Dominikai Közösség

Dominikai Közösség
Commonwealth of Dominica
Dominikai Közösség zászlaja
Nemzeti mottó: After God is the Earth Nemzeti himnusz: Isle of Beauty, Isle of Splendour
Fővárosa	Roseau
é. sz. 15° 18′, ny. h. 61° 23′15.3, -61.3833333333
Államforma	Parlamentáris köztársaság
Vezetők
Elnök	Nicholas Liverpool
Miniszterelnök	Roosevelt Skerrit
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	kreol
Függetlenség	az Egyesült Királyságtól
Tagság	A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS, az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	201
Becsült	72 660 fő (2009-es)
Rangsorban	201
Népsűrűség	95 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
Összes	300 millió dollár (178) PPP: 457 millió dollár
Egy főre jutó	4 181 dollár (79) PPP: 6 764 dollár
HDI (2004)	0,802 (60) – magas
Földrajzi adatok
Terület	754 km²
Rangsorban	129
Víz	1,6%
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Kelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijel	WD
Hívószám	1-767
Internet TLD	.dm

Dominika kis sziget a Kis-Antillák szigetívében. Neve latinul vasárnapot jelent.

A szigeten terül el a Dominikai Közösség, Nagy-Britannia volt gyarmata, amely 1978-ban nyerte el függetlenségét.

A sziget nagyrészt domb- és hegyvidék. Trópusi éghajlatú földjén banánt, citrusféléket, kakaót, vaníliát, fűszernövényeket termesztenek. Jelentős bevételi forrása az idegenforgalom. Speciális bányakincse a tajtékkő (habkő), amelyből többek között pipa és szipka készíthető.

Földrajz

Tájkép a sziget belsején

Tájkép

A szigetet nyugatról a Karib-tenger, keletről az Atlanti-óceán övezi. A Kis-Antillákon belül a Szél felőli szigetek legészakibb tagja. Martinique és Guadeloupe szigetek között helyezkedik el.

Domborzat

A vulkanikus eredetű sziget hegyvidék. A hegyoldalak meredekek, a völgyek szűkek. Legmagasabb pontja: Morne Diablatins, 1447 m.

Vízrajz

Boeri-tó

Forrásban lévő kis tó

365 patakot tartanak számon. Ezek meredeken, vízeséseken át érik el a tengert. A szigeten található a világ második legnagyobb, állandóan forrásban lévő tava (Boiling Lake). Ennek mélysége is, átmérője is 60 m. A tó és környezete természeti világörökség.

A partok előtt korallzátonyok alakultak ki. Az északkeleti part homokos.

Éghajlat

A sziget éghajlata trópusi. Nyár végén előfordulhat hurrikán.

Élővilág, természetvédelem

A meredek hegyek sokáig megóvták a szigetet az európaiak nagyobb arányú betelepülésétől, a földművelés elterjedésétől. Manapság pedig tudatosan igyekeznek korlátozni a tömegturizmus káros hatásait.

A máig érintetlen esőerdőkben több olyan növény- és állatfaj él, amelyek a közeli szigetekről már kipusztultak. A közeli tengereken olyan gyakoriak a nagy testű cetfélék, hogy a bálnamegfigyelés a turizmus önálló ágává vált.

Scotts Head

Nemzeti parkjai

• Cabrits Nemzeti Park – a sziget északnyugati csúcsa, trópusi esőerdő és korallzátonyok.
• Morne Diablotin Nemzeti Park – vulkán a sziget északi részén.
• Morne Trois Pitons Nemzeti Park – vulkanikus vidék sok érdekességgel.

A nemzeti parkokon kívül is vannak védett erdők a szigetországban.

Természeti világörökségei

• Morne Trois Pitons Nemzeti Parkot 1997-ben vette fel az UNESCO a világörökség-listára.

Történelem

Tengeri csata a szigetnél az 1700-as években, festmény

Dominica legkorábbi lakói az arawakok voltak. Őket a XV. században a karibok követték.

Kolumbusz Kristóf egy vasárnapi napon (vasárnap latinul (dies) Dominica) érkezett Dominikára, 1493. november 3-án. Miután vereséget szenvedtek a kariboktól, ő és legénysége elhagyta a szigetet. 1627-ben Anglia kísérelte meg sikertelenül a sziget elfoglalását. 1635-ben a franciák jelentették be igényüket, misszionáriusokat küldtek, de nem tudták elragadni Dominikát a kariboktól. Az 1660-as években a franciák elhagyták a szigetet, Saint Vincentre távoztak. A következő évszázadokban Dominika elszigetelt maradt, és egyre több olyan karib telepedett le itt, akiket a térségbe érkező európai hatalmak elűztek a környező szigetekről.

