Dominikai Közösség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

  Nem tévesztendő össze ezzel: Dominikai Köztársaság.
Commonwealth of Dominica
Dominikai Közösség
Dominikai Közösség zászlaja
zászló
Nemzeti mottó: After God is the Earth
Himnusz: A Dominikai Közösség himnusza
Dominikai Közösség fekvése
Főváros Roseau
é. sz. 15° 18′ ny. h. 61° 23′
Államforma Parlamentáris köztársaság
 - Elnök Nicholas Liverpool
 - Miniszterelnök Roosevelt Skerrit


Hivatalos nyelv angol
Függetlenség az Egyesült Királyságtól 
 - Dátum  
Terület  
 - Összes 754 km² (129.)
 - Víz (%) 1,6
Népesség  
 - 2006-os évi becslés 71 727  (201.)
 - 2003-as évi népszámlálás 69 278
 - Népsűrűség 95 fő/km²
GDP 2005-ös becslés
 - Összes 300 millió dollár (178.)
PPP: 457 millió dollár
 - Egy főre jutó 4 181 dollár (79.)
PPP: 6 764 dollár
HDI (2004) 0,793 (68.) – közepes
Pénznem Kelet-karibi dollár (XCD)
Időzóna (UTC-4)
 - Nyári időszámítás (UTC-4)
Internet TLD .dm
Nemzetközi gépkocsijel WD
Hívószám +1-767
A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS,
az ENSZ és az OAS tagja.

A Dominikai Közösség térképe

Dominika kis sziget a Kis-Antillák szigetívében. Spanyol nevét, amely vasárnapot jelent, annak köszönheti, hogy felfedezése a hét ezen napján történt.

A szigeten terül el a Dominikai Közösség, Nagy-Britannia volt gyarmata, amely 1978-ban nyerte el függetlenségét.

A sziget nagyrészt domb- és hegyvidék. Trópusi éghajlatú földjén banánt, citrusféléket, kakaót, vaníliát, fűszernövényeket termesztenek. Az idegenforgalom jelentős bevételi forrása a szigetállamnak. Speciális bányakincse a tajtékkő (habkő), amelyből többek között pipa és szipka készíthető.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Szigetország a Karib-tengerben. A Kis-Antillákon belül a Windward-szigetek legészakibb tagja.

[szerkesztés] Domborzat

A vulkanikus eredetű sziget hegyvidék. A hegyek oldala meredek, a völgyek szűkek.

[szerkesztés] Vízrajz

365 patakot tartanak számon. Ezek meredeken, vízeséseken át érik el a tengert. A szigeten található a világ második legnagyobb, állandóan forrásban lévő tava (Boiling Lake). Ennek mélysége is, átmérője is 60 m. A tó világörökségi természeti tájon található.

A partok előtt korallzátonyok alakultak ki. Az északkeleti part homokos.

[szerkesztés] Éghajlat

A sziget éghajlata trópusi. Nyár végén előfordulhat hurrikán.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

A meredek hegyek sokáig megóvták a szigetet az európaiak nagyobb arányú betelepülésétől, a földművelés elterjedésétől. Manapság pedig tudatosan igyekeznek korlátozni a tömegturizmus káros hatásait.

A máig érintetlen esőerdőkben több olyan növény- és állatfaj él, amelyek a közeli szigetekről már kipusztultak. A közeli tengereken olyan gyakoriak a nagy testű cetfélék, hogy a bálnamegfigyelés a turizmus önálló ágává vált.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

A nemzeti parkokon kívül is vannak védett erdők a szigetországban.

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Az arawakok voltak Dominicán a legkorábbi lakók. Őket a XV. században a karibok követték.

