1900-ban nyilvánítottak brit védnökséggé, és 1901-ben Új-Zéland igazgatása alá helyezték. 1974-ben belső önkormányzatot kapott, majd 1974. október 14-én Új-Zéland társult állama lett. Külügyeiben és védelmi kérdésekben alárendelt az anyaországnak, egyéb ügyekben önálló döntési joga van. Az új-zélandi parlament nem hozhat döntés Niuéről, ez Niue parlamentjének kizárólagos kompetenciája. A teljes belső önkormányzatot kiegészíti a szinte teljes külső önkormányzat, bár Új-Zéland feladata Niue honvédelme és nemzetközi képviselete, azonban ezeket csak a niuei hatóságok beleegyezésével gyakorolhatja. Emelett Niue sok esetben saját magát képviseli nemzetközi kapcsolataiban, pillanatnyilag azonban csak 1 országgal áll hivatalos diplomáciai kapcsolatban. Fentiek miatt az ENSZ Niuét „nem-tagállamnak”, azaz független államnak tekinti.

2002-ben köztársasággá nyilvánították, választott elnök kormányoz.

2004-ben egy ciklon megölt két embert és kiterjedt károkat okozott. Letarolta a főváros, Alofi déli részét.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget nevének eredete:

  • a niue szó jelentése kókuszdiók
  • a fekai szó jelentése: vad, kegyetlen, vérengző[2], más értelmezés szerint jó étel[3]

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Niue lakossága 1679 fő. A szigeten polinézül és angolul beszélnek.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget egyik legnagyobb problémája a túlnépesedés, emiatt erőteljes az elvándorlás, Új-Zélandon már 14 500 niuei él. A kis népesség, a földrajzi izoláció, az erőforrások korlátozott mértéke a sziget egy főre jutó nemzeti jövedelme 4000 amerikai dollár körül van. A lakosság gyökérnövényeket (táró, jamsz), kókuszdiót, citrusféléket és banánt termeszt, valamint kevés szarvasmarhát, sertést és baromfit tenyészt. Az ipart a gyümölcsfeldolgozás, a méz és a kókuszkrém előállítása jellemzi. A szigetnek jelentős bevétele származik a bélyegkiadásból.

Niue és az internet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten ingyenes WLAN hálózat található: 2003-tól az ország, elsőként a világon, ingyenes vezetéknélküli (Wi-Fi) internet-hozzáférést biztosít a teljes lakosság részére. Ennek költségeit a domain-regisztrációs díjak fedezik, az IUSN alapítványon keresztül.[4] Ez a hálózat meglepően stabil maradt 2004-ben, a Heta ciklon pusztítása alatt.

Niue a meglehetősen sikeresnek bizonyult .nu internetes top-level domain licencét átadta a .NU Domain nevű magáncégnek. A sziget kormánya később sokat vitázott a licenctulajdonostól kérhető kompenzáció mértékén,[5] de 2007-ben a kormány elállt minden követelésétől.[6] Niue kormánya egy önálló, saját internet-szolgáltató (ISP) működtetését tervezi, a kormányzati kommunikáció függetlensége és biztonsága érdekében.

Niue területén jelenleg az egyetlen ISP-t az Internet Users Society of Niue (IUSN) cég működteti, ami a .NU Domain leányvállalata. Az IUSN állítása ellenére, miszerint Niue lenne a világ első "Wi-Fi nemzete" (WiFi Nation),[7] az országban még nem minden falu/település rendelkezik internet-hozzáféréssel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Final 2011-es népszámlálási adat
  2. Niko Besnier: Tuvaluan: a Polynesian language of the Central Pacific, p. 522: Morphology - in: Google books
  3. http://www.gov.nu/The_Island/History/MenuId/91.aspx - Levei-matagi és Levei-fualalo expedíciója.
  4. Creating a Wireless Nation, IUSN White Paper, July 2003
  5. http://www.post-gazette.com/pg/06088/677770-96.stm
  6. http://www.rnzi.com/pages/news.php?op=read&id=36393
  7. Niue's WiFi Nation goes Green. Internet Users' Society Niue

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Niue témájú médiaállományokat.