1763-ban a sziget birtokát Franciaország formálisan átadta Nagy-Britanniának. Az angolok 1805-ben nyilvánították gyarmattá a szigetet és szervezték meg igazgatását. A Brit Birodalomban 1834-ben szabadították fel az afrikai rabszolgákat, és 1838-ban a karibi térségben Dominika volt az első brit gyarmat, ahol a feketék többségbe kerültek a helyi törvényhozásban.

1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció része volt, majd 1967-ben teljes belső önkormányzatot kapott Nagy-Britannia társult államaként. A teljes függetlenséget 1978. november 3-án nyerte el Dominikai Közösség néven.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Államformája parlamentális köztársaság.

Politikai pártok

Elnökök

Név	hivatali ideje
Sir Louis Cools-Lartigue	1978. november 3. – 1979. január 16.
Fred Degazon	1979. január 16. – 1980. február 28.
Jennes Armour (Fred Degazont helyetesítette)	1979. június 21. – 1980. február 28.
Aurelius Marie	1980. február 28. – 1984. február 28.
Clarence A. Seignoret	1984. február 28. – 1993. október 25.
Crispin Sorhaindo	1993. október 25. – 1998. október 6.
Vernon Shaw	1998. október 6. – 2003. október 1.
Nicholas Liverpool	2003. október 1. óta

Miniszterelnökök

Név	Hivatali ideje
Patrick John	1978. november 3. – 1979. június 21.
Oliver Seraphin	1979. június 21. – 1980. július 27.
Mary Eugenia Charles	1980. július 27. – 1995. június 14.
Edison James	1995. június 14. – 2000. február 3.
Rosie Douglas	2000. február 3. – 2000. október 1.
Pierre Charles	2000. október 3. – 2004. január 6.
Roosevelt Skerrit	2004. január 8. óta

Közigazgatási felosztás

Közigazgatásilag 10 parókiára osztják:

1. Parroquia de San Andrés
2. Parroquia de San David
3. Parroquia de San Jorge
4. Parroquia de San Juan
5. Parroquia de San José
6. Parroquia de San Lucas
7. Parroquia de San Marcos
8. Parroquia de San Patricio
9. Parroquia de San Pablo
10. Parroquia de San Pedro

Népessége

A főváros, Roseau

Roseau egy utcaképe

Általános adatok

Az ország lakosság kb. 70 000 fő. Összetétele: fekete: 91%, mulatt és kreol: 6%, indián: 2%, egyéb 1%. Írástudatlanság: 6%. A népességnövekedés évi 0.208% (2009-es, becsült adat).

Nyelvi összetétel, vallási összetétel

A lakosság 61%-a római katolikus, 6%-a adventista, 6%-a pünkösdista, 4%-a baptista, 4%-a metodista, 8%-a egyéb keresztény, 11%-a egyéb vallásokhoz tartozik vagy nem vallásos. A vudu vallás is jelen van^[forrás?].

Az ország hivatalos nyelve az angol, aminek helyi változatát beszélik.

Gazdaság

Piackép

Általános adatok

Agrárország.

Gazdasági ágazatok

Kereskedelem

• Exporttermékek: banán, kopra, citrusfélék, növényi olaj, zöldség.
• Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, élelmiszer, iparcikkek.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Karib-tengeri Közösség, Egyesült Királyság, USA, Hollandia, Kanada.

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Út a sziget nyugati partján (Colihaut és Coulibistrie között)

Közlekedés

• Közutak hossza: 780 km
• Repülőterek száma: 2
• Kikötők száma: 2

Kultúra

Karneváli jelmezek

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

Turizmus

A turizmus fejletlen, amit a sziget erre alkalmatlan partjai és a nemzetközi repülőtér hiánya okoz. Viszont, ha mégis ezt a helyet válassza valaki üdülésre, akkor kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik.

Sport

Az olimpai játékokon eddig még nem nyert érmet az ország.

• Bővebben: Dominikai Közösség az olimpiai játékokon

Az országnak nincs labdarúgó-válogatottja.

Állami ünnepek

dátum	Név
január 1.	újév
január 2.	újév másnapja
február/március	Karnevál (rózsahétfő)
február/március	hamvazószerda
tavasz	nagypéntek
tavasz	húsvétvasárnap és hétfő
május 1.	a munka ünnepe
május	pünkösdvasárnap és -hétfő
augusztus 1.	az emancipáció napja
november 3.	a függetlenség napja
november 4.	a népi választás napja
december 25-26	karácsony

Forrás

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Külső hivatkozások

• Karte von Dominica (www.lonelyplanet.com)
• hivatalos oldal
• a turizmus hivatalos oldala