Kolumbusz Kristóf Dominicára egy vasárnapi napon (vasárnap dominica latinul) érkezett, 1493. november 3-án. Miután vereséget szenvedtek a kariboktól, ő és legénysége elhagyta a szigetet. 1627-ben Anglia kísérelte meg sikertelenül a sziget elfoglalását. 1635-ben a franciák jelentették be igényüket, misszionáriusokat küldtek, de nem tudták elragadni Dominicát a kariboktól. Az 1660-as években a franciák elhagyták Dominicát, Saint Vincentre távoztak. A következő évszázadokban Dominica elszigetelt maradt, egyre több olyan karib telepedett le itt, akiket a térségbe érkező európai hatalmak elűztek a környező szigetekről. 1763-ban a sziget birtokát Franciaország formálisan átadta Nagy-Britanniának. Az angolok 1805-ben nyilvánították gyarmattá a szigetet és szervezték meg igazgatását. A Brit Birodalomban 1834-ben szabadították fel az afrikai rabszolgákat, és 1838-ban a karibi térségben Dominica volt az első brit gyarmat, ahol a feketék többségbe kerültek a helyi törvényhozásban.

1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció része volt, majd 1967-ben teljes belső önkormányzatot kapott Nagy-Britannia társult államaként. A teljes függetlenséget 1978. november 3-án nyerte el Dominikai Közösség néven.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Elnökök

Név hivatali ideje
Sir Louis Cools-Lartigue 1978. november 3. – 1979. január 16.
Fred Degazon 1979. január 16. – 1980. február 28.
Jennes Armour (Fred Degazont helyetesítette) 1979. június 21. – 1980. február 28.
Aurelius Marie 1980. február 28. – 1984. február 28.
Clarence A. Seignoret 1984. február 28. – 1993. október 25.
Crispin Sorhaindo 1993. október 25. – 1998. október 6.
Vernon Shaw 1998. október 6. – 2003. október 1.
Nicholas Liverpool 2003. október 1. óta

[szerkesztés] Miniszterelnökök

Név Hivatali ideje
Patrick John 1978. november 3. – 1979. június 21.
Oliver Seraphin 1979. június 21. – 1980. július 27.
Mary Eugenia Charles 1980. július 27. – 1995. június 14.
Edison James 1995. június 14. – 2000. február 3.
Rosie Douglas 2000. február 3. – 2000. október 1.
Pierre Charles 2000. október 3. – 2004. január 6.
Roosevelt Skerrit 2004. január 8. óta

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Közigazgatásilag 10 parókiára osztják:

  1. Parroquia de San Andrés
  2. Parroquia de San David
  3. Parroquia de San Jorge
  4. Parroquia de San Juan
  5. Parroquia de San José
  6. Parroquia de San Lucas
  7. Parroquia de San Marcos
  8. Parroquia de San Patricio
  9. Parroquia de San Pablo
  10. Parroquia de San Pedro

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népessége

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország lakosság kb. 70 000 fő. A népesség 0,45%-kal csökken. Összetétele: fekete: 80%, mulatt: 19%, indián: 1%.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

Bővebben: Dominikai Közösség települései

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

A lakosság 80%-a katolikus, 5%-a metódista, 3%-a pünkösdista, 3%-a ádventista, 2%-a baptista. A vudu vallás is elterjedt.

Az ország hivatalos nyelve az angol. Ennek helyi változatát beszélik.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Állami ünnepek

dátum Név
január 1. újév
január 2. újév másnapja
február/március Karnevál (rózsahétfő)
febrár/március hamvazószerda
tavasz nagypéntek
tavasz húsvégvasárnap és hétfő
május 1. a munka ünnepe
május pünkösdvasárnap és hétfő
augusztus 1. az emancipáció napja
november 3. a függetlenség napja
november 4. a népi választás napja
december 25-26 karácsony

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Dominikai Közösség témájú médiaállományokat.
m • v • sz
Amerika
Országok:
Függő területek:
m • v • sz
Amerikai Államok Szervezete (OAS)
* tagsági viszonya felfüggesztve
m • v • sz
A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi
királyság
Nemzetközösségi
köztársaság
Önálló
nemzetközösségi
monarchiák
m • v • sz
A Frankofónia (La Francophonie)
Tagok
Megfigyelők
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Dominikai_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök